Best WordPress Hosting
 

Concerto Csellóünnep – Kétnapos csellófesztivál a Zeneakadémián

A Concerto Budapest november 25-én és 26-án, a Zeneakadémián rendezi meg kétnapos csellófesztiválját, a Concerto Csellóünnepet, hazai és a világ minden tájáról kifejezetten erre az alkalomra hozzánk érkező, élvonalbeli magyar művészek főszereplésével. A 2021-ben megrendezett Viva La Viola! – a brácsát éltető tematikus nap – után a csellófesztivállal Keller András hagyományt kíván teremteni.

„Rajongva szeretem a csellót! Számomra az egyik legtitokzatosabb, legkifejezőbb hangszer, amelyet mindig ámulattal és áhítattal hallgattam. Egy hangszer, melyet először meg kell ölelnünk ahhoz, hogy megszólaltassuk. Azaz a zenélés lényegéhez, a szeretet közvetítéséhez már eleve úgy kezdünk hozzá, hogy először átöleljük azt, ami a hangot adja.” 

A Zeneakadémia Nagytermében, a Solti teremben és a Kupolateremben elhangzó kilenc koncerten a cselló mind szólista-, mind kamarazenei szerepben jelen lesz, teret adva ezzel a Concerto Budapest másik kiemelt missziójának: a magyar kamarazenei hagyományok megőrzésének, illetve újraélesztésének. Triók, vonósnégyesek, különböző kamarazenei felállások, kamarazenekari művek és nagyzenekaros csellóversenyek is hallhatók lesznek, hisz a Concerto Budapest célja a cselló összes funkciójának bemutatása a lehető legszélesebb spektrumon. 

Neves szólistákkal és új sorozattal készül az Anima Musicae Kamarazenekar az idei évadra

Az Anima Musicae Kamarazenekar mára Magyarország meghatározó együttesévé vált. Karmester nélküli zenekarként működésük a legmagasabb fokú kamarazenén alapul, amelyet művészeti vezetőjük, G. Horváth László hegedűművész fog össze. Az együttes 2010-es megalakulása óta több nemzetközi verseny (SCL Fesztivál – Bécs, Musikverein, kiemelt 1. díj, T. I. M. Competition, Párizs, 3. díj) és hazai díj (Artisjus-díj, Junior Prima díj, Nemzeti Ifjúsági Zenekar 2018–2020 cím) kitüntetettjeként Budapest és Európa rangos helyszíneinek állandó szereplője. Az együttes visszatérő vendége a legnevesebb koncerttermeknek, mint a Zeneakadémia, a bécsi Musikverein, a berlini Philharmonie, a lipcsei Gewandhaus, és olyan rangos fesztiváloknak, mint a Budapesti Tavaszi Fesztivál, a Nomus Fesztivál, a Fesztivál Akadémia Budapest, az Ars Sacra Fesztivál, a belgrádi Guitar Art Festival vagy a bilbaói Musika Festival. Neves szólistákkal ápol baráti kapcsolatot, akik mindig szívesen játszanak együtt az együttessel. Visszatérő partnereik Balázs János, Baráti Kristóf, Bogányi Gergely, David Grimal, Giovanni Guzzo, Kelemen Barnabás, Alexander Sitkovetsky és Kirill Troussov. 

Az Anima Musicae missziójának tekinti az ifjúság zenei nevelését. Ebben az évadban a Filharmónia Magyarországgal közös szervezésben, valamint a Lázár Ervin Program keretében több mint 50 különböző településen adnak elő élő klasszikus zenei műsort iskolákban és művelődési házakban. Ugyanilyen küldetéstudattal szolgálja a kortárs zene ügyét. Koncertjeiken rendszeresen hangzanak el új, a zenekarnak ajánlott kortárs művek, valamint hazai bemutatók. Céljuk a kortárs zene felé irányuló nyitottság és befogadás megragadása.

Az új évadban is neves szólistákkal lepi meg a kamarazenekar a hazai közönséget. Köztük lesz a világ egyik legismertebb trombitaművésze, Szergej Nakarjakov és az ígéretes portugál zongoraművész, Raúl da Costa, Perényi Miklós csellóművész, valamint  Baráth Emőke énekművész, de fellépnek a zenekarral Bánfalvi Béla, Koppándi Jenő, és Kalló Zsolt hegedűművész-koncertmesterek.

