Polcz Alaine korrajza, emberportréi egy kivételes történelmi pillanat robbanása előtti képek, tele igaz nosztalgiával. Olvass bele!
Archívum címkék: Polcz Alaine
Polcz Alaine regényéről és olasz fordítójáról volt szó az idei első Juhász Anna Irodalmi Szalonon
Az esten Polcz Alaine 1990-ben kiadott, Asszony a fronton című megrendítő önéletrajzi regénye állt a fókuszban. Dr. Szörényi László irodalomtörténész a beszélgetésben, míg Tompos Kátya színművész a Seres Tamás rendezte, azonos című előadás kivonatán keresztül lépett közelebb az erőszakról való hallgatás tabuját megtörő, őszinte műhöz.
A 2010-ben alapított Irodalmi Szalon kulcsa a személyesség és a saját utak megtalálása az olvasmányokon keresztül, ezért a házigazda, Juhász Anna irodalmár fontosnak tartotta, hogy kitérjenek a kötet olasz fordítására és napokban elhunyt fordítójára, Pálmai Nórára, a Római Magyar Akadémia legendás kulturális munkatársára. Pálmai Nóra a szöveghez, majd idővel a szerzőhöz, Polcz Alaine-hez is közel került. Olaszországban doktori fokozatát a személyes traumák szövegtani, analitikus feldolgozása témájában szerezte meg. Munkásságát és emlékét kollégája, Komlóssy Gyöngyi, a Római Magyar Akadémia volt titkára idézte meg az esten. A szöveget alább közöljük.
Pálmai Nóra emlékére
Az összes kártyalap – Világjáték – Polcz Alaine 100
„Csinálsz egy olyan világot, ami neked tetszik. Az lesz a te világod” – mondja a fiatal Polcz Alaine egy kislánynak a kiállítás egyik, hatvanas évekbeli filmrészletében. Hangja engem az egykori bemondónőkére emlékeztet: háziasszonyosan szívélyes, kedves, megnyugtató. Olyan ember hangja, akinek van hová behívnia valakit, és az invitálással jól elrendezett hátterének biztonságát is átadja. És valóban, a Világjáték, amelynek apró fenyőfáit, házikóit, buszait és házait, emberkéit és állatkáit a lánynak megmutatja, szűkebb értelemben az ő világa: feltalálója ugyan a brit Margaret Lowenfeld volt, de Polcz diagnosztikai módszerré fejlesztette tovább, mint szintén itt, egy másik filmben elmondja.
Már az is sokatmondó, ha egy felnőtt szakmai életének egy játékkal való elmélyült foglalkozás és a gyerekek iránti elkötelezettség a legfőbb jellemzője. De a kiállítás többet állít ennél, és nem alaptalanul: Polcz Alaine egész életét „világjátékként” mutatja be. Olyan folyamatként, amelynek során nagy kedvvel, a játék örömével, de nem kis fegyelemmel és gondossággal, következetességgel berendezte-felépítette kisvilágát. Azt a világot, amelyben azután valamiképpen már ő is benne volt, amely őt tükrözte, és amellyel határozottan állított valamit a nagyobb világról is.
Heller Ágnes Leibniz egzisztenciális metafizikája című könyvében nagy meggyőzőerővel fejtegeti, hogy mindennap világot választunk. Noha sokszor halljuk egymástól, hogy „a kutya ugat, a karaván halad”, tehát hogy mi, hétköznapi emberek tehetetlenek vagyunk a nagy folyamatokkal szemben, ezért semmit sem számít, hogy mit teszünk. Ez sokunk megélése, de miért ne lehetne a fejéről a talpára állítani a dolgot, és inkább azt hangsúlyozni, hogy ha csak egy nagyon kicsit is, de mindennap változtat(ha)unk a világon. Hogy az a világ, amelyet ismerünk, napról napra egy másik világgá válik a mi választásaink révén. Egészen más világ ugyanis, amelyben ma hajnalban erőt vettem magamon, és felkeltem, hogy dolgozzam, mint az, amelyben inkább a másik oldalamra fordultam. Egészen más világ, amelyben áskálódtam, mint amelyben szerettem. Egészen más, amelyben magamon kívül senkivel sem törődtem, mint amelyben másokért próbáltam tenni. A döntés az én kezemben van. Ha akarom, holnap már másik világban élhetek.
Nemes Nagy Ágnes tájlíráját mutatja be a PIM új időszaki kiállítása
Demeter Szilárd, a PIM főigazgatója a csütörtöki megnyitón hangsúlyozta, hogy a Nemes Nagy Ágnes-kiállítással és a nemrég megnyílt Polcz Alaine-tárlattal a múzeum két olyan alkotó előtt tiszteleg, akik nőként élték meg a háború értelmetlen borzalmait. Polcz Alaine a halállal, míg Nemes Nagy Ágnes a tájjal ismerteti meg a látogatókat.
Nemes Nagy Ágnes verseinek egy jelentős részében a szemlélet tárgya tájként tűnik fel, aminek látványát rendkívül pontos és érzékletes képek teremtik meg az olvasóban. A költő látásmódja, a környezetre irányuló fokozott koncentrációja nemcsak a huszadik század második felének irodalmára gyakorolt nagy hatást, hanem a kortárs magyar lírára is. A kiállítás az életmű mentén haladva foglalkozik ezzel a kivételes figyelemmel, megidézve a Nemes Nagy Ágnes verseiben megteremett, folyamatosan átalakuló tájképeket.
Osztroluczky Sarolta irodalomtörténész a megnyitón hat kulcsfogalommal szemléltette Nemes Nagy Ágnes költészetét. Kifejtette, hogy a Kettős világban kötet címadása olyan emberi léttapasztalatot körvonalaz, amely a földi és az égi léthez való kötöttségünket célozza, mozgatórugója a földi és az égi szféra belső harca, amely látomásszerű belső tájakat rajzol ki.A „között-lét” kulcsfogalma a belső tapasztalata a duális, minden embert összekötő léttapasztalatnak. „Közötte vagyunk a tér és idő koordinátáinak, az égnek és földnek, a háborúnak és békének” – mondta, példaként felolvasva Nemes Nagy Ágnes Mesterségemhez című ars poeticáját.