Ma van Lucy Maud Montgomery halálának 82. évfordulója, aki a legendás Anne-könyveket írta. Itt van minden, amit érdemes tudni róla. Létező hely-e a Zöld Orom, mi a köze az egésznek a Harisnyás Pippihez? Ha fekete öves rajongó akarsz lenni, ezt mindenképp el kell olvasnod! Addig is mormolja mindenki maga elé: „Éjre éj és napra nap / Egy bűvös hálót rázogat…”
Archívum címkék: Könyv
James O’Barr: A holló – képregény
James O’Barr kultikus képregénye, A holló pár évtizedes késéssel (már a film is idén 30 éves) végre megjelent tavaly magyarul, de legalább a bővített és az alkotó előszavával, így méltó.
A filmes ártatlanság elvesztése
Szerzői önportré? Filmes esszégyűjtemény? Szubjektív kánonépítés? Mindez és valójában egyik sem Quentin Tarantino frissen megjelent könyve, amely épp annyira bekategorizálhatatlan,…
A A filmes ártatlanság elvesztése bejegyzés először KULTer.hu-én jelent meg.
Bev Vincent: Stephen King – Munkái, élete, inspirációi – könyvkritika
Minden, amit tudni akarsz Kingről – az emberről és íróról…Több, mint 350 millió eladott példány után, idei áron félmilliárd dolláros vagyont összepötyögő szerző első regénye, a Carrie óta eltelt 50 rémisztő esztendő bőven termelt annyi magánéleti és szakmai adatot, „Stephen King-történetbe illő” eseményt és érdekességet, hogy az egy impozáns, súlyos életrajzi könyv után sikítson!
Gutenberg a lövészárok mögött
A mindenkori katona számára fontos az általános és szakmai műveltség, amelynek egyik információhordozója több száz esztendeje a könyv. Ezért nem meglepő, hogy már az 1900-as évek elején több katonai könyvtár volt, melyekben a történelmi, hadtörténeti tárgyú vagy a nyelvtanulásra fókuszáló kiadványok mellett szépirodalmi művek is voltak.
Az első világháború során a frontvonalban szolgáló alakulatok katonái általában rövid, de intenzív időt töltöttek az első vonalban: egy naptól két hétig terjedő időszak volt az általános, mielőtt az alegységeket visszavonták a pihentető táborokba vagy tartalékba. Így a frontvonalon kívül volt lehetőségük írni és olvasni is. A háború kezdetén pedig fellendült az olvasási kedv. Még 1914-ben, a kezdeti lelkesedéskor indították el a Könyvet a harctérre! kezdeményezést, amelynek során nemcsak a sebesült katonák, hanem a harctéren küzdő csapatok olvasmányairól is gondoskodtak. Emellett elindították a Könyvet a sebesülteknek! mozgalmat is.
1917 végéig összesen 2.797.000 kötet és füzet került az olvasó katonák kezébe.
Borgőzös évszázadok: 500 éves utazás hat országon át
Miért féltek annyira a férfiak a nőktől a 20. század elején? Hogyan indította el a Jacqueline Kennedy és egy bunyó az amerikai borokat a fejlődés útján? Mi köze a monogámiának a borfogyasztáshoz? Vagy hogyan járult hozzá a meztelen fürdőzés az ausztrál borok sikeréhez? Ezekre a kérdésekre mind választ kaphatunk Kovács Tibor és Kupa Enikő Borgőzös évszázadok – Az újvilági bortermelés szórakoztató története című könyvéből.
Kovács Tibor
A könyv szerzői nem csak a munkában, az életben is egy párt alkotnak. Enikő és Tibor már 24 éve, a megismerkedésük óta borkedvelők. Akkoriban borkóstolókat és borvacsorákat szerveztek, aztán elkezdtek együtt bortúrákat tenni Európa különböző országaiba. A könyv ötlete azonban nem egy külföldi borvidéken, hanem idehaza született meg.