A múlt századi magyar zene polihisztora, Mihály András

1917. november 6-án született Budapesten, négygyermekes családban. Édesanyja zongorista volt, otthonukban gyakran csendültek fel a kamarazene hangjai. Korán kezdett zenét tanulni, 17 évesen vették fel a Zeneakadémia gordonka szakára, ahol 1938-ban végzett Schiffer Adolf növendékeként. Fő tárgya mellett kamarazenét tanult Waldbauer Imrétől és Weiner Leótól, magánúton pedig zeneszerzői és hangszerelési tanulmányokat folytatott Kadosa Pálnál és Strasser Istvánnál.

1941-től munkáskórusokat vezetett, közben saját vonósnégyest alapított, amellyel 20. századi szerzők – Bartók, Schönberg, Berg, Hindemith – darabjait népszerűsítette. Ekkor születtek első művei – Zongoratriója, valamint I. vonósnégyese. A második világháború végén, 1944-ben letartóztatták, egy évig a buchenwaldi koncentrációs táborban raboskodott.

1946-ban az Operaház szólócsellistája, mellette a Filharmóniai Társaság titkára lett. 1948-tól két évig az Operaház főtitkáraként működött Tóth Aladár igazgatása alatt, aki atyai jóbarátja és példaképe lett, szavai szerint ő vezette be az opera rejtelmeibe. Az Operaház vezető karmestere ebben az időszakban Otto Klemperer volt, az intézmény ekkor élte egyik aranykorát, Mihály András maga is csellózott a világhírű dirigens kezei alatt.

„Láthatatlan karmester dirigál bennünket” – Würtz Klára a kamarazene kohójáról

A KaposFest lenyűgöző voltának egyik fontos összetevője, hogy érzékelhetővé teszi: a zene valami nagyon emberi mű, és ezáltal közelebb hozza a művészeket a hallgatóságukhoz. Megérteti, hogy nem zenetermelő automaták, és a tevékenységük nem arisztokratikus, felfoghatatlan varázslás.

Az én generációmban, amely a Dohnányi-, Fischer Annie-hagyományban nevelkedett, mindenki számára nyilvánvaló volt, hogy a sok gyakorlásra nem feltétlenül a támadhatatlanság érdekében van szükség, hanem hogy olyan technikai szintre kerüljünk, amelyen már az igazán fontos dolgokra: magára a zenére és a pillanat egyediségének megteremtésére tudjunk koncentrálni. A koncerteken nem „konzervgyártás” a célunk. Kurtág az oktatásunk során hangsúlyozta, hogy az a jó, ha mindig megmarad bennünk valamennyi amatörizmus, amin ő odaadást, szenvedélyt értett a hűvös precizitás helyett. Annak idején egy évig foglalkoztunk egy-egy darabbal, és ez óriási tőkefelhalmozást jelentett a muzsikuspályánk számára. Nekünk, magyaroknak óriási szerencsénk volt azzal, hogy Weiner Leó jóvoltából a kamarazene bölcsője lehettünk, mert ez minden muzsikus, a virtuózok számára is világossá tette, hogy nem a brillírozás a dolgunk, hanem a zenei folyamatok és kollektív jellegük megértése.

Baráti Kristóffal való együttműködése ma már legendásnak mondható, ami szintén az emberi tényező fontosságára utal. Arra, hogy egyáltalán nem mindegy, ki a partner, és muzsikusokként hogyan kapcsolódnak össze, mennyire tudnak egymásra hangolódni. Mi az, amiben önök ketten együtt különösen is erősek?

Várjon Dénes és Antje Weithaas új Beethoven-felvétele megkapta a Német Lemezkritikusok Díját

Németország, Ausztria és Svájc 160 vezető zenetörténésze, újságirója és kritikusa negyedévenként ítéli oda a Német Lemezkritikusok Díját (Deutscher Schallplattenpreis). Az augusztus 15-én közzétett kommüniké szerint a magyar zongora- és a német hegedűművész lemeze, amely a CAvi-music kiadónál jelent meg, bizonyult a legjobbnak a kamarazenei felvételek között.

A zsűri indoklásában többek között igy méltatta a lemezt: „Szükség van a Beethoven hegedűszonáták újabb összfelvételére? Antje Weithaas és Várjon Dénes egyértelműen bizonyítják: feltétlen! Beethoven a legszebb teljességében jelenik itt meg. Forradalmi, érzelmes, újító. De ennél több is: hegedű és zongora lenyűgöző magától értetődőséggel találnak egymásra, a darabok megannyi nehézsége mintha nem is létezne. Idáig alig ismert szuverenitással kapcsolódik a technikai tökéletesség boldogító zeneiséggel és átütő erővel. Ezek a felvételek a lehető legmagasabbra teszik a lécet.”

A felvételt korábban szuperlatívuszokkal sem takarékoskodva méltatta a France Musique kiritikusa, múlt hónapban pedig a BBC Music Magazine választotta a hónap lemezének.