Best WordPress Hosting
 

A szerelem mindig győz

A vicc szerint miután Pistikét először viszik Szent István-bazilikába, a misét otthon annak folyamataként írja le, hogy a püspök bácsi sapkáját az elején elveszik, aztán végig azért küzd, hogy visszakapja, és végül csakugyan visszakapja. Az Ők tudják, mi a szerelem hetedik forgatási napján való újságírói vendégeskedésünket én ennek mintájára úgy foglalnám össze, hogy a színészeket a stáb mindenféle csellel el akarta előlünk rejteni, de mi egy délutánon át megszállottan küzdöttünk ez ellen, és végül azt is megkaptuk, amire még vágyni sem mertünk. És közben megértettük: a színész olyan kincs, akit minden úton-módon védeni kell, mert semmi sem lehet fontosabb annál, mint hogy ő a legjobb formában legyen és örömmel játsszon.

*

Izgalmasan hangzik már az is, hogy kastélyban, méghozzá a veretes nevű Pázmándy–Brauch-kastélyban zajlik a forgatás, amelyhez busszal fogunk eljutni. Kastély: ez a szó hatalmas méreteket és sok-sok tornyocskát, oromzatdíszt, kanyargós feljárót és széles folyosókat vetít a lelki szemeim elé, ám mi ehhez képest szerény, bár takaros udvarházba lépünk be a vadregényes parkból, és egy cirmos macskával kezdünk barátkozni, amely mindig mindenütt ott nyüzsög – aztán kiderül, hogy valójában kettő van belőle, és a házhoz tartoznak, a stáb tiszteletbeli tagjai. (Nem csodálkoznék, ha a készülő film egy-két jelenetében is felbukkannának.) Miután a minden talpalatnyi helyet elborító felszerelések: kamerák, állványok, rendezői székek, zsinórok közötti szűk járatokon át bejutunk a forgatás legfőbb helyszínére, a nagyszobába, hirtelen ráébredünk: ez itt máris maga a szentek szentje, Estella otthona kandallóval, réz gyertyatartókkal, kínai vázákkal, hatalmas virágcsokorral, sok-sok porcelánnal, zongorával és rajta a kottával, ódon fotelekkel, kecses kanapéval. Mivel a kandalló előtt feltűnően sok a hamu, a tűztérben heverő fák tanulmányozásába kezdek, amelyekről egészen közelről kiderül, hogy műanyagból vannak. A látvány két méterről azonban már kétségtelenül megtévesztő, a lakótér atmoszférája pedig egy korábbi kor lassabb és a részletekre jobban ügyelő szemléletét tükrözi. Ez itt valóban az a szoba, amely talán éppen ma éjjel Berlioz és Estella szenvedélyes találkozásának helyszíne lesz. Jobban mondva Berlioz részéről szenvedélyes, míg Estella által ennek a szenvedélynek még a létezését is kétségbe vonó összecsapásra lehet számítani. De a színészek most nincsenek itt, mert éjjel kettőig dolgoztak, tudjuk meg. Elkezdődik a sajtótájékoztató.

Macskanyelv – A Cicaverzum című filmről

Az egyik férfi ismerősöm eléggé el nem ítélhető és rémesen zavaró módon cicáknak nevezi a nőket, mintha az 1970-es évek és a Belmondo-filmek világában ragadt volna. Ehhez nehéz jól viszonyulni, és a nőknek a macskákkal való közvetlen összekapcsolását legitimnek tekinteni, mert ha a nő cica, mi vagy ki a férfi? Mikor és miért válhatott gyakorlattá ez a szóhasználat, és hogyhogy még mindig tartja magát? Milyen jellegű kapcsolatra (vagy milyen óhajtására) utal, ha a nő naphosszat szundikáló, jókedvében doromboló, szeszélyes házi kedvencként jelenik meg a horizonton? És javít-e valamit a helyzeten, ha a férfit cicázzák le?

