Best WordPress Hosting
 

Csizmás, a kandúr: Az utolsó kívánság (Puss in Boots: The Last Wish) 2022

Eredeti cím:Puss in Boots: The Last WishMűfaj:amerikai animációs családi filmRendező:Joel CrawfordZene:Heitor PereiraJátékidő: percA film forgalmazója:UIP-Duna FilmHazai mozi bemutató:2022. december 8.

Csizmás, a kandúr: Az utolsó kívánság film leírása

Idén visszatér mindenki kedvenc tejimádó, kardforgató, veszélyekre fittyet hányó macskája.

A Panther esése a menün

Múlt héten azt említettem, hogy a Black Panther 2 majd jól beárazza a mozis piacot – hiszen ekkora hype mellett komoly elvárások voltak a legújabb MCU mozival szemben és ezek végül nem teljesülnek. A fentiek nem is feltétlen az amerikai piacra érvényesülnek, hiszen a 63%-os esés ekkora kezdés után annyira nem durva, és ahogy sokszor […]

Cate Blanchett szerint halálunk után leves lesz belünk és a Bambi a kedvenc akciófilmje

Cate Blanchett jó eséllyel indul a 3. Oscarjáért, de a 7 jelölése szinte biztos Lydia Tár megformálásáért. A filmet promotálva vendégeskedett Stephen Colbertnél, aki ezt kihasználva alávetette kérdezős játékának. Az ausztrál színésznő lazán felfeküdt az asztalára és mókás válaszokat adott. Szerinte leves lesz belőlünk halálunk után, a Bambi pedig a kedvenc akciófilmje, a fokhagyma a kedvenc illata… Imádjuk!

A nárcizmus nem ragályos – Kristoffer Borgli: Syk pike / Sick of Myself / Rosszul vagyok magamtól

A rosszul vagyok magamtól című fekete komédia azt próbálja bemutatni, hogy meddig képes az ember elmenni, amikor figyelemre és elismerésre vágyik. Kristoffer Borgli abszurdba hajló válasza egészen megrendítő, a valódi pofont azonban csak akkor kapjuk, amikor ráébredünk, hogy a vásznon megjelenő karakterek egy kis túlzással akár mi magunk is lehetnénk.

Erdély nagyasszonya, aki mindig segített – A maga természete szerint és szabadon című filmről

A maga természete szerint és szabadon című film producere Molnár-Bánffy Kata, forgatókönyvírója Szebeni Zsuzsanna és Ugron Zsolna, rendezői pedig ugyancsak Szebeni Zsuzsanna, Ugron Zsolna, valamint Bertha Lívia. Szilvássy Carolát a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatának tagja, Kádár Noémi személyesíti meg.

Szilvássy

Carola életútja kivételesen jól dokumentált,

Fura világ – kritika

A Disney a hálaadási hétvégét az utóbbi években belövi a latin-amerikai ihletéseknek, ám a Cocóval és az Encantóval ellentétben a Fura világ jóval lazábban kötődik csak a Földünkhöz, a csodálatos látványú helyszín pedig tartogat egy szépen felépített csattanót, amit a veteránnak mondható Don Hall egy átlagos háromgenerációs kalanddal és pár újrahasznosított poénnal dob fel, de nem feltétlen ezek adják a film báját.

ELTE NYílt Nap

Az ELTE Bölcsészettudományi Kara december 2-án, pénteken 9:00-15:00 között tartja Nyílt Napját, amelyre szeretettel várjuk a 11.-es és 12.-es tanulókat.

 

Az eseményre látogató diákok

Rövidfilm készült a The Green Knight mellé – itt az előzetes

Az Oak Thorn & the Old Rose of Love című rövidfilm a The Green Knight gyűjtői Blu-ray kiadásában kap helyet. David Lowery 2021 egyik legnagyszerűbb filmjét alkotta meg a The Green Knight-tal, amely Sir Gawain Arthur-legenda-beli történetének adaptációja – és a magyar mozikat sajnos elkerülte. Lowery most visszatért Camelot világához az Oak Thorn & the […]

The post Rövidfilm készült a The Green Knight mellé – itt az előzetes appeared first on Filmtekercs.hu.

Német adaptációt kap az Eufória

Újabb helyi közönségre szabott feldolgozást kaphat az eredetileg izraeli Eufória az amerikai sikersorozat után. A német Zeitsprung Pictures opciós jogot szerzett a sorozatra az ADD Content produkciós és forgalmazó cégtől, amely a formátum és a sorozat nemzetközi jogait képviseli – tudta meg a Variety. Talán ma már kevesebben emlékeznek rá, de az Eufória egy izraeli […]

The post Német adaptációt kap az Eufória appeared first on Filmtekercs.hu.

A rómaiak is züllésről panaszkodtak, amikor a tekercseket felváltotta a lapozható könyv

Irene Vallejo többszörösen díjnyertes kötete bebarangolja a könyv történetét a kezdetektől napjainkig, így jobban megértjük az irodalom szerepét és értékét az ókorban – és talán napjainkban is. Vallejo a fókuszt a hellenisztikus időszakon és Rómán tartja, ám közben számtalan ókori anekdotán és történelmi emléken keresztül elvezet az egyiptomi papiruszkészítő műhelyektől az alexandriai könyvtáron át a római rabszolgák másolóműhelyeiig. A gazdag utazás közepette pedig ezer szálon köti a könyv történetét és az olvasás értékét napjainkhoz műveken és könyves jelenségeken keresztül. Hét érdekességet választottunk ízelítőül a Papiruszból az ókori könyvek világáról (a kötetbe beleolvashatsz itt.)

