Best WordPress Hosting
 

Archívum címkék: irodalmi Nobel-díj

Egy letűnt kor krónikása

Közzétette szerző

A Gyulán született író az érettségit követően a szegedi, majd a pesti egyetemen hallgatott jogot, és elvégezte az ELTE magyar-népművelés szakát is, diplomamunkáját Márai emigrációs pályájáról írta. 1977 és 1982 között a Gondolat Könyvkiadó dokumentátora volt. 1982-től írásaiból él.

Első írása, a Tebenned hittem című elbeszélés 1977-ben a Mozgó Világ hasábjain jelent meg. Első regénye az 1985-ben napvilágot látott Sátántangó, amelyben az egyetemes pusztulás víziójához rendelte hozzá a kíméletlen pontossággal megrajzolt realitást. A kritika által nagy elismeréssel fogadott könyvet követte első novelláskötete, a Kegyelmi viszonyok 1986-ban.

A nyolcvanas évek közepétől Tarr Béla filmrendező alkotótársaként forgatókönyvírással is foglalkozott, első közös munkájuk a reménytelenséget és elmagányosodást megjelenítő Kárhozat volt. Tarr készítette el a Sátántangóból a mindmáig leghosszabb, hét és fél órás magyar filmet is. Együttműködésüknek köszönhető az író Az ellenállás melankóliája című regénye alapján készült Werckmeister harmóniák, majd A londoni férfi (Georges Simenon regénye nyomán) és A torinói ló, amely 2011-ben elnyerte a Berlini Filmfesztiválon a zsűri nagydíját, és Oscar-díjra is jelölték.

PostPin It!

Jon Fosse norvég író kapja idén az irodalmi Nobel-díjat

Közzétette szerző

Jon Fosse norvég író, drámaíró kapja 2023-ban az irodalmi Nobel-díjat, „újító színpadi darabjaiért és prózamunkásságáért, amelyek hangot adnak a kimondhatatlannak” – mondta Mats Malm, a Svéd Akadémia titkára.

Fosse a norvégiai Haugesundban született 1959-ben. Életműve közel 40 színdarabból áll, és több sikeres regény szerzője, emellett gyermekkönyveket, versesköteteket és esszéket is jegyez, továbbá fordítói tevékenységet is folytat. A díjat odaítélő bizottság laudációja az író sajátos stílusát mint a „Fosse-minimalizmust” is kiemelte.

Drámaírói nagyságát gyakran Ibsenhez hasonlítják: a nagy előd után őt tartják a második legtöbbet játszott norvég drámaszerzőnek. 2015-ben elnyerte az Északi Tanács Irodalmi Díját az Álmatlanság, az Olavs draumar (Olav álmai) és a Kveldsvævd  (Kimerültség) című műveiért.

PostPin It!

Lesz harmadik magyar Nobel-díj? – Krasznahorkai László az esélyesek között

Közzétette szerző

A fogadóirodák évek óta az esélyesek között tartják számon Krasznahorkai Lászlót és Nádas Pétert. Különös, hogy utóbbi szerző idén nem szerepel az esélyesek listáján, ám sokszor olyan szerzőt díjaztak, akire nem is számítottunk – gondoljunk csak Bob Dylanre, aki 2016-ban lett irodalmi Nobel-díjas.

Több fogadóiroda is jóslatokba bocsátkozik ilyenkor, azonban az esélyesek listája folyamatosan változó. Krasznahorkai László mellett más, itthon is népszerű szerző szerepel a listán. Tavaly Salman Rushdie neve hangzott el a legtöbbször, főleg az ellene elkövetett merénylet miatt. Végül Annie Ernaux lett 2022 irodalmi Nobel-díjasa. Michel Houllebeq és Murakami Haruki neve is a lehetséges jelöltek között forog, ők nálunk is olvasott, közkedvelt szerzők.

Ugyanakkor nem minden külföldi esélyes híre jutott el Magyarországra. A kínai Can Xue a NicerOdds fogadóirodákat összesítő oldal szerint hatalmas eséllyel kaphat irodalmi Nobel-díjat. Habár Kína legismertebb írójaként tartják számon, magyarul még nem olvashattunk tőle, azonban egy ilyen elismerés általában előrelendíti a fordítások ügyét is. Viszont nem kell Kínáig mennünk: Mircea Cărtărescu román író neve sem cseng ismerősen itthon, holott sokan hazájának legnépszerűbb kortárs szerzőjének mondják.