*

A helyzetünk cicaügyben több szempontból is válságosnak tűnik. A macskák az utóbbi időkben érzésem szerint feljövőben vannak, a kutyákhoz képest is és úgy általában is. Például mindent elárasztó macskaeledel-reklámok hőseiként vagy tudományos igényű (sic!) írások tárgyaiként, amelyek gondolkodásukat, kommunikációjukat, igényeiket és a velük kialakítható kapcsolat ideális formáit taglalják. Pár évvel ezelőtt ilyen tanulmányok még elképzelhetetlenek voltak, és kizárólag a magukat embernek képzelő kutyáknak jártak ki, amelyek tudvalevőleg sok hasznot hajtanak (például terápiás foglalkozások odaadó résztvevői, házat őriznek, látássérülteket kísérnek vagy hegyi mentők). A macskák ilyesmikkel nem foglalkoznak, sőt tulajdonképpen semmivel sem foglalkoznak, mégis egyre növelik a népszerűségüket. A titka ennek sok más mellett a cicává válásuk, cicaként való elfogadtatásuk lehet, mintha a kutyákat egyszer csak minden indok nélkül kutyukának kezdenénk nevezni. Egy felmérésből az is kiderült nemrég, hogy egyre nő a macskák és a kutyák jelenléte, vásárlása, társsá való előléptetése, és egyre csökken a gyermekvállalás iránti vágy, ami meglehetősen sokat elárul korunkról és milliók érzületéről, érzelmi igényeiről. A kutyákról azt olvastam, hogy szenvednek otthon egyedül, macskák ügyében nem vagyok képben, de megérzésem szerint nekik nagyjából mindegy. Mivel később háziasítottuk őket, félig vadak és függetlenek maradtak, és ez sokak számára rokonszenvesebb, mint a gazdi iránti rajongást sokszor már stréberségig vivő kutyatempó. Egy macska a munkahelyemen is jelen van mint tiszteletbeli kolléga, de több vele a gond, mint a haszon: állandóan megszökik, autók alól kell kiszedni, és mint agresszor nemegyszer a kert összes rigójának összehangolt támadása elől menekül be az irodába. Nem maradok macskák nélkül otthon sem: a környéken lófrálók gyakran letesznek az ajtóm elé egy-egy általuk levadászott énekesmadarat, szerintem azért, hogy meggyőzzenek: kiváló üzlet lenne őket befogadnom. Akarjuk vagy sem, máris macskaverzumban élünk, és úgy tűnik, a helyzet idővel csak rosszabb lesz.

Ezeket a magyar filmeket várjuk még idén

Mellékszereplők

Sopsits Árpád társadalmi drámája a nyáron megrendezett Magyar Mozgókép Fesztiválon debütált. Személyes indíttatású filmjét egy barátja, a fiatalon elhunyt Telek Balázs fényképész ihlette. A mozi nemcsak a történeten keresztül – amelyben fontos szerepet kapnak a Telek munkamódszerében is megjelenő műtermi vallomások, gyónások – állít neki emléket, ugyanis a fotós testvére (Telek Zoltán Tibor) és kislánya (Telek Babita) is játszik az alkotásban.

A martfűi rém rendezője egymással párhuzamosan három vidéki család életét mutatja be. A börtönpapot, a gazdag üzletembert, feleségét és lányát, illetve a fényképészt és keramikus párját a film során fokozatosan kiderülő, múltbéli titkok kapcsolják össze, melyek lehetőséget nyújtanak a bűn lélektanának feltérképezésére. A rendező különleges képi világot álmodott meg, amelyben a fekete-fehér és a színes részek egymást váltják – épp, ahogy az idősíkok. Farkas Franciska, Dömök Edina és Jászberényi Gábor mellett feltűnik a filmben Sopsits Árpád is, aki a rendezői és színészi feladatok mellett a forgatókönyv megírásában szintén részt vett.

Cicaverzum (magyar romantikus vígjáték) 2023

Eredeti cím:CicaverzumMűfaj:magyar romantikus vígjátékRendező:Szeleczki RozáliaZene:Czitrom ÁdámJátékidő:– percA film forgalmazója:Fórum HungaryHazai mozi bemutató:2023.

A Cicaverzum c. film leírása

A harminc éves Fáni a múltja miatt már rég lemondott a szerelemről, ám egy napon elkezd neki udvarolni egy fekete macska. Fáni sikeres építész, de szíve mélyén megmaradt kislánynak, így bedől a macsó Macskának, annak ellenére, hogy a kandúr hangját csakis ő hallja. A szokatlan románc egyre különösebb fordulatokat vesz, mígnem Fáni a nárcisztikus Macska miatt olyan mélyre kerül, hogy majdnem mindent elveszít, ami addig fontos volt neki. De mit szól ehhez Mihály, a macska sármos gazdája?

Öt művész kap életműdíjat a Magyar Filmakadémiától

András Ferenc Kossuth-díjas rendező, Huszti Péter színművész, Rófusz Ferenc Oscar-díjas animációs rendező, Szakács Györgyi jelmeztervező és Udvaros Dorottya színművésznő pályáját méltatja idén a Magyar Filmakadémia Egyesület életműdíjjal. Az ünnepélyes díjátadóra a Magyar Mozgókép Fesztivál keretében, 2022. június 11-én este Balatonfüreden, a Kisfaludy galériában kerül majd sor. András Ferenc Kossuth-díjas rendezőnek két film is elég volt […]

The post Öt művész kap életműdíjat a Magyar Filmakadémiától appeared first on Filmtekercs.hu.