(Kép: Terentius Neo és felesége portréja, Pompei, i.sz. 20-30.)

Amsterdam

Két, az I. világháborúban megsérült katona Margot Robbieval bulizik Amszterdamban, nonszensz dalokat énekelnek és az egyikőjük beleszeret. Később, de előbb Taylor Swiftet belöki valaki egy kocsi alá, és futniuk kell az említett férfiaknak. Margot Robbie sehol. Egyikük kezében virág a menekülés közben, amit az épp szakításban levő feleségének vett. Minden kicsit sepia színezetű. Nyilván gyanúsítottak, […]

Nagyvásznon Malick filmje

A Cinema Niche jóvoltából Terrence Malick filmje, az Egy rejtett élet három alkalommal moziban is megnézhető.

A megtörtént eseményeken alapuló A Hidden Life (Egy rejtett élet) Franz Jägerstätter történetét meséli el, aki megtagadta, hogy a náci Németország oldalán harcoljon a második világháborúban és hűségesküt tegyen Adolf Hitler háborús agresszornak. Az osztrák földművest először meghurcolták kiállásáért, majd hazaárulásért haditörvényszék elé állították és halálbüntetést kértek rá. Terrence Malick, az amerikai kortárs film egyik legrejtélyesebb rendezője gyönyörű kiállítású történelmi allegóriájában méltó emléket állít egy embernek, akit hitében még a legkilátástalanabb helyzet sem tudott megingatni.

Vetítések:

Megérkezett az Átjáróház hosszú előzetese! – December 8-tól a mozikban

Végre újabb részleteket láthatunk a december nagy filmjéből: itt az Átjáróház fő előzetese!

Decemberben új értelmet kap a halálos szerelem kifejezés: az Átjáróház című, a fantasy- és vígjátéki elemekben bővelkedő romantikus film december 8-tól kerül a hazai mozikba, és bizonyítja be, hogy az igazi szerelem nem ismer határokat: még az élők és holtak között húzódót sem.

A film főhőse, Krisztián (Bárnai Péter) ugyanis akkor sem mond le szíve választottjáról, amikor a lány (Rujder Vivien) kénytelen lemondani az élők társaságáról. Megharcol szíve választottjáért, és néhány nagyon furcsa (részben élő, részben halott) társ segítségével visszaszerzi őt.

Átjáróház (2022)

Eredeti cím:ÁjáróházMűfaj:romantikus fantasy-vígjátékRendező:Madarász IstiZene:Pacsay AttilaJátékidő: percA film forgalmazója:IntercomHazai mozi bemutató:2022. december 8.

Az Átjáróház c. film leírása

Sokan mondják, hogy az igazi szerelem a síron túl is kitart, de kevesen hiszik el. És igazuk van: a szerelem addig tart, amíg az élet. Pár ritka kivételtől eltekintve. Krisztián (Bárnai Péter) vagány és laza srác, aki egy nála is furcsább nagynénikéjével (Kútvölgyi Erzsébet) kettesben él, és végre szerzett magának állást: egy hullaház éjjeliőre lett. És halál szerelmes – volna. De a kiszemelt csaj (Rujder Vivien) az első találkozásuk után nem sokkal mint ügyfél bukkan fel nála: mármint egy buszbalesetet követően hozzák a fagyasztóba.

„A legtöbb ember a lelke mélyén egészen tisztességes” – Rutger Bregman: Emberiség

Legalábbis ez az alapállítása Bregmannak, aki egész könyvet szentel annak a radikális elgondolásnak a bizonyítására, hogy a legtöbb ember a lelke mélyén egészen tisztességes. Már ettől felszaladhat a szemöldökünk, hiszen elég egyetlen híradót megnéznünk ahhoz, hogy levonjuk a következtetést: szélsőségesen polarizált világunk szörnyű hely, ahol ember embernek farkasa, és csak a vékony, magunkra erőltetett civilizációs máz választ minket el attól, hogy nekimenjünk embertársainknak.

A szerző szerint viszont ez az elképzelés úgy téves, ahogy van. Évszázadok óta annyian beszéltek-írtak az ember gonosz oldaláról, hogy ezt fogadjuk el mint legalapvetőbb jellemzőnket. A görög filozófusoktól kezdve a kereszténység által hirdetett eredendő bűnön át Machiavelliig és Hobbesig kiváló elmék „bizonyították” már romlottságunkat. Nem is beszélve az olyan fikciós irodalmi alkotásokról, mint A Legyek Ura, amely még az ártatlannak hitt gyerekeket is egymást elpusztító szörnyetegekként írja le.

Bregman nemcsak Golding híres művére cáfol rá, hanem számos ismert és kevésbé ismert történelmi tényt, tudományos kísérletet is felsorakoztat elméletének bizonyítására.