Best WordPress Hosting
 

Meghalt Ferdinandy György író

Ferdinandy György 1935. október 11. Budapesten született. Középiskolai tanulmányait a Budapesti Piarista Gimnáziumban végezte el, ahonnan az utolsó évben eltanácsolták. Osztálytársa volt Sztankay István, a Nemzet Színésze is. 1954–1956 között a Fővárosi Autóbuszüzemben dolgozott. 1956-ban felvették az ELTE BTK magyar-francia szakára, ahová csupán néhány hetet járt, majd kitört a forradalom. A forradalom leverése után, december 13-án elhagyta az országot és többedmagával Franciaországtól kért menedéket. 1956–1964 között Franciaországban kőműves, orosz fordító és könyveladó volt. 1957–1969 között a strasbourgi Dijoni Egyetem hallgatója, 1959-ben a Strasbourgi Egyetemen irodalomtörténeti doktori címet szerzett. 1964–1976 között a Puerto Ricó-i Egyetem tanára, ahol spanyol nyelven oktatott. 1964–1970 között a Szomorú Vasárnap című irodalmi lap kiadója volt. 1976–1985 között a Szabad Európa Rádió külső munkatársa volt. 2000 óta felváltva Puerto Rico és Miami között ingázva élt, a 2010-es évek óta Budapestre tette át a székhelyét.

1960-ban jelenik meg első francia nyelvű novelláskötete, a Sziget a víz alatt (L’île sous l’eau). A kötet sikere után Céline és Cendars kiadójával, Denoëllel köt szerződést. 1964-ben Az év egyetlen napja (Le seul jour de l’année) című elbeszéléskötetéért az egyik legrangosabb francia irodalmi kitüntetéssel, Saint-Exupery-díjjal ismerik el. Első magyar prózakötete, 1965-ben Münchenben jelent meg Futószalagon címmel.

1987-ben hazatért Magyarországra, ekkor egy évig tanított az Eötvös Kollégiumban. 1988-ban a Magvető Kiadó publikálja első hazai könyvét, a Szerecsenségem története című kötetet. 1992-ben a pécsi Janus Pannonius egyetemen tanít. 1993-ban A francia vőlegény című műve megkapja Az év könyve elismerést. 2013-ban a Magyar Művészeti Akadémia tagja lett, de kilépett, majd 2015-től újra tagja a társaságnak.

Egy letűnt kor krónikása

A Gyulán született író az érettségit követően a szegedi, majd a pesti egyetemen hallgatott jogot, és elvégezte az ELTE magyar-népművelés szakát is, diplomamunkáját Márai emigrációs pályájáról írta. 1977 és 1982 között a Gondolat Könyvkiadó dokumentátora volt. 1982-től írásaiból él.

Első írása, a Tebenned hittem című elbeszélés 1977-ben a Mozgó Világ hasábjain jelent meg. Első regénye az 1985-ben napvilágot látott Sátántangó, amelyben az egyetemes pusztulás víziójához rendelte hozzá a kíméletlen pontossággal megrajzolt realitást. A kritika által nagy elismeréssel fogadott könyvet követte első novelláskötete, a Kegyelmi viszonyok 1986-ban.

A nyolcvanas évek közepétől Tarr Béla filmrendező alkotótársaként forgatókönyvírással is foglalkozott, első közös munkájuk a reménytelenséget és elmagányosodást megjelenítő Kárhozat volt. Tarr készítette el a Sátántangóból a mindmáig leghosszabb, hét és fél órás magyar filmet is. Együttműködésüknek köszönhető az író Az ellenállás melankóliája című regénye alapján készült Werckmeister harmóniák, majd A londoni férfi (Georges Simenon regénye nyomán) és A torinói ló, amely 2011-ben elnyerte a Berlini Filmfesztiválon a zsűri nagydíját, és Oscar-díjra is jelölték.

Irodalom a könyvek lapjain túl

Oravecz Imre a hazai kortárs irodalom egyik legkiemelkedőbb képviselője. 1972-ben megjelent, Héj című első kötetétől kezdve Tandori Dezső, Orbán Ottó és Petri György mellett a nagy lírai megújulás részese volt. Az idén nyolcvanéves író november 28-án életművének legfontosabb állomásait veszi sorra kollégájával, Szilasi Lászlóval. Az est során Molnár Piroska, Fekete Ernő és Kaszás Gergő színművészek tolmácsolásában hangzanak el Oravecz-részletek, amelyek Balog József zongoraművész játékával egészülnek ki.

