Best WordPress Hosting
 

A Fast X már 340 millánál jár

Igen, a következő Fast and Furious 340 millióba kerül, reklám előtt. Az előző rész elvileg 200 körül volt, plusz persze rá a reklám, de így is hozott 720 milliót. Nyilván lehet vállat vonni, meg “ennyit nem ér meg”-et dobni, tudjátok, a 9-es szerintem sem jó, de elnézve a számokat, egyrészt lehet ismét milliárd fölé megy […]

Bemutatták A maga természete szerint és szabadon című filmet

A történelmi dokumentumfilm egy különleges erdélyi arisztokrata asszony, Szilvássy Carola életútját dolgozza fel.

A báró Bornemissza Elemérné Szilvássy Carola életútjáról készült filmet vasárnap este mutatták be az Uránia Nemzeti Filmszínházban. A játékfilmes elemeket tartalmazó történelmi dokumentumfilm nemcsak egy különleges, nyitott gondolkodású, önfeláldozó arisztokrata nő életét mutatja be, de Carola történetén keresztül a századfordulós Erdély művészeinek és közéleti szereplőinek mindennapjaiba is betekintést enged. A maga természete szerint és szabadon című film producere Molnár‑Bánffy Kata, a forgatókönyvíró Szebeni Zsuzsanna és Ugron Zsolna, a filmet Szebeni Zsuzsanna, Ugron Zsolna és Bertha Lívia rendezte. Carola alakját a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatának tagja, Kádár Noémi játssza.

Ha történelemszemléletünk nem lenne annyira férfiközpontú, mint amilyen, Szilvássy Carola nevét ma jegyeznék a történelemkönyvek. Kevés huszadik századi asszonynak jutott osztályrészül olyan fordulatos életút, mint az övé.

Krimik és thrillerek ingyenesen a Filmión

A magyar filmeket és klasszikusokat felvonultató Filmio számos kiváló bűnügyi filmet tart a kínálatában, amelyek közül öt alkotás ingyenesen megtekinthető november 17. és 20. között. A Kicsi, de nagyon erős, a Túsztörténet és a Céllövölde a rendszerváltás idején készült drámák, a sikerlistás Kondor Vilmos-regény alapján készült Budapest noir az 1930-as években játszódó vérbeli krimi, a Patthelyzet pedig bankrablós thriller Szabó Erika és Kálloy-Molnár Péter főszereplésével.

Kicsi, de nagyon erős (1989)

Bogár Pál képes bárhova betörni anélkül, hogy nyomot hagyna, családja megélhetése érdekében ezért a vizsgálati fogságból való szabadulását követően is folytatja bűnöző életmódját, álcaként pedig egy kohóban vállal munkát. Grunwalksy Ferenc filmje, bár a rendszerváltás idején játszódik, időtlen alkotás a bűnről és az oda vezető útról. A főbb szerepeket Gáspár Sándor, Bán János, Csere Ágnes, Mucsi Zoltán és Blaskó Péter alakítják.

Laáramlás címmel megjelent Laár András önéletrajza

Laár András, a legendás KFT zenekar énekes-gitárosa, az abszurd humort képviselő L’art pour l’art Besenyő ,,Nooormális?” Pista bácsija, a Tan Kapuja Buddhista Főiskola tanítója, szellemi úton járó misztikus és festő mindegyik arcát megmutatja újonnan megjelent önéletrajzi könyvében.

Forrás: Helikon Kiadó

„7 évesen kezdtem hegedülni, 14 évesen átváltottam a gitárra, 16 évesen pedig beléptem életem első zenekarába. 25 éves koromban alakítottuk meg a KFT zenekart, és 26 évesek voltunk mind a négyen, amikor befutottunk. 30 évesen indult el a humorpályám a Laár pour Laár-esttel, de a buddhizmus is ekkor lépett be az életembe. 36 évesen egy időre leléptem a színpadról, felfüggesztettem a zenekari és színházi tevékenységemet, és két és fél hónapra magányos elvonulásra mentem. Ezután évekig tanítottam a Buddhista Főiskolán asztrológiát, buddhizmust és Ji kinget. 38 évesen újra elkezdtem fellépni a L’art pour l’art Társulattal, és a Besenyő család főszereplésével nagy sikerű tévéműsorokat forgattunk. 45 évesen megint elkezdtem zenélni a KFT-ben, ami jelenleg is tart. 60 évesen életműkoncertet tartottam zenészbarátaim részvételével. Azóta festek is, a képeim már három kiállításon szerepeltek. Fél éve kiléptem a L’art pour l’art Társulatból, és teljesen a magam ura lettem: írok, zenélek, előadásokat tartok, aktív életet élek. 67 éves vagyok, és jól érzem magam a bőrömben.”

Volt egyszer egy téka online premier hamarosan!

2018-ban a Volt egyszer egy téka jórészt közösségi finanszírozásból készült, így most a mozis és netflixes kitérők után visszaajándékozzuk a közösségnek, hátha jó lesz mutogatni kordokumentumnak az utánunk jövőknek vagy éppen színesíteni egy tanórát. Terveink szerint szombaton élesedik a YouTube-csatornánkon (angol felirat is választható mellé), dobtunk mellé egy mini beharangozót.

Terrence Malick csodálatos rendezése, az Egy rejtett élet most moziban is megtekinthető!

Terrence Malick A Hidden Life (Egy rejtett élet) című filmje minden kétséget kizáróan nagyvászonra kívánkozik. Magyarországon korábban elkerülte a mozikat, most a A Cinema Niche vetítéssorozat keretében háromszor lehet pótolni ezt az elmaradást Budapesten (Corvin, Uránia) illetve a pécsi Apollóban. Ne hagyjátok ki!

Bros

Az év nagyszabású vígjátéka, aminek Judd Apatow (Knocked-Up) volt az egyik producere, és Nicholas Stoller (Forgetting Sarah Marshall) rendezte, na meg írta közösen a főszereplő Billy Eichnerrel. És félig jó? Hogy a pozitívumokkal kezdjem, ez a leghagyományosabb romantikus komédiák módjára állt a két férfi szerelméhez itt, de tényleg a 80-as 90-es évek műveihez visszanyúlva néha. […]

Nyolcrészes tévésorozatot forgatna Quentin Tarantino

Quentin Tarantino azt tervezi, hogy visszatér a televíziózáshoz: 2023-ban szeretne leforgatni egy nyolcepizódos sorozatot. A filmrendező szerda este osztotta meg a projekt hírét, miközben új könyvét, a Cinema Speculationt népszerűsítette New Yorkban. A filmrendező nem sokat árult el a történettel vagy a gyártási részletekkel kapcsolatban. Tarantino korábban is dolgozott már a televízióban, 2005-ben a CSI […]

The post Nyolcrészes tévésorozatot forgatna Quentin Tarantino appeared first on Filmtekercs.hu.

Gyere, gyere bárki is, csinálj egy Budapestet!” – inspiráld te is a főváros születésnapi Nagyregényét!

Budapest formáját az adja meg, hogy milyen hangulatban van, aki nézi. Gyere, gyere bárki is, csinálj egy Budapestet! – írta fővárosunkról Esterházy Péter, ez a gondolata pedig most egyfajta mottójává lett a 150. születésnapját ünneplő Budapestnek. A Budapest Nagyregényt a beérkező történetek alapján 23 kortárs szerző írja meg. A Nagyregényről és az évfordulós programokról és tervekről is tájékoztatták a sajtó munkatársait Budapest 149. születésnapján reggel, az Újvárosházán.

Moziban lesz látható az A Hidden Life

A Cinema Niche jóvoltából összesen három alkalommal lehet látni Terrence Malick hipnotikus erejű filmjét Budapesten és Pécsett. A megtörtént eseményeken alapuló A Hidden Life (Egy rejtett élet) Franz Jägerstätter történetét meséli el, aki megtagadta, hogy a náci Németország oldalán harcoljon a második világháborúban és hűségesküt tegyen Adolf Hitler háborús agresszornak. Az osztrák földművest először meghurcolták […]

The post Moziban lesz látható az A Hidden Life appeared first on Filmtekercs.hu.

