Best WordPress Hosting
 

Életrajzi dráma készült Joseph Goebbelsről

A Führer und Verführer (Führer és csábító) című film a náci propagandaminiszter utolsó éveit követi és azt ígéri, leleplezi a náci propaganda működését. Joachim Lang rendezésében készült Joseph Goebbels életrajzi filmje, amely már több országban forgalmazót talált, mielőtt a Berlinale idején rendezett EFM-en (European Film Market) bemutatkozik a piac számára. Spanyolországban, Portugáliában, a Benelux államokban, […]

The post Életrajzi dráma készült Joseph Goebbelsről appeared first on Filmtekercs.hu.

90 éve zajlott a hírhedt náci könyvégetés

Az agg Paul von Hindenburg köztársasági elnök 1933. január 30-án nevezte ki Adolf Hitlert, a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt (NSDAP) vezetőjét kancellárrá, s ezzel új időszámítás vette kezdetét Németországban. A náci kormány az élet minden területét ellenőrzése alá akarta vonni, mindent a nemzetiszocialista elvek és értékek szolgálatába akart állítani. A Führer hatalmának biztosításában oroszlánrészt játszott hűséges híve, Joseph Goebbels népnevelési és propagandaminiszter.

A német kultúra „megtisztításának” jegyében került sor az „elfajzott” művészet címen a 20. század festőóriásainak műveiből rendezett „leleplező” kiállításra, a „nem árja” zene betiltására, muzsikusok és komponisták ellehetetlenítésére. A sorból az irodalom sem maradhatott ki: jelentős művek tűntek el a könyvtárak polcairól, neves professzorokat fosztottak meg katedráiktól, az önkéntes száműzetést választó Nobel-díjas írót, Thomas Mannt kizárták a költészeti akadémiából.

A náci propaganda befolyása alatt álló felsőoktatási intézményekben bizottságokat hoztak létre, amelyek összeállították a német szellemet fertőző művek listáját – ez igen gyorsan háromezer címre gyarapodott. A brandenburgi „Harc a némettelen szellem ellen” elnevezésű „frontbizottság” 1933. május 7-én tette közzé felhívását: „… felkérjük önt, hogy mindazt az irodalmat távolítsa el, melyet a mellékelt feketelista felsorol, hogy ezeket május 10-én a berlini Opera téren nyilvánosan elégethessük.”

Hatalmas tömeg várta a kórusmuzsikával kísért 20 ezer könyv elégetését

A náci könyvégetésre emlékezik a Budapesti Fesztiválzenekar (BFZ) Fischer Iván vezetésével és a budapesti Goethe Intézet közreműködésével kedden a budapesti Rumbach Sebestyén utcai zsinagógában.

Kedden folytatódik az Országos Magyar Izraelita Közművelődési Egyesület (OMIKE) és a BFZ koncertsorozata a Rumbach zsinagógában, ahol a zene mellett az irodalom is fontos szerephez jut.

A budapesti Goethe Intézet támogatásával az 1933. május 10-i náci könyvégetésre emlékeznek Bertolt Brecht, Esther Dischereit és Babits Mihály írásaival – közölte a Goethe Intézet hétfőn.

Carly Schabowski: A szivárvány

A szivárvány az igazságok, a szeretet és a háború kegyetlenségének a könyve. Olyan dolgokról mesél, amit a legjobb volna elfelejteni, de lehet-e úgy élni, hogy egész életedben elhallgatod az igazságot, ami feszít és fáj és így nem találsz békességet és nyugalmat idős korodra.

Az Angliában született Isla 2015-ben talál nagyapjáról egy olyan fotót, amin a férfi náci egyenruhában pózol egy másik náci egyenruhás tiszttel együtt. A fotókkal együtt talál még egy szivárványszínű sálat is. Demens, beteg nagyapjától nem mer kérdezősködni, de nagymamáját megkérdezve az asszony elutasítóan viselkedik, és arra kéri a lányt, engedje el a témát és vele együtt a múltat, ne zaklassa fel a nagyapját. 

Islát viszont nem hagyja nyugodni a fotó és hirtelen elhatározásból Lengyelországban találja magát, ahonnan nagyapja származik és ahol a család többi része él. Megkeresi nagyapja idősotthonban élő bátyját, aki eleinte nem akarja a múlt sebeit feltépni és nem mesél a lánynak, de végül odaadja neki a nagyapja, Tomasz fiatalkorában írt naplóját, amiből a lány a háború borzalmairól olvas.