A tavalyi év egyik legnagyobb szépirodalmi szenzációja kétségkívül Visky András költő, író, dramaturg nevéhez fűződik. Kitelepítés című remekművében gyerekszemmel ismerjük meg egy szovjet mintára létrehozott román munkatábor hétköznapjait. Regényével nem csupán saját pályája eddigi legkiemelkedőbb alkotását, hanem a kortárs magyar irodalom időtálló, maradandó művét hozta létre. A decemberi Literárium-esten az idén Margó-díjjal jutalmazott szerző azon történeteit ismerhetjük meg, melyek a könyvbe nem kerültek bele – az elhangzottak Hegedűs D. Géza színművész és Darvas Kristóf zongoraművész közreműködésének köszönhetően új megközelítést is kapnak. 

2024 első Literárium Extrájában a kortárs magyar kultúra egyik legtermékenyebb alkotópárosa, Grecsó Krisztián és Hrutka Róbert mutatja be vadonatúj műsorát. Az Időkirakó továbbra is koncert és felolvasószínház keveréke, zenekari versmontázsokkal, az új Grecsó-prózák és a hangszeres zene találkozásával.

Megrázó önéletrajz a személytelenség mögött – Borbély Szilárdra emlékezünk

Szegényparaszti családból származott, az ország egyik legelmaradottabb területén, a magyar-román-ukrán hármashatár közelében fekvő kis Túrricsén nevelkedett. A Debreceni Egyetemen szerzett magyar szakos diplomát, majd az egyetem régi magyar irodalomtörténeti tanszékén lett oktató. Ismert íróként és költőként is folytatta oktatói-tudományos tevékenységét, tanársegéd, aspiráns, adjunktus, majd 1998-tól a tanszék docense volt, s ebben az évben az irodalomtudományok kandidátusa lett.

Egyetemista korában kezdett publikálni, pályája korai szakaszában leginkább verseket, illetve színpadi darabokat írt. Ezek mellett több irodalomtörténeti tanulmánykötete is megjelent, 2001-től tagja volt a Magyar Tudományos Akadémia Elektronikus Textológiai Bizottságának. A Magyar Írószövetség, a Szépírók Társasága és a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének munkájában is szerepet vállalt, 2006 és 2009 között az Alföld folyóirat versrovatának szerkesztőjeként is tevékenykedett. 1988-tól haláláig csaknem húsz, többségében lírai kötete jelent meg. Borbély Szilárd 2014. február 19-én önkezével vetett véget életének.

Szülei 2000 szentestéjén rablótámadás áldozatai lettek otthonukban, brutálisan összevert édesanyja meghalt, édesapja soha nem épült fel sérüléseiből, a támadókat pedig végül a bíróság nem ítélte el. Ezt a tragédiát igyekezett feldolgozni 2004-ben megjelent Halotti pompa című verseskötetében, amelyet lírai főművének tekintenek, de több későbbi művében is megjelenik a gyilkosság traumája. Írásai sokkal komorabbá és reménytelenebbé váltak, és bár magára elsősorban mindig is lírikusként tekintett, más műfajokban is alkotni kezdett. Regényei fikciók, saját személyes tapasztalataiból és emlékeiből táplálkoznak, ahogy talán a legismertebb, 2013-ban megjelent Nincstelenek – Már elment a Mesijás? című is. Ez a kötet egy mindentől elzárt, szegény és elmaradott falu mindennapjait mutatja be. Bár a regényben a helység neve nem szerepel, csak GPS-koordinátái, az író később elmondta: Túrricséről mintázta a falut, ahol első éveit töltötte és ahonnan sikerült kitörnie.

Parti Nagy Lajos, „a rontott köznyelv professzionális használója”

Parti Nagy Szekszárdon született 1953-ban. Mivel katonatiszt édesapját az ország különböző pontjaira helyezték, gyermekéveit Tolnán, Kaposváron és Székesfehérváron töltötte – utóbbi városban érettségizett. A főiskolát Pécsett végezte, ahol 1977-ben kapott magyar–történelem szakos tanári diplomát. Ezt követően a Baranya megyei könyvtár munkatársa, majd 1979-től 1986-ig a pécsi Jelenkor folyóirat szerkesztője volt, első versei is itt jelentek meg.