PostPin It!

William Golding, A Legyek Ura szerzője 30 éve halt meg

Közzétette szerző

Anglia legnyugatibb megyéje, Cornwall egyik kis falucskájában, St. Columb Minorban született 1911. szeptember 19-én. Apja iskolaigazgató volt a délnyugat-angliai Marlborough-ban, fia is itt végezte iskoláit. Golding 1930-tól az oxfordi Brasenose College-ban tanult, szülői nyomásra először két éven keresztül természettudományt, majd saját elhatározásából angol irodalmat. Ekkoriban már maga is írogatott, de 1934-ben publikált első kötete, egy versgyűjtemény minden visszhang nélkül maradt. 1935-ben, a diploma megszerzése után egy kis wiltshire-i színház dramaturgja lett, de belekóstolt a színészetbe és a rendezésbe is. 1939-ben Salisburyben, a Bishop Wordsworth’s Schoolban kapott tanári állást, angolt és filozófiát tanított.

A második világháború idején a haditengerészetnél szolgált cirkálókon, rombolókon, aknaszedő hajón, szemtanúja volt a Bismarck német csatahajó elsüllyesztésének. 1944-ben részt vett a normandiai partraszállásban is. A háború után visszatért Salisburybe tanítani, és itt is maradt egészen 1960-ig.

Negyvenhárom éves volt, amikor megjelent első regénye, A Legyek Ura, amely egy lakatlan szigetre vetődött maroknyi angol iskolásfiú elvadulását, embertelen, barbár ösztöneinek felülkerekedését ábrázolja megrázó erővel. A különös történet fogadtatása azonban korántsem volt egyértelmű: a Faber and Faber Kiadó lektora lesújtó véleménnyel volt a kéziratról, vacaknak, unalmasnak és értelmetlennek, képtelen és érdektelen képzelgésnek tartotta. Amerikában viszont óriási sikert aratott a regény, Golding világhírű lett, művét 1962-ben a neves angol rendező, Peter Brook filmesítette meg.

PostPin It!

Peter Handke Nobel-díjas osztrák író nyolcvanéves

Közzétette szerző

A karintiai Griffenben született. Édesanyja szlovén származású parasztlány volt, aki a második világháború alatt ismerkedett meg egy Ausztriában állomásozó (nős) német katonával, akitől teherbe is esett. Még a gyerek megszületése előtt feleségül ment egy berlini villamosvezetőhöz, Adolf Bruno Handkéhoz, aki ekkortájt szintén Karintiában katonáskodott. Peter Handke csak az érettségi előtt szerzett tudomást születésének körülményeiről, biológiai apja kilétéről.

A család 1948-ig Berlin szovjet megszállási övezetében élt, majd visszatért a szlovén határ menti Griffenbe. Handke 1954-től egy tanzenbergi bentlakásos katolikus iskolában tanult, majd egy klagenfurti gimnáziumban érettségizett. 1961-től a Grazi Egyetemen jogot hallgatott. Ebben az időben csatlakozott a Grazer Gruppe (Grazi csoport) elnevezésű irodalmi körhöz, amelynek tagja volt többek között a ma már Nobel-díjas Elfriede Jelinek is. Tanulmányait 1965-ben félbehagyta, azóta csak az írásnak és az írásból él. Lakhelye többször is változott Németország, Ausztria és Franciaország között. 1990 óta a Párizs melletti Chaville-ben él. Második felesége Sophie Semin francia színésznő, lányuk, Léocadie 1992-ben született. Handkénak az első házasságából is van egy lánya, Amina.

Az irodalmi életbe 1966-ban a Közönséggyalázás című darabjával robbant be.

PostPin It!

Annie Ernaux kapta az irodalmi Nobel-díjat

Közzétette szerző

Annie Ernaux francia írónak ítélte oda idén az irodalmi Nobel-díjat a Svéd Akadémia, amely csütörtökön Stockholmban jelentette be döntését.

Az indoklás szerint az elismerést azért a bátorságért és klinikai éleslátásért ítélték neki, amellyel felfedi az egyéni emlékezet gyökereit, elidegenedését és kollektív korlátait.

Annie Ernaux állhatatosan és különböző nézőpontokból vizsgálja a nemek, nyelvek és társadalmi osztályok szempontjából erős egyenlőtlenségek jellemezte életet – hangsúlyozta a szerzőt bemutatva Anders Olsson, a Nobel-bizottság elnöke.

PostPin It!