Best WordPress Hosting
 

Archívum címkék: műfordító

Már négyévesen bevonult az irodalomtörténetbe, de ezt nem híres költő apjának köszönhette

Közzétette szerző

A nagyszalontai jegyzőlakban látta meg a napvilágot 1844. március 24-én Arany János és Ercsey Julianna második gyermekeként. Életét és egész pályafutását meghatározta, hogy a kor legünnepeltebb költőjének fia volt, akivel mintha félt volna igazi versenyre kelni. Talán ezzel is magyarázható, hogy irodalmi munkássága során kevés verset írt, elsősorban esszéíróként, műfordítóként tartják számon.

Mindössze négyéves volt, amikor keresztapja, Petőfi Sándor révén bekerült az irodalomtörténetbe, a költő ekkor írt verset Arany Lacinak. 

1851 őszén szüleivel Nagykőrösre költözött, itt végezte az elemit és a gimnáziumot, ahol édesapja irodalmat, poétikát és klasszikus nyelveket tanított. Tizennyolc évesen népmesekutató körutat tett Juliska nővérével, ami megérlelte a népmese és a népköltészet iránti szeretetét. Hazatérve Eredeti népmesék címmel kiadta a mindmáig egyik legjobb magyar népmesegyűjteményt. Később tanulmányt is írt Magyar népmeséinkről címmel, ez volt 1867-ben a Kisfaludy Társaságban székfoglaló előadása.

PostPin It!

„A valóság jelentéktelen dolgait kapcsolatba hozom a mindenséggel” – Károlyi Amy költő, műfordító

Közzétette szerző

Budapesten, a Krisztinavárosban született 1909. július 24-én. Édesapja a II. kerület helyettes elöljárója volt, édesanyja zongoraművésznek készült, de fiatalon férjhez ment, és a családi élet, a három gyerek véget vetett művészi pályájának.

A művészetek iránti fogékonyságát Amy örökölte, aki hat-nyolcéves korában már költőnek készült, és kamaszkorában – afféle ujjgyakorlatként – Reviczky-utánzatokat írt. Sokat és szívesen olvasott, különösen Vörösmartyt, Petőfit, a népköltészetet és a barokk költőket szerette. Érettségi után a pesti egyetem magyar és német szakán tanult tovább, többek között a nagyhírű irodalomtudós, Horváth János előadásait hallgatta a régi magyar irodalomról.

A diploma megszerzése után a Bajza utcai polgári iskolában tanított történelmet, magyart és németet, de hamarosan otthagyta a katedrát és szabadúszóként próbált megélni. Első verseit Babits közölte a Nyugat 1940. decemberi számában, később különböző irodalmi lapokban helyezte el költeményeit. 1941-ben publikálta első meséskötetét (A kislány, aki fütyülni tudott), 1946-ban a Singer és Wolfner kiadó jelentette meg Cili cica kalandjai című verses képeskönyvét, később is szívesen írt gyermekkönyveket. A második világháború után sokat dolgozott a rádiónak, majd 1949-ben rövid ideig az Athenaeum Kiadó munkatársa volt. 1947-ben lett a magyar költészet zseniális alakja, Weöres Sándor felesége, páratlanul harmonikus, művészileg is termékeny kapcsolatuk négy évtizedig tartott, Tarka forgó és Hetedhét ország címmel közös köteteket is közreadtak.

PostPin It!

Elga Sakse kapta az idei Balassi műfordítói nagydíjat

Közzétette szerző

A Friedrich Ferenc Munkácsy-díjas szobrász és érmeművész által készített kisplasztikával járó díjat a műfordító – idős korára tekintettel – saját otthonában vette át Magyarország rigai nagykövetétől. Bányai Ferenc rendkívüli és meghatalmazott nagykövet méltatta Elga Sakse munkásságát, egyben tolmácsolta Pusztay János nyelvész, egyetemi tanár laudációját.

Elga Sakse a műfordítói tevékenysége során közel kilencven prózaművet és drámát fordított magyarról lett nyelvre, többek között Szabó Magda és Márai Sándor műveit, Molnár Ferenc színdarabjait, valamint a kortárs és klasszikus magyar gyermek- és ifjúsági irodalom gyöngyszemeit. Szabó Magdához különleges kapcsolat fűzte, tizenkét regényét ültette át lettre. Elga Sakse úgyszólván beleszületett az irodalomba: szülei a lett irodalmi élet jeles alakjai, nagynénje, Anna Sakse Lettország egyik legismertebb írónője.

Elga Sakse a jelgavai Lett Mezőgazdasági Egyetemen végezte tanulmányait, majd 24 éven át dolgozott agronómusként, illetve könyvelőként. Eközben regényes körülmények között fedezte fel a magyar nyelvet, amelyet autodidakta módon, szótárakból és hazai folyóiratok levelezőrovatán keresztül kezdett el tanulni. 1964-ben sikerült először ellátogatnia Magyarországra, 1965-től kezdődően fordít magyar irodalmat. 1979-ben felvették a Lett Írószövetségbe, ettől kezdve elsősorban fordításból él. 92 éves korában is aktív, rendületlenül dolgozik.

PostPin It!

Adamik Lajos első magyarként vette át az Osztrák Állami Műfordítói Díjat

Közzétette szerző

Az osztrák kulturális minisztérium az osztrák irodalom más nyelvre történő átültetéséért ítélte a rangos elismerést Adamiknak, akinek fordításai hosszú évek óta a Kalligram Kiadó gondozásában jelennek meg magyarul.

Adamik Lajos orosz, német és nyelvészet szakot végzett az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. Első fordítása, az Eckhart mester válogatott prédikációi 1986-ban jelent meg. Azóta a kortárs osztrák irodalom szövegei állnak műfordítói tevékenysége fókuszában: Thomas Bernhard regényei és elbeszélései (Megzavarodás, Az olasz férfi, Díjaim), Ingeborg Bachmann versei (Kimért idő – Márton Lászlóval közösen), Christoph Ransmayr regényei, Werner Kofler, Marlene Streeruwitz, Robert Menasse, Franzobel, Peter Truschner és Dimitré Dinev művei. Ugyancsak Márton Lászlóval közösen jegyzi a Grimm testvérek összes meséjének és mondájának több kiadást is megért magyar fordítását – áll a közleményben.

Az Ausztriában a műfordítás terén legmagasabb elismerésként számon tartott díj indoklásában a zsűri Adamik kivételes tehetsége mellett – melynek köszönhetően szuverén módon, érzékenyen és a legmagasabb színvonalon képes különböző műfajú irodalmi szövegek átültetésére – a fordító filológiai pontosságát emeli ki.     

PostPin It!