Kiss Mona: A nagyvilág mentes ételei
Kiss Mona egyedülálló gasztrobloggerként harmadszorra is elhatározta magát, hogy megosszon velünk egy olyan különleges receptkönyvet, amely 60 glutén-, tej-, tojás-, cukor-, szója-, mogyoró- és élesztőmentes, valamint kész lisztkeverék nélküli vegán fogást sorakoztat fel. Új kötetében most a világkonyha remekeihez kalauzol el minket. Újragondolta más országok jellegzetes ételeit: kezdve a török tejberizstől, a francia zöldséges quiche-en át egészen a görög muszakáig és az amerikai sajttortáig.
A mentes görög muszaka egy igazi kulináris kaland azoknak, akik allergiás vagy érzékenységi reakciókat tapasztalnak bizonyos összetevőkkel szemben, vagy egyszerűen csak egészségesebb változatot keresnek a hagyományos fogásokból. Ez a változat a klasszikus görög muszakát ötvözi a modern diétás igényekkel, anélkül hogy az ízélmény terén kompromisszumot kellene kötnünk.
Az alapötlet ugyanaz: rétegesen elrendezett szaftos húspogácsa, párolt zöldségek és krémes, ízletes mártás. A különbség a hagyományos változathoz képest az, hogy a mentes muszakában a tészta, a tejtermékek és egyéb allergének helyett alternatív alapanyagokat használunk. Például a besamelszósz glutén- és tejmentes változata kerülhet rá, vagy hús helyett lencsepogácsát használhatunk, így vegán változatként is elkészíthetjük.
Tom Felton: Túl a varázslaton – könyvkritika
A Túl a varázslaton stílusa könnyed és olvasmányos, tele klassz filmes sztorival, ami miatt minden Harry Potter rajongónak és másoknak is jó szívvel ajánlható. Tom Felton kellően izgalmas utazásra visz, humorral és őszintén mesél el egy csetlő-botló kisfiúról, akit megtalált a hírnév, majd a felnövőben lévő vagány srác mögött megbújó, sokkal sebezhetőbb emberről.
Matthew McConaughey gyerekkönyvet írt és megzenésítve is énekelt belőle
Matthew McConaughey az elmúlt években íróként még aktívabb volt, mint színészként. A Zöldlámpa önéletrajzi könyve 2020-ban jelent meg, amikor már a 100. hete vezette a bestseller listákat, még Empire State Building zöld fényt kapott tisztelgésként. Erről is mesélt, no meg az új gyerekkönyvéről, ami nálunk novemberben jelenik meg Attól még címmel.
Újabb nemzetközi szakácskönyvvel rukkolt elő a Pécsi Tudományegyetem
2019 után idén újra nemzetközi szakácskönyvet jelentetett meg Magyarország első egyeteme, a Pécsi Tudományegyetem (PTE). A külföldi hallgatók receptjeiből összeállított kiadvány ezúttal elsősorban a levesekre, salátákra és a desszertekre fókuszál, de a cél nem változott: megismerni a több mint 130 országból Pécsre érkező tanulók hazájának gasztro-kultúráját, ízlésvilágát, különleges ételeit.
A Pécsi Tudományegyetem egyik globális értelemben vett egyedi produktuma az „50 étel a nagyvilágból” című szakácskönyv, amely 2019-ben jelent meg az egyetem hallgatóinak aktív közreműködésével. A nagy sikerre való tekintettel, és a számos pozitív visszajelzés alapján egyértelművé vált: nem maradhat el a folytatás! Ennek megfelelően újabb 50 receptet gyűjtöttek össze a kötet szerkesztői, miután a PTE-n tanuló mintegy 5000 külföldi és 17 000 magyar hallgató között ismét receptversenyt hirdettek meg, ezúttal azonban levesekre, salátákra és desszertekre koncentrálva.
Miseta Attila professzor, az egyetem rektora a kiadvány kapcsán elmondta: „Akár szimbolikusnak is tekinthető, hogy a második „egyetemi szakácskönyv” a Centenárium évében jelenik meg: éppen 100 évvel ezelőttre datáljuk a modern felsőoktatás kezdetét Pécsett. Hazánk minden bizonnyal egyik legsokszínűbb és legnemzetközibb egyeteme méltán büszke arra az interkulturális közegre, amely valójában évszázadok óta körülöleli az itt tanulókat, kutatókat, az itt élő városlakókat” – hangsúlyozta a rektor.