Több interjúban említette, hogy Pécs és a Jelenkor, illetve annak tágan értett szellemi köre meghatározó volt számára. 1986 óta szabadfoglalkozású író, 1991 és 1993 között a Magyar Napló versrovatát is szerkesztette, 2001-ben Berlinben a német akadémiai csereszolgálat, a DAAD ösztöndíjasa volt.

Első verseskötete, az Angyalstop 1982-ben jelent meg. Itt és az ezt követő kötetekben (Csuklógyakorlat, Szódalovaglás, Esti kréta) már tetten érhető fogékonysága a groteszk, a paródia, a nyelvi játékosság és a nyelvi humor iránt. 2003-ban megjelent, válogatott és új verseket tartalmazó kötete, a Grafitnesz kritikusai szerint „a kortárs magyar líra egyik legkarakteresebb és legnagyobb elismerés övezte teljesítménye”. 2017-ben, tizennégy év után ismét verseskötettel jelentkezett, az „őszológiai gyakorlatok” alcímet viselő Létbüfé „a költészet igazi mesterfoka”.

Krasznahorkai László regénye egy francia irodalmi díj várományosa

A Médicis-díjat 1958-ban Gala Barbisan és Jean-Pierre Giraudoux alapította azzal a céllal, hogy olyan szerzőket ismerjen el, akiknek a hírneve nem éri el tehetségüket. 1970 óta egy francia mellett egy külföldi regényt is díjaznak, 1985 óta az ismeretterjesztő irodalmi esszéket is elismerik.

A Báró Wenckheim hazatér felkerült a Médicis-díj hosszú listájára, amelyen 15 francia és 17 külföldi regény található. A rövid listát október 18-án jelentik be, a két kategória nyerteseit novemberben hozzák nyilvánosságra Párizsban. A zsűri tagjai: Anne F. Garréta (elnök), Marianne Alphant, Michel Braudeau, Marie Darrieussecq, Dominique Fernandez, Patrick Grainville, Frédéric Mitterrand, Andreï Makine, Pascale Roze és Alain Veinstein.

A Báró Wenckheim hazatér idén már elnyert egy rangos francia irodalmi kitüntetést, a Laure Bataillon-díjat, amelyet Nantes és Saint-Nazaire kikötővárosai alapítottak, hogy az előző év legjobb franciára fordított szépirodalmi alkotásait jutalmazzák vele.

Minden eddiginél több külföldi szerzővel és a Túl a Maszat-hegyen folytatásával jön az őszi Margó

A Millenárison, a Nemzeti Táncszínházban megvalósuló eseményen életművéből készült versgyűjteménnyel ünnepli 70. születésnapját Parti Nagy Lajos, a jelenről fest tragikomikus képet új könyve bemutatóján Bödőcs Tibor és a 20 éve megjelent Túl a Maszat-hegyen folytatásával érkezik Varró Dániel. Itt mutatja be harmadik verseskötetét Szendrői Csaba, az Elefánt zenekar énekese, a Férfiidők lányregénye folytatásával érkezik F. Várkonyi Zsuzsa, új könyvét hozza el a Margóra Benedek Ágota és Pető Péter is. Babarczy Eszter néhány szabályt írt a boldogsághoz, Nagy Gabriella a cinkotai bádoghordós sorozatgyilkosságot beszéli el. Tisza Kata könyvbemutatóján a társ- és kapcsolati függőségekről, a szabadulásról és a pszichológia lehetőségéről is szól lesz.

Új könyvvel jelentkezik az őszi Margón mások mellett Áfra János, András László, Babiczky Tibor, Baráth Katalin, Bíró Szabolcs, Bódis Kriszta, Bognár Péter, Csalár Bence, Harag Anita, Hartay Csaba, Hatos Pál, Huszti Gergely, Iványi Orsolya, Jánossy Lajos, Jordán Ferenc, Kiss Ottó, Kordos Szabolcs, Mészöly Ágnes, Száraz Miklós György, Tóth Kinga, Szilasi László, Ughy Szabina és Vágvölgyi B. András. 

