Best WordPress Hosting
 

„Boldogsághormon-atombombák robbannak bennem” – Madarász Isti a filmezésről

Szeretsz

játszani az idővel, nem? A két nagyjátékfilmed és a magyar történelmi sorozatod is időutazásra hív.

Az elmúlt 10-15 év román filmjei fantasztikusan élesen és pontosan belelátnak abba, hogy mi van ma. Na, én ennek pont az ellenkezőjét szeretem csinálni! Nem az érdekel, hogy a jelenben mi hogyan működik, mert akkor kimegyek az utcára, és szétnézek. Ettől függetlenül lenyűgözőnek találom azokat a filmeket, amelyek valamilyen látószögön keresztül művészi módon mutatnak rá a ma valóságára. Azt azonban elképzelhetetlennek tartom, hogy olyan filmet készítsek, amelyben mai emberek modern közegben kortárs problémával foglalkoznak. Ez engem nem érdekel. Sokkal jobban izgat, ami nincs vagy ami nem volt, de lehetne.

Érdi Sándor 80 éves – Szegvári Katalin köszöntője

80 éves lett, bár ez nem látszik.

Kis Lordnak hívták gyerekkorában. Felnőttként is elegáns úr, aki sohasem veszti el a fejét. Pedig sok oka lenne rá. Halk szóval tudja elintézni, amit akar.

1980-ban lett a főnököm, az MTV-ben, aztán a Budapesti Média Intézetben. Sok helyzetben, sokat próbált barátság a miénk. Láttam őt, amikor az volt a tét, hogy megmarad-e 75 dekával született kisfia. Láttam őt, amikor tudomásul kellett vennie, hogy sohasem mutathatja meg neki a kék eget.

Greskovits Endre: „A sátáni versek szerves része az életműnek, kihagyhatatlan könyv”

A kortárs világirodalomban talán nincs még egy olyan sokat vitatott, támadott és hivatkozott mű, mint Salman Rushdie A sátáni versek című regénye. Az eredetileg 1988-ban megjelent kötetet egyes muszlim körök istenkáromlónak tartják, 1989-ben Irán vallási vezetője, Khomeini ajatollah fatvát adott ki az író ellen és vérdíjat tűzött ki a fejére. Salman Rushdie nagyjából tíz évig álnéven élt, erről az időszakról Joseph Anton címmel írt könyvet. A sátáni versek azután került ismét a figyelem középpontjába, hogy múlt pénteken egy férfi késsel támadt Rushdie-ra egy amerikai irodalmi rendezvényen, és súlyosan megsebesítette a szerzőt. A regényről és a magyar megjelenésről Greskovits Endre műfordítót kérdeztük.

Szabadság, szerelem – A helység kalapácsa forgatásán jártunk

Az alkotók mellett a produkció megálmodói is a helyszínre látogattak. Papp Dániel, az MTVA vezérigazgatója elmondta: amint meghallották Petőfi eposzparódiájának filmes ötletét, azonnal bekapcsolódtak, hiszen a közmédiában régóta kérdés volt, hogyan tudnak az ünnepi év kapcsán méltón emlékezni Petőfire. Miután több mint öt évtizede senki nem nyúlt A helység kalapácsához, úgy vélték, érdemes a mai kor szellemének megfelelően feldolgozni.

A Petőfi Kulturális Ügynökség főigazgatója, Demeter Szilárd a történetet újraolvasva arra gondolt, ha Tarantino ismerte volna a művet, ez alapján vitte volna vászonra Az aljas nyolcas című moziját. „A helység kalapácsa egy hőseposz karikírozása, gyakorlatilag egy pamflet. Petőfi annyira jól megírta, annyira benne van az a bátorság, ami Tarantinót jellemzi filmesként, hogy rögtön beugrott a neve. Majd utána láttam, hogy Dombrovszky Linda rendezőnő a szinopszisban szintén átkötött arra a szemtelenül intellektuális alkotói szabadságra, ami Tarantino munkáiban megjelenik.”

Demeter Szilárd hozzátette, hogy Az apostolt is újraolvasta, hiszen – szintén a Petőfi-emlékév kapcsán – Futaki Attila világhírű képregényrajzoló elkészíti az elbeszélő költemény dart noir verzióját. „Rettenetesen súlyos mű, akkor írta a költő, amikor mélyponton volt, és bár benne van a fájdalma, az elkeseredettsége, mindezt széles dimenzióra tágította. Az a különbség a jó és a nagy szerző között, hogy míg a jó szerző leköti az embert, addig a nagy alkotókat olvasva az az érzésed, mintha a saját történeted lenne a kezedben.

Heti mozibemutatók: augusztus 18.

Van amikor szinte semmi nem jön, most meg még a francia film is szórakoztatónak tűnik, és még a folyami rákok is énekelnek. Természetesen a Nope nem maradhat ki. Where the Crawdads Sing (Ahol a folyami rákok énekelnek) – Daisy Edgar-Jones és a vadonban felnevelés. Nem (Nope) – a Get Out rendezőjének filmje. I Am Zlatan […]

„Ki ez a zsémbes, mogorva és gőgös nőszemély?”

Ki ez a zsémbes, mogorva és gőgös nőszemély, aki mellett a Banks gyerekek olykor nyakukat behúzva sétáltak a parkban, és akinek lehetetlen természete dacára mégis olyan népszerűek lettek a történetei? Mary Poppins nem igazán kedves, és meglehetősen kiszámítható a jelleme, csak ne sértsük meg a hiúságát, és ne feltételezzünk róla olyan csacskaságokat, hogy hengerbucskázott, matrózokkal táncolt, vagy épp a levegőben ugrabugrált. Hiszen utólag úgyis letagadja az egészet.

Mary Poppins először a keleti széllel érkezett a Banks csemetékhez: Jane-hez, Michaelhoz és az ikrekhez, a gyerekek pedig varázslatos kalandokban vesznek részt a szigorú nevelőnővel. A történeteket csupa hétköznapi vagy annak tűnő szereplő lakja: mesterember, mindenes, boltos és léggömbárus, de felbukkannak állatok, megelevenedett csillagképek, mesehősök és mitológiai alakok is.  

Fotó: Wikimedia/Új-Dél-Walesi Állami Könyvtár

De igen! – Nem

Művész- és kommerszhorror határára helyezte a Nem (Nope) című filmjét Jordan Peele, amivel bebizonyította, ő a legnagyobb ma élő horrorszerző. Jordan Peele visszatért három évvel a legutóbbi filmje, a Mi után. A humoristából lett horrorrendező első filmje (Tűnj el!) akkorát robbant, hogy ha meghalljuk a Peele nevet, azonnal izgalomba jövünk. Ez történt a Nem esetében […]

The post De igen! – Nem appeared first on Filmtekercs.hu.