Best WordPress Hosting
 

Polcz Alaine regényéről és olasz fordítójáról volt szó az idei első Juhász Anna Irodalmi Szalonon

Az esten Polcz Alaine 1990-ben kiadott, Asszony a fronton című megrendítő önéletrajzi regénye állt a fókuszban. Dr. Szörényi László irodalomtörténész a beszélgetésben, míg Tompos Kátya színművész a Seres Tamás rendezte, azonos című előadás kivonatán keresztül lépett közelebb az erőszakról való hallgatás tabuját megtörő, őszinte műhöz.

A 2010-ben alapított Irodalmi Szalon kulcsa a személyesség és a saját utak megtalálása az olvasmányokon keresztül, ezért a házigazda, Juhász Anna irodalmár fontosnak tartotta, hogy kitérjenek a kötet olasz fordítására és napokban elhunyt fordítójára, Pálmai Nórára, a Római Magyar Akadémia legendás kulturális munkatársára. Pálmai Nóra a szöveghez, majd idővel a szerzőhöz, Polcz Alaine-hez is közel került. Olaszországban doktori fokozatát a személyes traumák szövegtani, analitikus feldolgozása témájában szerezte meg. Munkásságát és emlékét kollégája, Komlóssy Gyöngyi, a Római Magyar Akadémia volt titkára idézte meg az esten. A szöveget alább közöljük.

Pálmai Nóra emlékére

Nem akarok – Telt házzal debütált a Nemes Nagy Ágnes-előadás Rómában

Október 10-én vette kezdetét az őszi háromállomásos Nemes Nagy Ágnes 100 turné, amelynek első helyszíneként Rómába utazott a Petőfi Kulturális Ügynökség csapata, hogy bemutassák a Nem akarok – Nemes Nagy Ágnes 100 című, a költőnő születésének évfordulója alkalmából készült előadást. Noha az elmúlt időszakban részleteket már láthatott a közönség e különleges, koncertszínházi produkcióból a Művészetek Völgyében vagy az augusztus 20-i Művészkertben,

a teljes, kész előadás ősbemutatójára a római Szent István Házban került sor.

A zenére írt életmű rendezője és szereplője Vecsei H. Miklós színművész, zeneszerzője Tempfli Erik Artisjus-díjas zongorista, énekese a Nemes Nagy Ágnest megszemélyesítő Hegedűs Bori, narrátora és szerkesztője pedig Juhász Anna irodalmár. Őket láthatta a közönség a színpad intim, meleg fényű világításában. A régmúlt időket idéző atmoszféra azonnal utazásra hívta a nézőket.

„Mozdíthatatlan függönyök” – Nápolyba érkezett a Nemes Nagy Ágnes olasz turné

Szabó Magda, Kosztolányi Dezső, Jékely Zoltán műveikben foglalkoznak a délolasz várossal, Márai Sándor pedig 1948 és 1952 között, emigrációja alatt élt itt, lakóhelyét, a Posillipo negyedet a nápolyi Rózsadombnak hívta.

Nemes Nagy Ágnes az 1947/48-as ösztöndíjával járt Nápolyban. A költőnő Fák című versében megtalálható Mozdíthatatlan függönyök kép akár ennek az állomásnak a mottója is lehetne, hisz a nap folyamán nemcsak egy versfordító szemináriumon találkozhattak ezzel a sorral a hallgatók, hanem az esti, nagy sikerű Egy másik Róma előadáson is, ahol a díszlet meghatározó elemét fehér, áttört csipkefüggönyök és áttetsző kristályok adták.

Nápoly Nemes Nagy Ágnes mitológiájának része: nemcsak a várost látta és ismerte, de az olasz kultúra is kézzelfoghatóvá vált számára a helyszíni tapasztalással.