Könyvtár a magasban – szétszóratott kincsek
Zsupán Edina klasszika-filológus tizenöt éve kutatja a corvinák történetét Magyarország nemzeti könyvtárában, a Budavári palotában található Országos Széchényi Könyvtárban (OSZK). Latin- és ógörögtudásának egyaránt hasznát veszi, hisz Mátyás könyvtárának jelentős részét ezen a két nyelven írt kéziratok teszik ki (főként az előbbi). Ma csupán az eredeti könyvállomány körülbelül tíz százaléka ismert és azonosított, 235 tétel a világ egyéb jeles könyvtáraiban található. A hazánkban fellelhető 55 kötet legnagyobb részét az OSZK őrzi, amely nemcsak gazdagon illusztrált, informatív honlapján, a Corvina-program részeként, hanem időszaki kiállításokon is igyekszik bemutatni a fényérzékeny, féltett gyűjteményt.
– Corvinának azokat a kódexeket, tehát kézzel írott könyveket nevezhetjük, amelyekről bizonyítható, hogy megfordultak Mátyás könyvtárában. A díszkódex lapjának anyaga pergamen, állati bőr, mely időtállóbb, mint a papír. A lapokon egyesével dolgoztak, lehetőleg minden munkafolyamatot más végzett. A másoló megvonalazta a lapot, tintával megírta a szöveget, kihagyva benne a díszítések helyét. Ezután került sor az aranyozásra, majd a minátorok, gyakran többen is, kidíszítették, illuminálták a kódexet. A kódexfestők mesterségéhez tartozott, hogy megtanulták előállítani maguknak az ásványi anyagokból készült festékeket. Csak ezután fűzték egybe és vágták körbe a lapokat, melyeket fatáblák közé szorítottak. A kötéstáblákra bőrkötés került, melyeket poncolással (ütésmintákkal való díszítéssel) és csatokkal is elláttak.
– Mátyásnak kétféle, aranyozott bőr és egy még ennél is drágább, lila bársony, úgynevezett veluto morello díszkötést készítettek. Az egységesítés esztétikai szempontokat követett, és nem tartalmiakat – vélekedik a kutató –, hisz a lila bársony 15. századi, belül fehér indafonatos könyvekre került, amelyeket még nem Mátyásnak készítettek, de ilyen módon később „corvinásítottak”. Ezekben a könyvekben a belső díszítés üde és letisztultabb színvilágú, mint később a budai királyi könyvkészítő műhelyben készült kötetek sötétebb, kékes tónusú és gazdagon aranyozott képei. Talán úgy gondolták, hogy a légies, könnyed növényi ornamentikához nem illenek a nehéz, súlyos bőrkötések.
Nyáry Krisztián: sok embernek az érettségi az utolsó pillanat az életében, amikor szépirodalmat olvas
Nyáry Krisztiánt szokták irodalomtörténésznek, kommunikációs szakembernek, írónak, könyvkiadónak titulálni, de a Líra Könyv Zrt. kreatív igazgatójaként és a Magvető Café irodalmi kávéház művészeti vezetőjeként tevékenykedő szakember az utóbbi években podcastszerkesztőként is ismertté vált – Buksó című irodalmi-könyves podcastja egyszerre segíti a hallgatót a kortárs irodalmi trendekben való tájékozódásban, értékes ismeretterjesztő tartalmat kínál, és valóban az irodalom terepén maradva szólaltat meg írókat, költőket és a könyvszakma meghatározó alakjait. Ő maga is egyike a legtekintélyesebb hazai szakembereknek, aki nemcsak irodalmi vagy kiadói körökben ismert, hanem a széles olvasóközönség is figyel rá. 2012 elején barátainak kezdte publikálni a Facebookon magyar írók és művészek szerelmi életéről szóló, dokumentumok és művek alapján feltárható történeteit, amelynek hatására nagy népszerűségre tett szert – ma már több mint nyolcvannyolcezer ember követi, Kárpát-medence szerte telt házzal várják az előadásait, nyilvános beszélgetéseit.
Az olvasók számát illetően milyen a magyar könyvkiadás helyzete? Nemzetközi viszonylatban sokat vagy keveset olvasnak a magyarok?
