Best WordPress Hosting
 

Bemutatták Lányi András Karátson Gáborról szóló kötetét

Karátson Gábor (1935–2015) szerteágazó életművét a nagyközönség alig ismeri. A kiváló festőművész és művészeti író sokak emlékezetében mint a Duna megmentéséért indított mozgalom szószólója él. Leginkább filozófusnak lehetne mondani, de olyan filozófusnak, aki képeket fest és képekben gondolkodik.

Esszéi szellemi tájékozódásának sokszínűségét tanúsítják.

Önéletrajzi ihletésű regényei szokatlan nézőpontból, ritka őszinteséggel szólnak a rendszerváltozás korában élt értelmiségi nemzedék szerepválságáról, útkereséséről. A kínai kultúra két alapműve, a Tao te king és a Ji king fordításához fűzött kommentárjai új megvilágításba helyezik a keleti és a nyugati gondolkodás viszonyát; régóta járatlan szellemi ösvényeket tárnak fel, melyek mintha kifelé vezetnének Európa szellemi válságából. Lányi András esszéje a páratlanul gazdag életmű belső összefüggéseit tárja fel.

„A Karnevál mindig megszólal” – Nyitrai Tamás új könyve Hamvas Béla regényéről

A nemrégiben megjelent kötet a Hamvas Béla Karneváljának világirodalmi előzményei című könyv folytatása. Bánki Éva szerint ezek korszakos munkák, annak ellenére, hogy a felépítésüket meglehetősen extravagánsnak és meglepőnek tartja. Nincsenek bennük általános igazságok: mindkettő egy-egy beszélgetéssorozat. 

Nyitrai Tamás elmondta, hogy noha az ő neve szerepel a könyv szerzőjeként, valójában nem ő írta, csak az ideát adta hozzá.

Két tudós barátjának munkája, állította róla, de a nevüket nem árulta el. Csak annyit tudtunk meg róluk, hogy két különböző karakter, akik bizonyos mértékben másképp vélekednek a témáról, és egymással folyamatos dialógusban mutatják be azt a folyamatot, amelyet a szerző indított el két évvel ezelőtt, mondván: „Akkor most keressük meg a Karneválnak, a magyar és a világirodalom kiemelkedő alkotásának a magyar irodalmi előzményeit.”

Módosítani, nem kell félnetek, jó lesz – Fekete Richárd könyvbemutatóján jártunk

Magamon kívül (2009), Bányaidő (2015), Módosítás (2022) – ebben a sorrendben jelentek meg eddig Fekete Richárd kötetei, az első még Király Odett néven. Úgy fest, pár évet megint várni kell, mire ismét felkerülhet egy újabb darab a könyvespolcom megbecsült helyére, bár mint kiderült, 2013-ban egy egész kötetnyi írás végezte a süllyesztőben.

„Minden, amit nem dobtam ki a kukába az elmúlt hat évben, benne van”, mondta a szerző.

És húsz év múlva, húsz tartalmas, karcos év múlva, ismétlődik meg többször a kávézó tetőterében. A költő először Kielégítő válasz, majd Láthatás című versét olvasta fel. Ismertem őket, többször olvastam mindkettőt, csontvelőig hatoltak már a konyhaszéken ülve is, így pedig még inkább.

Földünk: A ránk bízott kert

A rendkívül kedvezőtlen időjárás ellenére (bár szerencsére a rendezvény zárt helyen zajlott, a botanikus kertben található kúria dísztermében) az eseményre szép számmal érkeztek érdeklődők, a fellépők lelkesedése miatt pedig a tervezett másfél óra helyett kétórás lett a program. Az eseményre a PKÜ felkérte Péczely Dórát, a kötet szerkesztőjét, Závada Pétert, az egyik fordítót, valamint Gálhidy Lászlót, a WWF Erdő programvezetőjét. A beszélgetésen részt vett még Zsigmond Vince, a Nemzeti Botanikus Kert vezetője, míg a moderátor szerepét Pál Dániel Levente, a PKÜ Irodalomszakmai Igazgatóságának igazgatója töltötte be.