Kihirdették a Tamási Áron esszé- és novellapályázat győzteseit

Novella kategóriában a második helyezett Hegedűs Imre János Kicsi szellem kalandjai égen, földön című műve, a harmadik pedig Cristian Blanka Ördögnyargalás a Hargitán című írása lett. Az esszék között az első helyet Vitéz Ferenc Közlésforma, stílus és narráció költői „vegytana”. „Szembefordított tükrök”: a külső és belső valóság megsokszorozása Tamási Áron novelláiban című tanulmányával érdemelte ki. A második díjat Hernády Judit Népiség és a lélek válsága: Természetszemlélet és hitélmény Tamási Áron írói világában című munkája kapta, a harmadikat pedig Paták Balázs Farkaslakától Farkaslakáig. Tamási Áron életműve legényhősei szemszögéből című munkájának ítélte oda a szakmai zsűri.

Tamási Áron író születésének 125. évfordulója alkalmából hirdetett esszé- és novellapályázatot a Magyar Művészeti Akadémia a Magyar Írószövetség szakmai együttműködésével. A kiírásra szeptember 30-ig olyan, korábban nem publikált és más pályázaton még nem szerepelt művekkel lehetett jelentkezni, amelyek kapcsolódnak Tamási Áron életművéhez. A pályázatra összesen 16 esszé és 115 novella érkezett.

A zsűri elnöke Mezey Katalin költő, műfordító, az MMA rendes tagja volt.

Heti mozibemutatók: november 17.

Mától a Cinema City budapesti mozijaiban 15:00 a legkorábbi vetítési időpont, vidéken a 16:00. Nyilván az elszálló energiaárak miatt. Örüljünk, hogy még nyitva maradnak. Természetesen ez alól az egyetlen téli hatalmas dobás, az Avatar 2 kivételt képez, akkor majd lesznek korábbi időpontok. Mondjuk eléggé csapda, hiszen addigra mindenki leszokik arról, hogy korábbi időpontot nézzen. A […]

„A vers emeljen fel, tépjen darabokra” – Bajtai András jó és rossz kritikákról

Szokatlanul korán, 16 évesen jelent meg nyomtatásban az első versed. Milyen főbb hatások értek, amelyek a lírikusi mesterség felé kormányoztak?

Valóban korán kezdtem el verseket írni, majd publikálni országos irodalmi folyóiratokban. Talán azért, mert a költészettel való első találkozás kamaszkoromban azonnal rabul ejtett. Édesapám orvos, aki nagy hangsúlyt fektetett arra, hogy komoly házi könyvtárunk legyen otthon. Természetesen ott volt a polcon az Ady-, a Radnóti-, a József Attila- és a Petőfi-összes is. Kiskamaszként például bőszen küldözgettem a lányoknak a Petőfi stílusában megírt, rémesen döcögős, közhelyes és csöpögős szerelmes verseimet. József Attilát sokáig nem értettem, és Adyhoz, Radnótihoz is csak később kerültem közel. Aztán jött Pilinszky János, Orbán Ottó és Petri György, végül Tandori Dezső, Nagy László és Juhász Ferenc. Nekik köszönhetően nagyon hamar világossá vált számomra, hogy én is verseket akarok írni, de a saját hangomat megtalálni azért nem volt könnyű.

Az első irodalmi publikációm egyébként egy felejthetetlen csillagászati eseményhez kapcsolódik, 1999. augusztus 11-én ugyanis teljes napfogyatkozásnak lehettünk szemtanúi. Ennek apropóján hirdetett irodalmi pályázatot a néhány hónappal korábban alapított Napút folyóirat. Én Aranysárkány jeligével küldtem be a Nekrológ című versemet, amely tagadhatatlanul nem több érzelgős Paul Celan-utánérzésnél, de hát 15 évesen írtam. Semmihez sem hasonlítható érzés volt, amikor aztán megjelent, Prágai Tamás pedig írt róla egy-két sort a Holdudvar vagy holt udvar? Egy pályázat tanulságai című esszéjében: „Ugyancsak szerkesztettségével tűnik ki a Nekrológ: »Szemek voltunk, / megtaláltuk az árvaságot a sebes / mezőkön, a vérző foltokat a smaragd / nyárban – / megtaláltuk a virágot: / pipacs.« A képsor a látás szervétől a látvány konkrétságáig jut el, a látó érzékenységét a látvány plaszticitásával ellentételezi.”