A Romokból egy 5 részes ingyenes dokusorozat a YouTube-on a budapesti romkocsma és bulinegyed kialakulásáról. Egyszerre mutatja be az elmúlt bő 20 év budapesti történetét, az alapítóit, akik nem egymással versenyezve, hanem összefogva, dolgoztak a közös célokért. Mellettük olyan törzsvendégeknek számító művészek is megosztják élményeiket, mint Ónodi Eszter, Döbrösi Laura, Szabó Győző, Torres Dániel, Makranczi Zalán… Az epizódokat Péterfy Bori narrálja, és hetente (keddenként) kerülnek fel a csatornára. Már fent az 1. rész. Klassz időutazás
Archívum címkék: Reisz Gábor
„Mindenképpen túlszárnyalni” – Humor és önirónia Reisz Gábor módra
Nagyon tetszenek a címek, amiket a műveidnek adsz. A Komolyan röhejes vagyok például öniróniára és humorra utal. Ez a rendhagyó előadás az első színházi munkád volt, amit te írtál, rendeztél, és színpadra is léptél benne.
Ez tulajdonképpen filmtervnek induló novellákból lett darab. Két-három éve komolyan elkezdtem érdeklődni a színház iránt. Megtetszett, ahogy Hajdu Szabolcs vagy Mundruczó Kornél dolgozik, akik olyan előadásokat hoznak létre, amelyek szerves részei egy leendő filmnek, néha pedig előtanulmányok vagy a későbbi forgatókönyv színházi verziói. Ez jó módszer arra, hogy az ember mélyebbre ásson egy témában. Amikor Büki Dóri a Proton Színházzal producerként mellém állt, olyan kaland kezdődött, amiről senki sem tudta, hogy pontosan mi lesz a vége. Végül három novellára csökkentettük a történetek számát, és adott volt a Trafó kávézója mint tér, később pedig a Tranzitba kerültünk át. Nem égbekiáltó újdonság az, amiről szól: hogyan vagyunk magányosak akkor is, ha a látszat csal. A melankólia mellett sok humor jelenik meg benne, aminek jelentős része a próbafolyamat alatt került a darabba.
Megszeretted a színházcsinálást?
Nekem a Himnusz
Sem nem csupán versként, sem nem csupán zeneként, hanem Kölcsey szövegének és Erkel zenéjének egységeként gondolunk rá. Adottnak, eredendően és szorosan hozzánk tartozónak érezzük, pedig, lám, még „csak” kétszáz éves idén. Vannak, akik túl szomorúnak, pesszimistának tartják, és azt mondják, jobb lenne, ha nem ebbe a tükörbe pillantva gondolkodnánk magunkról. Mások viszont a legihletettebb és legfelemelőbb magyar műnek tekintik. Egy azonban – mint ez a körkérdésünkre adott válaszokból is kiderül – biztos: kicsit mindannyian más- és másmilyennek látjuk.
Bokor Barna színművész
A magyar Himnuszban valójában mi, magyarok találkozunk határon innen és túl: minden nézet és hitrendszer feloldódik benne, ami ezt a nemzetet jellemzi. Csak egy magyar himnusz van. Erdélyi vagyok, és köztudott, hogy az ottani embereknek különösen érzékeny pontjuk ez a költemény. Tízéves korom előtti emlékeim szerint csak félve-suttogva daloltuk, mert börtön járt érte, ha valaki a Himnuszt vagy Szózatot énekelte. Később, a rendszerváltás után nagyon sok templomban a szertartás része lett.
Nekem a Himnusz
Sem nem csupán versként, sem nem csupán zeneként, hanem Kölcsey szövegének és Erkel zenéjének egységeként gondolunk rá. Adottnak, eredendően és szorosan hozzánk tartozónak érezzük, pedig, lám, még „csak” kétszáz éves idén. Vannak, akik túl szomorúnak, pesszimistának tartják, és azt mondják, jobb lenne, ha nem ebbe a tükörbe pillantva gondolkodnánk magunkról. Mások viszont a legihletettebb és legfelemelőbb magyar műnek tekintik. Egy azonban – mint ez a körkérdésünkre adott válaszokból is kiderül – biztos: kicsit mindannyian más- és másmilyennek látjuk.
Bokor Barna színművész
A magyar Himnuszban valójában mi, magyarok találkozunk határon innen és túl: minden nézet és hitrendszer feloldódik benne, ami ezt a nemzetet jellemzi. Csak egy magyar himnusz van. Erdélyi vagyok, és köztudott, hogy az ottani embereknek különösen érzékeny pontjuk ez a költemény. Tízéves korom előtti emlékeim szerint csak félve-suttogva daloltuk, mert börtön járt érte, ha valaki a Himnuszt vagy Szózatot énekelte. Később, a rendszerváltás után nagyon sok templomban a szertartás része lett.