Pál Dávid Levente

A program Pál Dániel Levente nyitóbeszédével kezdődött, aki mesélt a kötet keletkezésének körülményeiről, majd a résztvevők megvitatták, miben tér el egy bio- vagy ökopoetikai kötet más tematikájú antológiák válogatásától és strukturális felépítésétől. A beszélgetés nagyon hamar az elmúlt két évben dúló Covid-járványra terelődött, a fellépők egyetértettek abban, hogy ugyan a pandémia hatására – melynek egyik kiváltó okának a környezetszennyezést tartják – a társadalom egyre nagyobb része választja a hosszú távon fenntartható életmódot, azonban a Covid-vírus elleni védekezés ezt szinte lehetetlenné teszi. Závada Péter és Péczely Dóra is személyes élményeit elevenítette fel azzal kapcsolatban, hogy míg mindketten magukat az átlagnál környezettudatosabbnak tartják, a Covid alatt felhalmozott és használt hatalmas mennyiségű hulladék miatt – eldobható maszkok, kesztyűk és ezek csomagolása – úgy érzik, hűtlenek lettek önmagukhoz, hiteltelenné váltak a maguk és a környezetük szemében. Feloldhatatlan ellentétnek tartották ezt, hiszen szemben állt egymással a maguk és családjuk védelme a Föld hosszú távú jólétével.

Hiánypótló együttműködés: írók és kutatók párbeszéde a természetről

A 2021-ben induló és a vácrátóti Nemzeti Botanikus Kertben helyet kapó Kert a köbön rendezvénysorozattal egy új csoportot célzott meg az Ökológiai Kutatóközpont. Mi volt a motivációja az össztudományi események elindításának?

Észrevehető tendencia a modern

korban, hogy az emberek többsége a különböző közösségi médiumok felületein, gyors

„Akárhogy is vonszoljuk, a 20. század mögöttünk van” – Závada Pál verses regénye

A székesfehérvári Vörösmarty Színház Az ember tragédiája 2.0 című színdarab egy-egy részének megírására kérte fel Závada Pált, Márton Lászlót, Darvasi Lászlót és Tasnádi Istvánt. Závada nagyváradi és berlini színnel járult hozzá a műhöz. Mint elmondta, ez a munka adta számára az Apfelbaum. Nagyvárad, Berlin című könyv ötletét.

„Akkor a verses regény váza íródott meg. Kétségtelen, hogy a színház felkérése megadta a kezdőlökést, de az ötlet már korábban a fejemben volt. A konkrét ajánlat meg felbátorított. A madáchi alapképlet és a szereplőgárda felszabadítóan hatott rám: lehet száguldozni évtizedek-évszázadok között. A figurák szerepet játszhatnak, mint ahogy Madáchnál is játszanak. És amikor az ember magára zárta a járvány karanténajtaját, ott volt egy forma is: a drámai jambus, ami ajánlotta magát. Idő meg volt, így lehetett számolgatni a verslábakat, a szótagszámokat.”

Karafiáth Orsolya

„A vírus is háború, a háború is vírus” – Jegyzetversek Jenei Gyulától

A Szabadulószoba című verseskötetben mintegy hetven vers szerepel, amelybe a Légszomj című ciklus, a kötet első részének szövegei is belekerültek. „Ez egy járványnapló: a vírusról és környezetéről szól; arról, miként éltem meg azt, amikor a koronavírus-járvány miatt Magyarországon is leállt az élet” – mondta a szolnoki Verseghy Ferenc Könyvtárban rendezett kötetbemutatón Jenei Gyula, az Eső című szépirodalmi folyóirat főszerkesztője. „Voltak, akik tiltakoztak a kifejezés ellen, de szerintem egy kicsit háborús helyzetként éltük meg a szituációt. Persze nem háborús helyzet volt, mert az most van, de ha belegondolunk, a vírus is háború, a háború is vírus.”

Amikor a járvány

elkezdődött, Jenei egy barátjával telefonon megbeszélte, hogy mitől szorongnak.