Elindítottam a felvételt.
Biztos? A videós korszakban előfordult, hogy elkezdtünk dolgozni, és nem sokkal később rémülten vettem észre, hogy sajnos nem indítottam el a kamerát. Ifjúkorom felejthetetlen bűnei közé tartozik ez. Az ilyen hibák alkalmával derül ki, hogy vannak megismételhetetlen ügyek. Egy másik felvételen már máshol vannak a forráspontok.
Film esetében érezte valaha, hogy végleg elszállt egy ilyen pillanat?
Szabadszellemű családban nevelkedett, apja az avantgárd iránt érdeklődő színész, később rádiós rendező Baksa-Soós László volt. Édesanyja Németországban született, így Baksa-Soós János jól beszélt németül. Zenei általános iskolába járt Budapesten, majd 1964-től Kelet-Berlinben az adlershofi könyvtárban és rajzfilmstúdióban dolgozott. Budapestre visszatérve 1968-ban alapította meg első, Wastaps nevű zenekarát, de ebből még abban az évben kiszállt a Kex kedvéért. A legendássá vált együttest Bianki Iván gitárossal, Doleviczényi Miklóssal, Kisfaludy András dobossal (a későbbi filmrendezővel) és Imre Attila basszusgitárossal hozta létre. A Kexszel zenélt Babos Gyula, Somló Tamás, Závodi János is. A névadó húga, Baksa-Soós Veronika volt, aki kijelentette: egy rockegyüttes nevében X-nek is kell lennie. Visszaemlékezések szerint a Buxa név is felmerült, de ezt elvetették.
Az 1971-ig működő Kex pár százfős közönség előtt lépett fel olyan kis klubokban, mint a Citadella Bár, a Rakpart klub, az Egyetemi Színpad, a Bercsényi Klub vagy a Corvin Mozi, de később az Illés előzenekaraként is játszottak. Eleinte rock and roll slágereket adtak elő, majd saját szerzeményeiket is, mint az Országút szélén, a Büdös sajt, a Kanapé vagy a Zöld-sárga. Megzenésítették József Attila versei közül A hetediket és a Tiszta szívvelt. A kor kultúrpolitikája egyetlen kislemezt engedélyezett nekik (ezen az Elszállt egy hajó a szélben és a Család hallható), és néhány dal erejéig feltűntek az éppen letiltott Illés helyett Mészáros Márta Szépleányok, ne sírjatok! című filmjében. Egy Kex-koncert szünetében lépett először a színpadra Cseh Tamás és Hobo is, aki a zenekar Csillagok, ne ragyogjatok című számának szövegét írta.
Az együttesnek nem volt két egyforma fellépése, koncertjeiket a kiszámíthatatlanság, a rögtönzés, a spontaneitás jellemezte. A magas, szőke hosszú hajú, rikító ruhákba öltözött Baksa-Soós gyakran megállította a zenét, egyszer eljátszott egy április negyedikei ünnepi felvonulást, miközben békegalambokat eregetett, máskor feltépte a nadrágszárát, vagy habostortákat dobált a közönségnek. Dalaikat mindig másként adták elő, Baksa-Soós pedig gyermekdalokat és kuplékat is elénekelt. Több koncertjük is botrányba fulladt, a Kassák Klubban kitört tömegverekedéshez két mikrobusznyi kutyás rendőr szállt ki, mire Baksa-Soós a színpadról megjegyezte: fura, hogy a kutyákon sapka van, a rendőrök meg ugatnak. Ezután persze ő is kapott gumibotot, majd felfüggesztett börtönt is.
A Magyar Mozgókép Fesztivál életműdíjjal tüntette ki Esztergályos Cecília színésznőt, táncművészt, Mészáros Márta rendezőt, Reviczky Gábor színművészt, Romwalter Béla (Richy) producert és Ternovszky Béla rajzfilmrendezőt.
A Te (1962) című rövidfilm egy lányról szól, aki vidáman rója Budapest utcáit, miközben a néző figyelmét a rendező az apró részletekre, pillanatnyi benyomásokra irányítja. Szabó István korai alkotása a francia újhullám stílusát idézi, amelyet a filmben alig húszéves Esztergályos Cecília elragadó alakítása tesz igazán emlékezetessé. A Te alcíme „szerelmesfilm”, ami később az 1970-ben bemutatott, a kisfilmes előképpel sok szempontból rokon, mára világhírű nagyjátékfilm címe is lett.
