Best WordPress Hosting
 

Concerto Csellóünnep – Kétnapos csellófesztivál a Zeneakadémián

A Concerto Budapest november 25-én és 26-án, a Zeneakadémián rendezi meg kétnapos csellófesztiválját, a Concerto Csellóünnepet, hazai és a világ minden tájáról kifejezetten erre az alkalomra hozzánk érkező, élvonalbeli magyar művészek főszereplésével. A 2021-ben megrendezett Viva La Viola! – a brácsát éltető tematikus nap – után a csellófesztivállal Keller András hagyományt kíván teremteni.

„Rajongva szeretem a csellót! Számomra az egyik legtitokzatosabb, legkifejezőbb hangszer, amelyet mindig ámulattal és áhítattal hallgattam. Egy hangszer, melyet először meg kell ölelnünk ahhoz, hogy megszólaltassuk. Azaz a zenélés lényegéhez, a szeretet közvetítéséhez már eleve úgy kezdünk hozzá, hogy először átöleljük azt, ami a hangot adja.” 

A Zeneakadémia Nagytermében, a Solti teremben és a Kupolateremben elhangzó kilenc koncerten a cselló mind szólista-, mind kamarazenei szerepben jelen lesz, teret adva ezzel a Concerto Budapest másik kiemelt missziójának: a magyar kamarazenei hagyományok megőrzésének, illetve újraélesztésének. Triók, vonósnégyesek, különböző kamarazenei felállások, kamarazenekari művek és nagyzenekaros csellóversenyek is hallhatók lesznek, hisz a Concerto Budapest célja a cselló összes funkciójának bemutatása a lehető legszélesebb spektrumon. 

„A Zeneakadémia 147 éve kultúrstratégiai intézmény” – interjú Keller Andrással

Keller András augusztus 22-én közleményben erősítette meg, hogy pályázatát a Zeneakadémia – Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem rektori posztjára határidőre leadta. Ezzel egyidőben a teljes dokumentumot nyilvánossá tette.

Ezekben a napokban hogyan látja magát? Az aspiránsok egyikének, vagy olyasvalakinek, aki a pályázattól mint konkrét kihívástól függetlenül megalkototta vízióját az egyetem, illetve a magyar zenei élet előrehaladásáról?

Nem voltak korábban ilyen ambícióim, de egy ideje nagyon aggódom a magyar zene jövőjéért, mert úgy érzem, a magyar társadalomban a klasszikus kultúra egyre jobban háttérbe szorul. Sokféle kulturális vegyület létezik és működik, és születnek értékes dolgok, de azok a klasszikus értékek, amelyekre széleskörű társadalmi bázist lehetne alapozni, ma részben hiányoznak vagy eltűnőben vannak. Léteznek nagyszerű műhelyek, szép szigetek, de az ország szellemi életében a hagyományos értékek kevéssé vannak jelen. A közoktatásban a művészetoktatás dinamizálása hozhatna nagy fejlődést. A zeneoktatásban hiányzik a szellemi kontinuitás, elhagytuk Kodály tanítását.

Nyilvános Keller András rektori pályázata

A rektori pályázatom határidőre benyújtottam. Azért döntöttem a nyilvánosságra hozatala mellett, mert szeretném megelőzni a találgatásokat. Lehetőséget kívánok adni arra, hogy ne pusztán prekoncepciók, álhírek és feltételezések alapján alkossanak véleményt terveimről, hanem annak tartalmát megismerve pontos képet kapjon a közvélemény elképzeléseimről.

A pályázat itt olvasható.

A Zeneakadémia magyar kultúrában betöltött szerepe jóval meghaladja egy oktatási intézmény feladatait és kereteit, meghatározó szerepet tölt be az egész ország kultúrája és műveltsége szempontjából. A kodályi eszméket kiemelten fontosnak tartom a magyar közélet és az egész zeneélet tekintetében, ezért rektori pályázatomhoz Kodály Zoltán 1953-ban a Zeneakadémián elmondott „Ki a jó zenész?” című beszéde adta az iránytűt, melynek elején Kodály így ír a Zeneakadémiáról:

Megalakult a Magyar Muzsikusok Szövetsége

21 alapító tagja van a Fővárosi Bíróság által hivatalosan is bejegyzett Magyar Muzsikusok Szövetségének, köztük olyan jeles művészek, mint Eötvös Péter, Vásáry Tamás, Takács-Nagy Gábor vagy Várdai István.  

Az alapító okirat szerint az alapítók egyetértenek abban, hogy a magyar zenei élet kivételes értéket képvisel, amely Kodály Zoltán által megalkotott zenepedagógián, a Weiner Leó tanítása által kialakult kamarazenei hagyományon, a gazdag magyar kóruskultúrán, a világszínvonalon alkotó magyar zeneszerzők, előadók és zenekarok tevékenységén alapul. 

Ezen értékek megőrzése és továbbfejlesztése közös nemzeti érdek, mert kivételes hatékonysággal járulnak hozzá Magyarország kultúrájának, kulturáltságának fejlesztéséhez, az ország nemzetközi ismertségéhez, jó híréhez, vonzerejéhez és ezáltal hatalmas hasznot hoznak az egész társadalomnak. Ebből az alapvetésből kiindulva a Szövetség célja elsősorban a klasszikus zene társadalmi elfogadottságának emelése, a magyar zene értékeinek megőrzése és fejlesztése, egy átfogó stratégia megalkotása e célok elérése érdekében.

Pannon Filharmonikusok: elegáns és extravagáns évad karmester-kavalkáddal

Vajon hogyan szól a karmesteri pálca? Erre a régi kérdésre is választ kaphatunk a PFZ következő pécsi évadában. A zenekar nem csupán OTT VAN csütörtök, péntek és szombat esténként a Kodály Központban, de koncertjeit elviszi a Müpába és a bécsi Musikvereinba is.

A hangszeres művészek régi mondása, hogy könnyű a karmesternek, mert a pálca nem szól! A Pannon Filharmonikusok következő évadában a legkiválóbb karmesterek stafétaként adják át a pálcát egymásnak. A minőség nagyköveteként fellépő együttes kétségtelenül saját hangzással bíró, hatalmas, együtt lélegző hangszerré vált a karmesterek kezében.

„Az együttes húsz éve indult el a fejlődés útján, és az egyik legfontosabb célja volt, hogy a nyugat-európai zenekari mintára olyan saját társulatot építsen, amely stabil szakmai és emberi értékrenddel bír. Amelyhez bárki tud csatlakozni, aki ugyanazt a minőséget képviseli és igényli karmesterként, szólistaként vagy közönségként. Megvalósult a cél, ezt példázza a következő évadunk a meghívotti körrel, a művekkel és szólistákkal. Ehhez várjuk a közönséget, hogy legyenek ők is ott a következő évadban a Kodály Központban velünk akár új, akár régi bérletesként” – foglalta össze Horváth Zsolt igazgató.