A legutóbbi nagy olvasáskutatásból, amelyet a Tárki Társadalomkutatási Intézet végzett 2020-ban, egy félig teli vagy félig üres pohár képe rajzolódik ki: a magyar felnőttek többsége, 53 százaléka egyáltalán nem olvas könyvet, 47 százaléka viszont igen – ez nemzetközi összehasonlításban nem olyan nagyon rossz, de nem is túl jó. Viszont ha az olvasási tendenciákat hosszú időtávon nézzük, akkor azt is láthatjuk, hogy elképesztő fejlődés van, ma sokkal több ember engedheti meg magának az olvasást, mint száz évvel ezelőtt.
A múlt hónap legnépszerűbb e-könyvei, e-hangoskönyvei és nyomtatott írásai
A Bookline nemcsak a nyomtatott könyvek sikerlistáját mutatja be, hanem a legkeresettebb e-könyveket és e-hangoskönyveket is. Olvass bele!
Bookline: íme július legnépszerűbb könyvei
A Bookline nyomtatott könyveit listázó összesítésének első helyét Colleen Hoover It Starts With Us – Velünk kezdődik című kötete szerezte meg. A romantikus történeteket jegyző Hoover egyike azon szerzőknek, akik a TikToknak köszönhetően lettek népszerűek. Ezt jól mutatja az is, hogy a Velünk kezdődik című könyvéről szóló videókat több mint 500 millió alkalommal tekintették meg a közösségi felületen. Az elmúlt hónap legnépszerűbb alkotása az ugyancsak nagysikerű It ends with us című regény második, befejező kötete.
A sikerlista második helyén Stefano Bottoni A hatalom megszállottja című kötete áll. A Magyar Hang gondozásában kiadott könyv Magyarország elmúlt negyven évét mutatja be, középpontjában a jelenlegi miniszterelnökkel. Nemcsak történeti áttekintést nyújt, de elemzi is a mögöttünk álló időszak politikai, társadalmi, közéleti folyamatait is.
Stefano Bottoni könyvét Szinetár Miklós rendhagyó önéletírása követi a sorban. A Kossuth- és Jászai Mari-díjas rendező Önéletrajz-szerűség és egyebek alcímmel ellátott életrajzi könyve izgalmas és érdekes, tartalmas pályafutásához méltó olvasmány. Szinetár Miklós korábban dolgozott a Magyar Állami Operaház főigazgatójaként, a Magyar Televízió elnökhelyetteseként, emellett számos népszerű színházi, filmes, illetve televíziós alkotás is fűződik a nevéhez.
Szabados Ági: Az irodalom nem egy magas polcon lévő elérhetetlen valami, hanem mindenkihez szól
Hunyják be a szemüket! Képzeljenek el egy helyiséget, ahová belépve otthonos, szinte családias hangulat fogad. Ez Ági könyvesboltja, a Libertine – vagy fogalmazzunk inkább úgy, hogy a megvalósult álma. A nagy könyvespolcok mellett hangulatos képek lógnak a falon, fekete-fehér mesék a régi Budapestről. Anya gyermekével, a nagyvárosi forgatag a Duna-híddal, járművek – csupa-csupa életteli mozdulat, leheletnyi nosztalgiával. Szemben könyvborítók képkeretben: Anna Karenina, Frankenstein, Lolita, az öreg halász és társaik remekül megférnek egymás mellett. És ott a polc, ahol Ági kedvenc könyvei szuszognak békésen a többi olvasóra várva.
A boltba sorra jönnek a vásárlók, egymásnak adják a kilincset. A tulajdonosnak mindenkihez van egy kedves szava, sokakat ismer, hiszen az általa életre hívott, több mint hatvanezer tagot számláló Nincs időm olvasni kihívásnak a résztvevői. Hogy ez pontosan mi? Egyszerűen fogalmazva egy online olvasókör, amelyet Ági fog össze immár 2017 óta azzal a céllal, hogy népszerűsítse az olvasást, s visszavezesse az embereket ehhez az elemi szükségletnek is mondható tevékenységhez.
Az írás a Magyar Kultúra magazin 2023/5. számában jelent meg. Fizessen elő a lapra, hogy havonta, első kézből olvashassa!
Ezek voltak május legnépszerűbb könyvei
Emellett több szépirodalmi könyvet, romantikus történet, gyerekkönyvet, valamint önismereti írást is találhatunk a legnépszerűbb könyvek között.