Mészáros Márta harmadik nagyjátékfilmje, a Szép lányok, ne sírjatok! (1970) egy üzem ifjú dolgozóinak életébe nyújt bepillantást a hatvanas években. A lélekölő munkát követően a fiatalok koncerteken és bulikban vezetik le a feszültséget, és természetesen nem kerüli el őket a szerelem sem. Savanyú már el is jegyezte Julit, aki azonban megismerkedik egy zenésszel. A film emlékezetes képet rajzol a hatvannyolcas generáció szabadabb életérzéséről, a főbb szerepekben Sztevanovity Zorán, Frenreisz Károly, Baksa Soós János, Orszáczky Miklós, Tolcsvay László és Szörényi Levente látható.
A Magyar Mozgókép Fesztivált idén is izgalmas, ingyenes kiegészítőprogramok, közönségtalálkozók színesítik. Az elmúlt egy évben készült mozifilmek, tévéfilmek, rövidfilmek mellett az alábbi lehetőségek várják azt, aki Veszprémbe, Balatonfüredre vagy Balatonalmádiba látogat június 7. és 10. között. A Magyar Mozgókép Fesztivál rendhagyó programjai mintha végigvezetnének a filmek életútján. Megtudhatjuk, hogyan születik egy film, tanúi lehetünk a […]
The post Miből lesz a cserebogár? – Különleges programok a Magyar Mozgókép Fesztiválon appeared first on Filmtekercs.hu.
Esztergályos Cecília, Mészáros Márta, Reviczky Gábor, Romwalter Béla és Ternovszky Béla kapnak életműdíjat június 9-én. Esztergályos Cecília színésznő, táncművész, Mészáros Márta rendező, Reviczky Gábor színművész, Romwalter Béla (Richy) producer és Ternovszky Béla rajzfilmrendező kiemelkedő pályáját méltatja idén a Magyar Mozgókép Fesztivál életműdíjjal – írja a fesztivál sajtóközleménye. Az ünnepélyes díjátadóra a Magyar Mozgókép Fesztivál keretében, […]
The post Ők a Magyar Mozgókép Fesztivál idei életműdíjasai appeared first on Filmtekercs.hu.
Esztergályos Cecília színésznő, táncművész, Mészáros Márta rendező, Reviczky Gábor színművész, Romwalter Béla (Richy) producer és Ternovszky Béla rajzfilmrendező kiemelkedő pályáját méltatja idén a Magyar Mozgókép Fesztivál életműdíjjal. A június 7-10. között Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban megrendezendő legnagyobb hazai filmes mustrán az életműdíjasokhoz kapcsolódóan többek között olyan klasszikusokat láthat majd a közönség, mint a Meteo, az Eltávozott nap vagy a Macskafogó.
Az idén 80 éves Ternovszky Béla Kossuth- és Balázs Béla-díjas rajzfilmrendező, érdemes művész. A filozófia-esztétika szak elvégzése után a Pannónia Filmstúdiónál, később pedig a Filmvállalatnál helyezkedett el. Kezdetben rajzoló volt, majd mozdulattervező és rendező. 1995 és 2005 között a Stúdió II. Kft. egyik tulajdonosa és rendezője is. Első saját rövidfilmje – mely a június 10-én 20 órakor Balatonalmádiban a Wesselényi Strandon a Tartsunk kutyáttal együtt fesztiválon is látható lesz –, a Modern edzésmódszerek számos hazai és nemzetközi fesztiváldíjat nyert. Olyan közkedvelt sorozatok fűződnek a nevéhez, mint a Mézga család, a Kérem a következőt! és a Gusztáv, de ő rendezte a kultikus Macskafogót is, amelyet világszerte nagy sikerrel vetítettek és most a fesztiválozók is újra megtekinthetik nagyvásznon.
Esztergályos Cecília. Fotó: MTVA / Farkas Tamás
Különösen feltűnő a némafilmkorszakban készült Petőfi-filmek száma, legyenek azok adaptációk vagy róla szóló történetek. Ennek valószínűleg ugyanaz az oka, hogy a gyerekcipőben járó új művészet nagy presztízsű irodalmi alkotásokra támaszkodott, hogy megalapozza elismertségét. Másfelől ezeket a klasszikusokat a film tette elérhetővé az írástudatlan tömegek számára is. Petőfi neve a 20. század elejére már egyet jelentett a magyar irodalommal és szavatolta az erkölcsi és anyagi sikert, ezért a filmesek is szívesen vették elő újra és újra.
A legtöbb kimagasló történelmi alak, de Petőfi esetében különösen igaz, hogy a különböző korok és ideológiák a saját szájuk íze szerint gyúrják át a figurát, és csak azt látják meg benne, amit látni akarnak.
Így nem ritka, hogy a Petőfivel kapcsolatos alkotásokban gyakran csendülnek fel ideológiai szólamok. Lányi Andrásnak a Balázs Béla Stúdióban készült egész estés filmje, a Segesvár (1975) éppen azt járja körül, hogyan próbálja az utókor a maga javára fordítani a forradalom jelképévé vált költő emlékét.