Best WordPress Hosting
 

Bejáratot találni az olvasáshoz

Húsz éve foglalkozol kortárs gyerekirodalommal és olvasás-népszerűsítéssel, így igazán rálátsz a témára: mennyire égető a gond a gyerekek olvasása vagy inkább nem olvasása terén? 

Régóta tudjuk, hogy a digitalizáció és az audiovizuális eszközök elterjedésével nemcsak hazánkban, de világszinten is jelentősen csökkent az olvasás népszerűsége, tehát mindenképpen szükség van a nevelődésre mind a szövegek, mind az illusztrációk olvasását és értelmezését illetően. A MeseCentrumnál ezért dolgozunk, hiszen tudjuk, hogy a felnőttkori olvasáshoz a meséken keresztül vezet az út. Akiknek mesélnek otthon, azoknak a kétharmada maga is olvasóvá válik. Az is közismert, hogy minél rendszeresebben és korábban hallgatnak a kicsik felolvasást, annál inkább fejlődnek az értelmi képességeik: nemcsak a nyelvtanulás vagy a humán tárgyak, hanem a matematika szempontjából is. A rendszeres mesélés óriási lehetősége a családoknak és a pedagógusoknak is, hiszen ezen keresztül közösséget építhetnek, erősíthetik a kialakult kapcsolatokat, érzelmi kötődéseket, és sok szempontból fejleszteni tudják a gyerekek képességeit. Mivel a felnőtt lakosság fele egy könyvet sem olvas el évente, nem csoda, ha a gyermekeink szövegértése romlik. Az iskolának ezért roppant nagy a felelőssége. Például abban, hogy élményszerűen kínálja a verseket, meséket, regényeket, de amellett megtanítson a folyékony olvasásra, és ezzel a kettővel kialakítsa az olvasás szokását. Ezzel párhuzamosan megnőtt a kisgyermekkori foglalkozások jelentősége is. A Ringató vagy a Ringató mintájára kialakított Kerekítő foglalkozásaink ölbeli játékai megalapozzák az anyanyelvi készségeket abban a családban is, ahol ez nem tradíció.

Minden gyerek olvasó emberré válhat?

Szabados Ági: Az irodalom nem egy magas polcon lévő elérhetetlen valami, hanem mindenkihez szól

Hunyják be a szemüket! Képzeljenek el egy helyiséget, ahová belépve otthonos, szinte családias hangulat fogad. Ez Ági könyvesboltja, a Libertine – vagy fogalmazzunk inkább úgy, hogy a megvalósult álma. A nagy könyvespolcok mellett hangulatos képek lógnak a falon, fekete-fehér mesék a régi Budapestről. Anya gyermekével, a nagyvárosi forgatag a Duna-híddal, járművek – csupa-csupa életteli mozdulat, leheletnyi nosztalgiával. Szemben könyvborítók képkeretben: Anna Karenina, Frankenstein, Lolita, az öreg halász és társaik remekül megférnek egymás mellett. És ott a polc, ahol Ági kedvenc könyvei szuszognak békésen a többi olvasóra várva.

A boltba sorra jönnek a vásárlók, egymásnak adják a kilincset. A tulajdonosnak mindenkihez van egy kedves szava, sokakat ismer, hiszen az általa életre hívott, több mint hatvanezer tagot számláló Nincs időm olvasni kihívásnak a résztvevői. Hogy ez pontosan mi? Egyszerűen fogalmazva egy online olvasókör, amelyet Ági fog össze immár 2017 óta azzal a céllal, hogy népszerűsítse az olvasást, s visszavezesse az embereket ehhez az elemi szükségletnek is mondható tevékenységhez.

Az írás a Magyar Kultúra magazin 2023/5. számában jelent meg. Fizessen elő a lapra, hogy havonta, első kézből olvashassa!