Májusban Dezső András negyedik, Nagyfőnök című könyve érdekelte a legtöbb olvasót, amely Portik Tamás és körének felemelkedését és bukását tárja a közönség elé. A tényfeltáró újságíró nemcsak végigvezet a magyar kriminalisztikában egyedülálló jelentőségű bűnöző életének legfontosabb momentumain, bemutatja azt is, milyen módon segítette a kilencvenes évek társadalmi, politikai helyzete a szervezett bűnözés kialakulását, elterjedését. A második helyen szereplő Valérie Perrin A vasárnap koldusai című regénye áll. A szerző az elmúlt évek egyik legnépszerűbb francia írója, aki Magyarországon Másodvirágzás című kötetével lett ismert az olvasók körében. A harmadik helyet Lucinda Riley Atlas – Pa Salt története című könyve szerezte meg, amely a népszerű Hét nővér könyvsorozat befejező kötete.
Több ifjúsági kötet is szerepel a sikerlistán, közülük a legelőkelőbb pozícióban, a negyedik helyen Leiner Laura új kötete, a 40 nyári nap áll. A történet a főszereplő Zoé negyven napját tárja az olvasók elé, amely nemcsak az állatparkban töltött nyári munka izgalmaival, hanem a felnőtté válás kérdéseivel foglalkozik, olyan kérdésekkel, amelyekkel sok tinédzser tud azonosulni.
Feláldozták, de vége a terrornak, amiben élt
NAGY KRISZTA LÉNA A kerítés túloldala – regényrészlet Megjelenés: 2023. március 31. Kalligram Kiadó
Gubbasztok a lakásban. Ami kényelmes. A játszótérről gyerekek zsivaja hallatszik fel, a ház előtti fa sárgásan pergeti maga alá a leveleit. Békés minden. Nem úgy, mint anyám házában, ahol a tökéletesnek hazudott Varga család élt.
Anyám, Varga Emília nyugdíjas létére minden reggel hat órakor felkel, letusol, megigazítja fényes, gesztenyebarna haját, feltesz az arcára egy leheletvékony sminket, felveszi az egyik kiskosztümét és lefőzi a piros kávéfőzőben az első kávéját. Két kenyérszeletet tesz a pirítóba, előveszi a hűtőből a kis kék virágokkal díszített vajtartót, a nyáron eltett házi dzsemek egyikét, a termelői piacon vásárolt házi kolbászt, sajtot, füstölt sonkát, majd leül, hogy rose gold laptopján átolvassa a híreket. A vaj lassan gyöngyözve olvadni kezd, a sajtok illata egyre áthatóbb, már a kávé sem tudja elnyomni. Utálja az ételek szagát. A szaguknál jobban már csak magukat az ételeket utálja. Enni bűn. Az étel hizlal. A háj Isten legszörnyűbb büntetése. Utálva gondol vissza azokra a hetekre, mikor a születésem után csak pokoli szenvedés árán sikerült visszafogynia. Néha rémálmaiban látja magát nagy hassal, felpuffadt arccal, vizesedő lábakkal. Aztán felébred, végigsimítja tökéletes testét és megnyugtatja magát, csak álmodott. A családot sem értette: hogy imádhattak egy olyan amorf, dagadt gyereket, mint én? Mindenhol apró hurkák, az arcom kerek, a hasam, mint egy mini hordó. De ő nem fogja hagyni, hogy ilyen bálna maradjak egész életemre. Ezt nem teheti a lányával. Ezért, ahogy a nagyi mesélte, napról napra kevesebb tejet ad. Épp csak annyival, hogy ne lakjak jól. Mert jóllakni bűn. A jóllakás minden baj forrása. Aki jól lakik, az ellustul. Aki ellustul, az meghízik. Aki meghízik, azt csúfolják. De ezt ő nem fogja hagyni. Engem senki sem fog csúfolni, mert én vékony leszek, gyönyörű, boldog. Ezért mondja majd folyton, hogy kövér vagyok, hogy egyek kevesebbet, mozogjak többet. Mindig látja majd rajtam a kis hurkákat és a kerek, piros arcocskát. Csak védeni akar, mondja. Csak védeni, mert őt nem védte senki.
