Best WordPress Hosting
 

A tanár, akitől kikövetelik a gyerekek a házit

Több mint harminc éve foglalkozik tankönyvírással. Miért választotta, és hogyan kezdte ezt a munkát?

Valójában nem én választottam a tankönyvírást, a tankönyvírás választott engem. Nem sokkal a rendszerváltás után, az 1990-ben alapított Apáczai Kiadó ügyvezetője, Esztergályos Jenő felkereste akkori munkahelyem, a Debreceni Tanítóképző Főiskola gyakorlóiskolájának vezetőit. Olyan pedagógusokat keresett, akik szívesen részt vennének alsó tagozatosoknak szóló helyesírási gyakorlófüzetek megírásában. Kiss Margit Sára kolléganőmmel vállalkoztunk arra, hogy másodikosoknak elkészítünk egy ilyen taneszközt, amely hatalmas sikert aratott.

Néhány év múlva – éppen Kata lányom születésekor – újra megjelent az életemben Esztergályos Jenő. Ekkor az 5. évfolyamos Nyelvtan és helyesírás munkatankönyv megírására kért fel. Azonnal igent mondtam, hiszen életem nagy álmát valósíthattam meg. Egyrészt szerintem a nyelvtantanításhoz a legjobb taneszköz a munkatankönyv, másrészt tanítóként és magyartanárként segíthettem az alsó és felső tagozat közötti átmenet megkönnyítésében. A mai napig vallom, hogy az ötödikesek még alsósként viselkednek és tanulnak az 5. évfolyamon. Nagy biztonságot jelent számukra, növeli az önbizalmukat, ha az új tankönyvükben eleinte az alsó tagozatban megszokott módszerekkel – például a játékosítás –, feladattípusokkal és utasításokkal találkoznak. Ez a munkatankönyv volt az első lépés azon az úton, amely oda vezetett, hogy a kiadó egyik legsikeresebb tankönyvírója lettem.

Gázai övezet vagy Gáza-övezet?

A korábbi, hagyományos gyakorlat szerint bizonyos névtípusokban -i melléknévképzős formát használunk: (történeti és mai helynevekben, utcanevekben) Római Birodalom, Szörényi bánság, Encsi járás, Zempléni-hegység, Pilisi út; (intézménynevekben) Nemzeti Színház, Nemzeti Múzeum, Nemzeti Sírkert, Rákoskeresztúri Újköztemető, Sebészeti Klinika, Északi Járműjavító; de személynevekben is: Pécsi Gábor, Szegedi Katalin, Szombathelyi Pál stb.

Az utóbbi évtizedekben azonban elterjedt egy olyan névadási mód több névtípusban is, amely a korábbi gyakorlattal szemben az -i melléknévképzős származék helyett csak a puszta tulajdonnevet tartalmazza. Először mintha a sportegyesületek nevében bukkant volna föl: Nyírség Spartacus és Nyíregyháza Spartacus Nyírségi Spartacus és Nyíregyházi Spartacus helyett. A rendszerváltozás után szaporodó helyi, kisközösségi rádiók és televíziók egy része szintén ezt az eljárást követte: Dunakanyar Rádió, Sajóbábony Televízió Dunakanyari Rádió, Sajóbábonyi Televízió helyett. Olykor más megnevezésekben, például intézmények és rendezvények nevében is találkozhatunk az -i képző elmaradásával: Somogy Temetkezési Kft., Sziget Fesztivál Somogyi Temetkezési Kft., Szigeti Fesztivál helyett. Az -i képzős formák jobban illeszkednek a magyar nyelvi hagyományba. Az -i nélküli formákat azonban lassan annyira megszokjuk, ma már a legtöbb esetben föl sem tűnnek, teljesen elfogadjuk.

Az -i képző elmaradása az idegen nyelvből, leginkább angolból fordított nevekben is előfordul. Napjainkban többször halljuk, olvassuk a korábbi Gázai övezet helyett, hogy Gáza övezet. Például: