Krasznahorkai László nyerte el idén a rangos spanyol Formentor nemzetközi irodalmi díjat – közölte döntését a zsűri szombaton. Olvass bele!
Archívum címkék: Krasznahorkai László
Máté Gábor köszöntője Krasznahorkai László 70. születésnapjára
Máté Gábor köszöntőjét Krasznahorkai László 70. születésnapjára a Magvető kiadó tette közzé a Facebook-oldalán. Olvass bele!
Egy letűnt kor krónikása
A Gyulán született író az érettségit követően a szegedi, majd a pesti egyetemen hallgatott jogot, és elvégezte az ELTE magyar-népművelés szakát is, diplomamunkáját Márai emigrációs pályájáról írta. 1977 és 1982 között a Gondolat Könyvkiadó dokumentátora volt. 1982-től írásaiból él.
Első írása, a Tebenned hittem című elbeszélés 1977-ben a Mozgó Világ hasábjain jelent meg. Első regénye az 1985-ben napvilágot látott Sátántangó, amelyben az egyetemes pusztulás víziójához rendelte hozzá a kíméletlen pontossággal megrajzolt realitást. A kritika által nagy elismeréssel fogadott könyvet követte első novelláskötete, a Kegyelmi viszonyok 1986-ban.
A nyolcvanas évek közepétől Tarr Béla filmrendező alkotótársaként forgatókönyvírással is foglalkozott, első közös munkájuk a reménytelenséget és elmagányosodást megjelenítő Kárhozat volt. Tarr készítette el a Sátántangóból a mindmáig leghosszabb, hét és fél órás magyar filmet is. Együttműködésüknek köszönhető az író Az ellenállás melankóliája című regénye alapján készült Werckmeister harmóniák, majd A londoni férfi (Georges Simenon regénye nyomán) és A torinói ló, amely 2011-ben elnyerte a Berlini Filmfesztiválon a zsűri nagydíját, és Oscar-díjra is jelölték.
Lesz harmadik magyar Nobel-díj? – Krasznahorkai László az esélyesek között
A fogadóirodák évek óta az esélyesek között tartják számon Krasznahorkai Lászlót és Nádas Pétert. Különös, hogy utóbbi szerző idén nem szerepel az esélyesek listáján, ám sokszor olyan szerzőt díjaztak, akire nem is számítottunk – gondoljunk csak Bob Dylanre, aki 2016-ban lett irodalmi Nobel-díjas.
Több fogadóiroda is jóslatokba bocsátkozik ilyenkor, azonban az esélyesek listája folyamatosan változó. Krasznahorkai László mellett más, itthon is népszerű szerző szerepel a listán. Tavaly Salman Rushdie neve hangzott el a legtöbbször, főleg az ellene elkövetett merénylet miatt. Végül Annie Ernaux lett 2022 irodalmi Nobel-díjasa. Michel Houllebeq és Murakami Haruki neve is a lehetséges jelöltek között forog, ők nálunk is olvasott, közkedvelt szerzők.
Ugyanakkor nem minden külföldi esélyes híre jutott el Magyarországra. A kínai Can Xue a NicerOdds fogadóirodákat összesítő oldal szerint hatalmas eséllyel kaphat irodalmi Nobel-díjat. Habár Kína legismertebb írójaként tartják számon, magyarul még nem olvashattunk tőle, azonban egy ilyen elismerés általában előrelendíti a fordítások ügyét is. Viszont nem kell Kínáig mennünk: Mircea Cărtărescu román író neve sem cseng ismerősen itthon, holott sokan hazájának legnépszerűbb kortárs szerzőjének mondják.
Krasznahorkai László regénye egy francia irodalmi díj várományosa
A Médicis-díjat 1958-ban Gala Barbisan és Jean-Pierre Giraudoux alapította azzal a céllal, hogy olyan szerzőket ismerjen el, akiknek a hírneve nem éri el tehetségüket. 1970 óta egy francia mellett egy külföldi regényt is díjaznak, 1985 óta az ismeretterjesztő irodalmi esszéket is elismerik.
A Báró Wenckheim hazatér felkerült a Médicis-díj hosszú listájára, amelyen 15 francia és 17 külföldi regény található. A rövid listát október 18-án jelentik be, a két kategória nyerteseit novemberben hozzák nyilvánosságra Párizsban. A zsűri tagjai: Anne F. Garréta (elnök), Marianne Alphant, Michel Braudeau, Marie Darrieussecq, Dominique Fernandez, Patrick Grainville, Frédéric Mitterrand, Andreï Makine, Pascale Roze és Alain Veinstein.
A Báró Wenckheim hazatér idén már elnyert egy rangos francia irodalmi kitüntetést, a Laure Bataillon-díjat, amelyet Nantes és Saint-Nazaire kikötővárosai alapítottak, hogy az előző év legjobb franciára fordított szépirodalmi alkotásait jutalmazzák vele.
Krasznahorkai László könyve is esélyes a holland irodalmi díjra
A hírt a Könyves Magazin írta meg,
A holland irodalmi elismerést azok a kortárs európai regények kaphatják, amelyeket az elmúlt évben holland nyelven is kiadtak. Idén 14 alkotás került a bővített listára. A végleges jelölteket június 14-én jelentik be, a díjat pedig a hágai gálán adják majd át novemberben. A győztes regény szerzője tízezer, a fordító ötezer eurót kap.
A listán egyetlen magyar regényként szerepel a Man Booker-díjas Krasznahorkai könyve, amely magyarul 1999-ben jelent meg, a holland kiadás viszont csak tavaly, Alföldy Mari fordításában. A magyar író mellett olyan alkotók vannak a listán, mint a 2021-es Goncourt-díjas Mohamed Mbougar Sarr (Az emberek legtitkosabb emlékezete) vagy a korábban ugyancsak a francia irodalmi díjjal jutalmazott Leïla Slimani (Altatódal).
Szerb irodalmi díjat kapott Krasznahorkai László
A méltatás szerint a 68 éves Kossuth- és József Attila-díjas magyar író posztmodern, disztópikus és melankolikus témájú életművével érdemelte ki a Milovan Vidakovic-díjat. Az elismerés átvételekor Krasznahorkai László kiemelte, hogy nagyon meglepte az elismerés, ugyanakkor nagyon örül neki. Mint mondta, amikor megtudta, hogy neki ítélték a díjat, utána kellett járnia, kiről is nevezték el ezt az elismerést.
A kutatás során megtudta, hogy Milovan Vidakovic vitában állt Vuk Stefanovic Karadzic nyelvújítóval a nyelv változásának pozitív és negatív hatásairól. „Én biztos, hogy nem döntenék egyik irányban sem, számomra ez a két irány, amelyet ők képviseltek, valahogy egyet jelent, és ennek a két iránynak a megtestesülését látom abban a listában, amelyen azok neve szerepel, akik ezt a díjat eddig elnyerték” – magyarázta.
A díjat korábban többek között Konrád György, Peter Handke, Orhan Pamuk és Mario Vargas Llosa vehette át. Az elismerés névadója, Milovan Vidakovic (1780-1840) szerb író, a regény műfaj szerb változatának megteremtője, a felvilágosodás eszméinek és a szentimentalista stílusnak a képviselője.
Ott torony volt – kritika
Házak között, eldugva, otthagyott senkiföldjére emlékeztető telek; korhadt-rozsdás sörpadok és leterített pokrócok; koszos házfal, projektor, hangfalak – itt valami vetítés lesz. Víg Mihály előlép a ködből egyszer itt, aztán a Gólyában. Ilyen lett az Ott torony volt portréfilm.
Krasznahorkai László nyerte a Libri irodalmi díjat
Krasznahorkai László Herscht 07769 című elbeszélése kapta a 2022-es Libri irodalmi díjat, a közönségdíjat pedig Bödőcs Tibor Mulat a Manézs című politikai szatírája nyerte el – közölte a Libri-Bookline Zrt. a díjátadó után csütörtökön.
A 2016-ban alapított elismerés az előző év legjobb szép- és tényirodalmi könyveit díjazza, célja, hogy felhívja a figyelmet a kortárs magyar irodalom kiemelkedő műveire – közölték.
A hazai kulturális élet 189 képviselője tett javaslatot, hogy a 2021-ban megjelent alkotások közül melyik könyvekből válasszon a szakmai zsűri, illetve melyekre szavazzon a közönség. A szakmai zsűri tagjai Fullajtár Andrea, Szilágyi Zsófia, Bálint András, Beck Zoltán és Károlyi Csaba voltak.
„Mintha itt laknának a sarkon…” – a Libri-díjas kötetekről
Károlyi Csaba megjegyezte, hogy a szerző mindig kisebb és nagyobb műveket írt felváltva, és ezt most is így csinálja. „Az a vicc, hogy az író provokatív módon elbeszélésnek nevezi ezt a könyvet, miközben az alcíme Florian Herscht Bach-regénye. Mondták is nekem, hogy a laudációban ne mondjam annyiszor, hogy regény, mert a szerző szerint nem az. Engem ez nem érdekel, én irodalomkritikus vagyok, több ezer regényt és novellát elolvastam, és fővesztés terhe mellett vállalom, hogy ez regény. Ha valaki bebizonyítja számomra, hogy nincs igazam, akkor visszavonom. Az elbeszélés műfajmegjelölés szerintem egy fricska a szerző részéről.”
„Az irónia áthatja a művet” – vetette fel Király Júlia
közgazdász, a Magyar Nemzeti Bank egykori alelnöke a gálán levetített rövid,
Krasznahorkai László kapta a Libri irodalmi díjat
A 2016-ban alapított elismerés az előző év legjobb szép- és tényirodalmi könyveit díjazza, célja, hogy felhívja a figyelmet a kortárs magyar irodalom kiemelkedő műveire.
A hazai kulturális élet 189 képviselője tett javaslatot, hogy a 2021-ban megjelent alkotások közül melyik könyvekből válasszon a szakmai zsűri, illetve melyekre szavazzon a közönség. A szakmai zsűri tagjai Fullajtár Andrea, Szilágyi Zsófia, Bálint András, Beck Zoltán és Károlyi Csaba voltak.
Krasznahorkai László győztes elbeszélését Károlyi Csaba irodalomkritikus méltatta, aki kiemelte, hogy a Herscht 07769 egy regény, amelyben a kisemberek leghétköznapibb sorsa érintkezik a világmindenség fizikájával és zenéjével, és amelyben az emberek élete nem ér többet, mint a farkasoké. „Egy regény, amelynek hőse akár én is lehetnék, de mégsem”. Hiába kelet-németek is a hősei, „éppen olyanok ők, mintha itt laknának a sarkon” – fogalmazott a kritikus.