Debrecent nézte és Debrecen visszanézett rá: hazatalált Térey hagyatéka

Négy év telt el halála óta, azóta hagyománnyá nemesedett, hogy szeptember közepén az író, költő előtt tisztelegnek, s művein keresztül kiemelten foglalkoznak azzal, mit is jelent debreceninek lenni, mit jelent a debreceniség, hogyan kötődnek a városhoz, a hagyományokhoz. Ezek azok a kérdések, amelyek az írót is rendkívüli módon foglalkoztatták: műveiben és magánéletében is, és ez a kettő ért össze az idei Térey Könyvünnepen emlékhelyének átadásával.

Június végén érkezett a hír, hogy az özvegy, Harmath Artemisz úgy döntött, a budapesti, Viza utcai írólakás tárgyi hagyatéka teljes egészében költözik a cívisvárosba. (A döntés hátteréről Harmath Artemisszel készített interjúnk itt olvasható.) Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum igazgatójának javaslatára Harmath Artemisz Debrecen kultúrájáért felelős alpolgármesteréhez, Puskás Istvánhoz fordult tanácsért, aki hamarosan megoldást is talált az állomány elhelyezésére. Azt biztos kezekbe, a Méliusz Juhász Péter Könyvtár gondozására bízta, akik a legmegfelelőbb hajlékot, Térey fiatalkorának legkedvesebb kiskönyvtárát jelölték ki a személyes tárgyak otthonául. Egy emlékhelyet hoztak létre, ami a jövőben egy kis kulturális központtá nőheti ki magát: lehetőséget teremt a kutatóknak elmélyedni a személyes tárgyakon keresztül is az életműben, és otthont ad a helyi irodalmi szcénának is rendezvényeik lebonyolítására.

Harmath Artemisz, az író özvegye gyermekeivel

Költőből lett politikus – hetven éve született Szőcs Géza

Kolozsvárott, a Babeș–Bolyai Tudományegyetemen magyar-orosz szakos bölcsészdiplomát szerzett, az egyetemen egyik szerkesztője volt az Echinox című háromnyelvű diáklapnak. 1977-től az Igazság című lap munkatársa, a lap Fellegvár című ifjúsági mellékletének szerkesztője lett. Első verseskötete, az 1975-ben megjelent Te mentél át a vízen? egy csapásra nemzedéke és a romániai magyar költészet élvonalába emelte, az ezt követő Kilátótorony és környéke (1977), majd a Párbaj, avagy a huszonharmadik hóhullás (1979) már az egyetemes magyar irodalom körében is ismertté tették nevét.

Szőcs Géza verseiben egyre nyíltabban fogalmazta meg az elnyomatásban élő kisebbségi magyarság sorskérdéseit.

1979-ben a Herder-díjat elnyert Sütő András a díjjal járó lehetőségként őt jelölte ösztöndíjasnak, így egy évet Bécsben tölthetett. A hivatalos kiadványok egyre erőteljesebb cenzúrázása miatt csatlakozott a „második nyilvánosság” megteremtésére tett romániai kísérlethez, 1981-ben az Ellenpontok című szamizdat egyik szerkesztője lett. Az Ellenpontok segített felhívni a figyelmet a romániai kisebbségek, elsősorban a magyarság tűrhetetlen helyzetére, memorandumot juttattak el a helsinki folyamat 1982-es madridi utótalálkozójához.

Összegyűltek a Budapest Nagyregény történetei

A Budapest Nagyregényhez január végéig várták a történeteket, a végeredmény közösségi alkotás eredményeként egy 23 fejezetből álló könyvként fog megjelenni 2023 őszén. A program túlnő a kötet keretein, célja, hogy a főváros elmúlt 150 évét történeteken, kerületi legendákon keresztül, a város lakóinak bevonásával gyűjtse össze, mesélje el és jelenítse meg, ehhez pedig az irodalmat közvetítő eszközként használja. A könyv megjelenését összművészeti történetgyűjtő rendezvények előzik meg a kerületekben 2023 májusában, jövőre pedig társművészeti feldolgozások formájában elevenednek meg a könyv fejezetei és a kutatómunka során beérkezett legjobb sztorik is. 