A mozigalaxis őrzői
Tarantino prózai debütálása Hollywood másod- és harmadvonalbeli, a mozinézők többsége számára névtelen hősei előtt tiszteleg.
A történelem titánjairól, a kultúra gigászairól általában nem feledkeznek meg a krónikák. De mi a helyzet mindenki mással? A „futottak még”, a „lehetett volna belőle bármi”, az „ott volt minden kilométerkőnél, de két szót sem szólt” és a „hátsó kertjében teremtő fantáziával alkotott egész dolgos élete során, a faluhatáron túl azonban sosem merészkedett” kategóriák héroszaival? A derékhaddal, a gyalogsággal, amelynek sok-sokezer tagja – humanista hitünk szerint – mind megérdemelne legalább egy nagyregényt? Azzal az igazságtalansággal, hogy az ő emléküket, egyedi és egyszeri alakjukat nem őrzi meg senki és semmi sem, együtt lehet élni ugyan, de csak ha el tudunk viselni a szánkban valami eltüntethetetlen, áthatóan kesernyés aromát. Quentin Tarantinónak még az ellenségei is a javára könyvelhetik el, hogy ő bizony a leghatározottabban elutasítja ezt a fajta létezési gyakorlatot. Teszi hát, ami tőle telik: levitézlett filmcsillagoknak kínál műveiben új esélyt, celluloidtekercseket gyűjt és Los Angelesben filmmúzeumot vezet, podcastokban zengi a múlt méltatlanul vagy okkal, de vitán felül árnyékba borult vitézeinek himnuszát, Volt egyszer egy Hollywood című filmjével pedig két évvel ezelőtt komplett emlékművet avatott, amely a (filmipari) másod- és harmadvonalak a többség számára névtelen hősei előtt tiszteleg. De ahol emlékmű van, ott lennie kell a művet láthatóvá faragó kéznek és a mű tárgyát, a gyöngyöt a mélyben, a létezés végtelen óceánjaiban megpillantó szemnek is. A Volt egyszer egy Hollywood regényváltozata, Tarantino prózai debütálása mindenekfelett erről a kézről és szemről beszél – ami döntő különbség a filmváltozathoz képest.
[…] Bővebben!
Van-e jövője a hagyományos könyveknek?
A digitális innováció ellenére a nyomtatott könyvek nélkülözhetetlenek, relevánsak, érdekesek és továbbra is nagyra értékelik az e-könyvekhez és a hangoskönyvekhez képest. A mai elektronikus korban sokszor kényelmetlennek tűnhet, ha eltávolodik okostelefonjától, és elolvas egy könyvet vagy magazint. Az olvasásnak azonban számtalan előnye van, amelyekről kimutatták, hogy jelentősen javítja a koncentrációt, a memória megtartását és a szókincset. Mindezek mellett a mesterséges intelligencia elterjedésével a kiadóknak és szerzőknek új célokat kell megfogalmazni.
Az AI technológia megváltoztatja a könyvek értékesítését
Az AI (mesterséges intelligencia) elterjedése és a fogyasztói magatartás, valamint a vásárlási és olvasási mintákat nyomon követő eszközök a könyvkiadás kulcsfontosságú hajtóerői lesznek a következő néhány évben. Sok könyvkiadó és szerző folyamodik a mesterséges intelligenciához cikkek és nem fikciós könyvek írásához. Bár a mesterséges intelligencia nem áll készen arra, hogy lenyűgöző fikciókat írjon, javíthatja a történetmesélést és a közönség elköteleződését anélkül, hogy robot lenne.
Hamarosan új Harry Potter-könyv érkezik a magyar polcokra
J. K. Rowling varázsvilágának rajongóit alaposan elkényezteti a szórakoztatóipar: a nagysikerű videójáték, a Hogwarts Legacy után egy vadonatúj könyv is hamarosan a gyűjtők birtokába kerülhet. Nagy bejelentést tett közösségi oldalán az Animus Kiadó: hamarosan egy teljesen új Harry Potter-könyv jelenik meg, amely azonban nem a franchise folytatása, nem is egy előzménysztori lesz, hanem egy gazdagon […]
The post Hamarosan új Harry Potter-könyv érkezik a magyar polcokra appeared first on Filmtekercs.hu.