Best WordPress Hosting
 

Concerto Csellóünnep – Kétnapos csellófesztivál a Zeneakadémián

A Concerto Budapest november 25-én és 26-án, a Zeneakadémián rendezi meg kétnapos csellófesztiválját, a Concerto Csellóünnepet, hazai és a világ minden tájáról kifejezetten erre az alkalomra hozzánk érkező, élvonalbeli magyar művészek főszereplésével. A 2021-ben megrendezett Viva La Viola! – a brácsát éltető tematikus nap – után a csellófesztivállal Keller András hagyományt kíván teremteni.

„Rajongva szeretem a csellót! Számomra az egyik legtitokzatosabb, legkifejezőbb hangszer, amelyet mindig ámulattal és áhítattal hallgattam. Egy hangszer, melyet először meg kell ölelnünk ahhoz, hogy megszólaltassuk. Azaz a zenélés lényegéhez, a szeretet közvetítéséhez már eleve úgy kezdünk hozzá, hogy először átöleljük azt, ami a hangot adja.” 

A Zeneakadémia Nagytermében, a Solti teremben és a Kupolateremben elhangzó kilenc koncerten a cselló mind szólista-, mind kamarazenei szerepben jelen lesz, teret adva ezzel a Concerto Budapest másik kiemelt missziójának: a magyar kamarazenei hagyományok megőrzésének, illetve újraélesztésének. Triók, vonósnégyesek, különböző kamarazenei felállások, kamarazenekari művek és nagyzenekaros csellóversenyek is hallhatók lesznek, hisz a Concerto Budapest célja a cselló összes funkciójának bemutatása a lehető legszélesebb spektrumon. 

„A tanáraimnak bizonyos szempontból már a kollégája is vagyok” – Magyar Valentin a hivatás érlelődéséről

Divat manapság a fiatalok kapunyitási pánikjáról beszélni, és önről rögtön ez jutott eszembe, bár rögtön utána az, hogy önnek vagy nagyon erős van ilyenből, vagy épphogy semmilyen. Már eddig is nagy utat járt be, és mintha felgyorsítva élne, fényes pálya áll ön előtt – ami nagyszerű, de akár ijesztő is lehet, hiszen úgy is megélheti, hogy most már mindig felül kell majd múlnia magát, vagy hogy olyan expresszvonatban ül, amiből nincs kiszállás: a siker kötelez, és mintha mostantól az lenne a kötelessége, hogy maga után rohanjon. Mennyire befolyásolja, hogy mások mit várnak el öntől, és ez hogyan viszonyul ahhoz, amit ön vár el magától? Miben egészen biztos a pályájára vonatkozóan, és miben egyáltalán nem?

A zenészlétben és -szakmában jelentős tényező a bizonytalanság. A zenész soha nem lehet teljesen biztos magában, mert az gátolná a fejlődésben. De úgy tapasztaltam, hogy ha a legbelső hangjainkra és a lelkiismeretünkre hallgatunk, akkor azért olyan nagy baj nem lehet. A Covid után, az elmúlt egy-két évben valóban felgyorsultak körülöttem a dolgok: sűrűbb lett a koncertéletem, és bekerültem Körner Tamás menedzsmentjébe, amelynek tanárom, Várjon Dénes is az impresszált művészei közé tartozik. Ami történik, egyszerre csodálatos lehetőség és nagy kihívás a számomra.

Ősszel lesz az első lemezfelvételem; a hozzám különösen közel álló Rachmanyinov darabjait, etűdöket és prelűdöket játszom fel, mindegyik sorozatból négyet-négyet, más, rövidebb darabokkal kiegészítve. Az új feladatoknak nem mindig egyszerű megfelelni; a stressz időnként el tud rajtam uralkodni, ami nálam például a nyugtalan alvásban nyilvánul meg. Igyekszem magamból a legtöbbet kihozni, és erre szerencsére rá is vagyok kényszerítve. De ha az ember – mint nemrég a KaposFesten – időről időre olyan, világhírű művészekkel játszhat együtt, mint Baráti Kristóf, érthető is, hogy nagyon össze akarja szedni magát.

„Láthatatlan karmester dirigál bennünket” – Würtz Klára a kamarazene kohójáról

A KaposFest lenyűgöző voltának egyik fontos összetevője, hogy érzékelhetővé teszi: a zene valami nagyon emberi mű, és ezáltal közelebb hozza a művészeket a hallgatóságukhoz. Megérteti, hogy nem zenetermelő automaták, és a tevékenységük nem arisztokratikus, felfoghatatlan varázslás.

Az én generációmban, amely a Dohnányi-, Fischer Annie-hagyományban nevelkedett, mindenki számára nyilvánvaló volt, hogy a sok gyakorlásra nem feltétlenül a támadhatatlanság érdekében van szükség, hanem hogy olyan technikai szintre kerüljünk, amelyen már az igazán fontos dolgokra: magára a zenére és a pillanat egyediségének megteremtésére tudjunk koncentrálni. A koncerteken nem „konzervgyártás” a célunk. Kurtág az oktatásunk során hangsúlyozta, hogy az a jó, ha mindig megmarad bennünk valamennyi amatörizmus, amin ő odaadást, szenvedélyt értett a hűvös precizitás helyett. Annak idején egy évig foglalkoztunk egy-egy darabbal, és ez óriási tőkefelhalmozást jelentett a muzsikuspályánk számára. Nekünk, magyaroknak óriási szerencsénk volt azzal, hogy Weiner Leó jóvoltából a kamarazene bölcsője lehettünk, mert ez minden muzsikus, a virtuózok számára is világossá tette, hogy nem a brillírozás a dolgunk, hanem a zenei folyamatok és kollektív jellegük megértése.

Baráti Kristóffal való együttműködése ma már legendásnak mondható, ami szintén az emberi tényező fontosságára utal. Arra, hogy egyáltalán nem mindegy, ki a partner, és muzsikusokként hogyan kapcsolódnak össze, mennyire tudnak egymásra hangolódni. Mi az, amiben önök ketten együtt különösen is erősek?

Baráti Kristóf hegedűművész is indul a sakkvilágbajnokságon

A Papageno adta hírül, hogy a magyar hegedűművész is indul a versenyen, amelyre a kiírás szerint legalább hat fős csapatok nevezhetnek, a csapatban pedig egy nőnek és egy 2000 Élő-pontnál nem magasabban rangsorolt amatőr játékosnak is szerepelni kell.

A lap ismertette, hogy negyvenhárom csapat nevezett a 250.000 euró összdíjazású, 12 fordulós versenyre, amelynek nyertese 100.000 euróval lesz gazdagabb. Hozzáteszik, a verseny igen erős, mivel öt korábbivilágbajnok, Viswanathan Anand, Vladimir Kramnik, Hou Yifan, Alexandra Kosteniuk és Mariya Muzychuk is indul rajta, továbbá ott lesz az indulók között a jelenlegi rapidsakk-világbajnok, a kazah Bibisara Assaubayeva, illetve két korábbi rapidvilágbajnok, Kateryna Lagno és Leinier Dominguez is.

A volt világbajnok, Vladimir Kramnik csapatának neve Sakknyugdíjasok, ebbe kapott meghívást Baráti Kristóf hegedűművész. Rajta kívül még egy magyar résztvevő lesz az eseményen, az Anand csapatában játszó, 2022 szeptembere óta román színekben versenyző Rapport Richárd.