A Budapest Nagyregény egy olyan szellemi emlékmű lesz a főváros egyesítésének 150. évfordulójára, amelyben egyszerre kapnak hangot a művészek és a civilek. A beérkezett történeteket és a helytörténeti kutatást ihletforrásként használják az írók, de azok a történetek sem vesznek el, amelyek nem kerülnek felhasználásra a novemberben megjelenő kötetben. 

A Budapest Nagyregény életre kel a könyv lapjain túl is: eseményeken, online felületeken, más kiadványokban találkozhatunk majd a város történeteivel. 

„Turczi művészete egyszerre nagyon szerteágazó és homogén” – Horváth Kornélia új könyvéről

Horváth Kornélia habilitált egyetemi tanár, az MTA doktora. Kutatási területei az 1975 utáni és a kortárs magyar irodalom, irodalomelmélet, valamint a 19. és 20. századi olasz és orosz irodalom. Turczi István József Attila-díjas, Babérkoszorú díjas és Prima Primissima díjas költő, író, műfordító, egyetemi doktor, a Parnasszus Kiadó és folyóirat alapító főszerkesztője, a Költők Világkongresszusának alelnöke.

Gáspár Ferenc, a Coldwell Kiadó vezetőjének köszöntőjéből megtudtuk, hogy a Turczi István költői világáról náluk megjelent könyv Élő irodalom című sorozatuk hatodik kötete. A sorozat kortárs írókról szóló monográfiákból áll.

Horváth Kornélia rendkívül izgalmasnak találja Turczi életművét, amely igen terjedelmes, és sokféle irodalmi, műfaji formát váltogat, amelyek néha egy művön belül is keverten fordulnak elő. Inspiratívnak találja Turczi hozzáállását a régebbi, valamint kortárs magyar és külhoni irodalmi szöveghagyományhoz. Fordításai jelentős minőségérzékről tesznek tanúságot, művészete egyszerre nagyon szerteágazó és homogén. A monográfia a nyelvi-poétikai eljárások, a különböző intertextusok kezelése és tematika alapján három alkotói korszakot különít el. A tematika (történelem, szerelem, költészet) és a nyelv Turczinál szoros egymásrautaltságban jelenik meg. Munkásságának komoly szervezőeleme a zene, amely több kötetet is inspirált már.

A KMI 12 program sikereiről és terveiről – Interjú Szentmártoni Jánossal

A KMI 12 program 2020-ban indult, így a 2022-es év volt az első olyan, amely zavartalanul, a járvány miatti korlátozások nélkül telt el. Hogyan látja, sikerült az első két év hektikusságát ellensúlyozni?

Mindenképpen. De ahogy korábban is nyilatkoztam, a pandémia alatt sem tétlenkedtünk, szakmai partnereinkkel portréfilmeket, versmegzenésítéseket, versfilmeket, antológiát, hangoskönyveket készítettünk az első évad alkotóinak munkáiból, amely elemek azóta hagyománnyá váltak. Vagyis a 2022-es év kiemelt szerzőinek alkotásaiból is készültek hasonló művészi tartalmak, amelyek nemsokára kiegészülnek egy online pedagógiai segédlettel, amely kiváló magyartanároknak köszönhetően az első két évad szenior szerzőiről összeállított óravázlatokat tartalmaz.

Szentmártoni János a KMI 12 programigazgatója. Fotók: Hartyányi Norbert/Kultúra.hu

A londoni könyvvásáron folytatódott a kortárs magyar irodalom népszerűsítése

Ismét megrendezték a pandémia miatt két év kényszerpihenőre ítélt londoni könyvvásárt, melyet a „The story is you” (a történet te vagy) szlogennel hirdettek a szervezők. A The London Book Fair méretében és fontosságában is a nemzetközi könyves szcéna egyik legnagyobb és legkiemelkedőbb eseménye.

Az Olympia London kétszintes rendezvénycsarnokába a világ minden tájáról érkeznek kiadók, jogkereskedők, könyvügynökök és más könyvszakmabeliek.

Az idei vásáron közel hatvan ország mutatta be irodalmát. A több mint 500 kiállítóból 75 első alkalommal vett részt a rendezvényen, a háromnapos könyvünnep során pedig 125 programon mintegy 400 előadót hallgathatott meg a nagyközönség.