Irodalmi podcastok, amelyek meghozzák a kedvünket az olvasáshoz

Magyar Kultúra Podcastok

A csatorna három sorozata is foglalkozik irodalmi témákkal. A Kötve hiszem kerekasztal-beszélgetésein a gyerek- és ifjúsági irodalom van fókuszban. A Mesecentrum sorozatában Harmath Artemisz, Nényei Pál és Nyulász Péter mellett minden adásban egy negyedik meghívott is szerepel, és egy-egy könyv kapcsán fiatalokat érintő témákat beszélnek meg. Az Egyetemesben Seres Gerda és beszélgetőtársai néha porosnak tűnő alapműveket – nemcsak irodalmi témájúakat – vesznek elő, hogy megnézzék, relevánsak-e napjainkban is. A Talpig magyar a reformkor emblematikus irodalmi alakjai mellett a korszak hétköznapi történeteiről szól.

Petőfi Irodalmi Múzeum

Felolvasói rekordkísérletre készülnek Csömörön – Huszárik Kata védnökként állt az ügy mellé

Csömörön hatalmas és egyben figyelemfelkeltő rekordkísérletre készülnek: egy héten keresztül, éjjel-nappal, megszakítások nélküli felolvasással szeretnék buzdítani a fiatalokat – és a kevésbé fiatalokat – az olvasásra. A Csömöri Kulturális Összeesküvés Mozgalom által szervezett, Mesélj, Csömör! Olvass velünk! eseményen a kortárs magyar gyermek- és ifjúsági irodalomból, valamint a bicentenárium kapcsán Petőfi Sándor egyes műveiből tartanak váltott felolvasásokat. 

Védnökként Tenki Réka és Csányi Sándor mellett Huszárik Kata színművésznő is az ügy mellé állt. Kata nemcsak csömöri lakos, de már évek óta, havi rendszerességgel tart író-olvasó találkozókat Más kép címmel a helyi művelődési házban. A könyvekkel való bensőséges kapcsolata azonban jóval régebbi. Édesanyja, Nagy Anna színművésznő rengeteget mesélt neki kiskorában, így alaposan megfertőzte őt az olvasás szeretetével. 

„Sokszor előfordult, hogy gyerekként ültem bent a szobámban, anyukám pedig azon veszekedett velem, hogy menjek már enni, mert kihűl az ebéd. Én meg csak azt hajtogattam, hogy még ezt az egy oldalt hadd olvassam el” – elevenítette fel.

Élő irodalom – Történetek az ifjúságnak

A kiadó 2020 és 2023 között az Európai Unió Kreatív Európa Programjának támogatásával hét európai ország tíz gyermek- és ifjúsági regényét jelenteti meg, az Élő Irodalom elnevezésű projekttel.

Céljuk minőségi és szórakoztató műveken át vonzóbbá tenni az olvasást, és megmutatni, hogy az irodalom tud aktuális és releváns lenni a fiatalok számára. A könyvek a 7–15 éves korosztály számára általános érvényű kérdéseket, problémákat vetnek fel, és egyben betekintést nyújtanak más európai országok kultúrájába. A művek különböző népszerű zsánereket képviselnek, szerepel köztük kalandregény, fantasy vagy steampunk történet. Szerzőik kortárs, a hazájukban ismert és elismert alkotók, akiknek Magyarországon még nem, vagy alig jelent meg könyve.

Az Élő irodalom elnevezéshez illően a regények kiadását író-olvasó találkozók, beszélgetések, rendhagyó magyarórák is kísérik, amelyek során a fiatal olvasók lehetőséget kapnak találkozni a szerzőkkel, műfordítókkal. A kiadó az iskolák és pedagógusok munkáját az „Olvasni jó!” levelezőversennyel és a regényekhez tartozó ingyenes füzettel segíti, amely az olvasottak megbeszélését, feldolgozását könnyíti meg.

Idén nem adják át a Libri irodalmi díjakat

Az új program azzal a céllal jött létre, hogy az olvasás minél többek számára váljon a mindennapok részévé. Ennek részeként tavasszal a Libri felületein interaktív olvasásnépszerűsítő kampány indul, amely a rendszeres olvasásra buzdítja majd a közönséget. 

A mindennapi olvasás fontosságát nemzetközi tanulmányok is hangsúlyozzák. 

Egy, a Sussexi Egyetemen végzett 2009-es kutatás szerint már napi fél óra olvasás is 68%-kal csökkenti a stressz élettani hatásait, és így hosszú távon is képes csökkenteni az életvitelünkből és a környezetünkből fakadó kockázatokat.