Best WordPress Hosting
 

Filmajánló az idei BIDF kínálatából

Idén január 21. és 29. között tíz városban közel kétszáz vetítés várja a dokuk szerelmeseit. Ahogy az idei szekciók neve is mutatja, hatvan rangos film hét kategóriában versenyző alkotói üzenik a világnak, hogy légy felelős, légy bátor, légy őszinte, légy szabad, légy boldog, emellett külön kategóriában versenyeznek a magyar filmek és a rövidfilmek. 

Harminc nemzetközi zsűritag dönt idén arról, hogy az Oscar-jelölt, Európa-díjas, a velencei, a berlini vagy a Sundance fesztiválokat megjárt és ezeken díjazott alkotások közül melyek lesznek a BIDF nyertesei. Hat kategóriából választottunk egy-egy filmet. A programot itt lehet böngészni. 

Légy felelős – Hatodik Népkórház (H6, rendező: Ye Ye Li, Franciaroszág, 2021)

Memento Mori: februárban érkezik a kalandfilm a váci múmiákról

A váci Fehérek templomában talált 18. századi múmiák történetét feldolgozó alkotás főszerepében Trokán Nóra, Reviczky Gábor és Kamarás Iván látható.

A Memento Mori egyfajta időutazásra hívja a nézőket, hiszen egyszerre játszódik a 21. és a 18. századi Vácon. A Kiss-Stefán Mónika és Maruszki Balázs forgatókönyvéből készült alkotás története fikció ugyan, de az alkotók a múmiákról szóló tudományos kutatásokat is felhasználták a forgatókönyv megírásához.

A váci Fehérek templomának felújításakor, 1994-ben a munkások egy elfalazott ajtóra és mögötte egy elfelejtett lejáratra bukkantak, amely a templomtorony alatt fekvő kriptába vezetett. Itt 265 díszes koporsót találtak. A Memento Mori a koporsókban fekvő múmiák sorsát dolgozza fel.

„Ha nincs viszonyunk ahhoz, amit csinálunk, inkább ne csináljuk” – Edwin Morgan versei Turczi István fordításában

Morgan verseiből Zámbori Soma olvasott fel, az angol címeket skót akcentussal; Péter János fuvolaművész pedig játékával derítette jó kedvre a közönséget.

Edwin Morgan a 20. század egyik legtekintélyesebb skót irodalmi szerzője, aki az intellektuális kíváncsiságot érzelmi erővel ötvözte. A líra szinte minden formájában, a szonettől a képversig jelentőset alkotott, de az amerikai beatnemzedék is nagy hatást gyakorolt rá. Fordítóként két könyvet szentelt József Attila verseinek, valamint Weöres Sándor és Juhász Ferenc műveit is átültette angolra. 2004-től haláláig The Scots Makar, vagyis Skócia koszorús költője volt. A 2022-ben a Magyar Napló Kiadó gondozásában közreadott gyűjtemény, Morgan első magyar nyelvű önálló kötete, munkásságának színe-javából ad válogatást.

Turczi elmesélte, hogy Faludy Györgytől hallott először Morganről. Később egy ösztöndíj által jutott el hozzá. Kilencvenéves ember, egy semmi közepén álló idősotthonban. Már várta a „magyar fiút”. Fél órájuk volt a beszélgetésre, eddig maradt tiszta az idős költő tudata. Két, egymástól távol elő költő beszélgetett József Attiláról, Adyról, Weöres Sándorról, Pilinszkyről, a Nyugatról. Turczi még mindig emlékszik átható kék tekintetére. Mély nyomot hagyott benne a találkozó, melynek emlékét közös fotójuk őrzi. Morgan hamarosan elhunyt. Temetésére a királyi család is elment, hazájában nagyra becsülték, mint az ország költőjét. Alapnév, akinek életműve megkerülhetetlen. Nem monotematikus szerző, írásai nagy műfaji, formai változatosságot mutatnak.

Nekem a Himnusz

Sem nem csupán versként, sem nem csupán zeneként, hanem Kölcsey szövegének és Erkel zenéjének egységeként gondolunk rá. Adottnak, eredendően és szorosan hozzánk tartozónak érezzük, pedig, lám, még „csak” kétszáz éves idén. Vannak, akik túl szomorúnak, pesszimistának tartják, és azt mondják, jobb lenne, ha nem ebbe a tükörbe pillantva gondolkodnánk magunkról. Mások viszont a legihletettebb és legfelemelőbb magyar műnek tekintik. Egy azonban – mint ez a körkérdésünkre adott válaszokból is kiderül – biztos: kicsit mindannyian más- és másmilyennek látjuk.

Bokor Barna színművész

A magyar Himnuszban valójában mi, magyarok találkozunk határon innen és túl: minden nézet és hitrendszer feloldódik benne, ami ezt a nemzetet jellemzi. Csak egy magyar himnusz van. Erdélyi vagyok, és köztudott, hogy az ottani embereknek különösen érzékeny pontjuk ez a költemény. Tízéves korom előtti emlékeim szerint csak félve-suttogva daloltuk, mert börtön járt érte, ha valaki a Himnuszt vagy Szózatot énekelte. Később, a rendszerváltás után nagyon sok templomban a szertartás része lett.

Jim Jarmusch amerikai filmrendező 70 éves

Az ír, német és cseh felmenőkkel rendelkező Jarmusch az ohiói Akronban született három testvér közül középsőként. Édesanyja egy helyi magazin filmkritikusa volt. A chicagói Northwestern Egyetemen tanult újságírást – egészen addig, amíg ott nem kellett hagynia az intézményt, mert az irodalmi és művészettörténeti előadásokat látogatta. A következő évtől a New York-i Columbia Egyetem irodalom szakán folytatta tanulmányait, rövid ideig a költői pályával kacérkodott. Tanulmányai vége felé közeledve ösztöndíjasként egy évet Párizsban tanult, ahol ideje nagy részét a Cinématheque Francaise film iskolában töltötte. Ekkor határozta el, hogy filmrendező lesz. Diplomájának megszerzése után újhullámos zenekarokban játszott, s rövid ideig visszatért Párizsba.

1976-ban vették fel a New York-i Művészeti Egyetem filmművészeti karára, amelynek vezetője ekkor a magyar születésű Benedek László volt.

Egyik tanárának, az ekkor már előrehaladott stádiumban lévő rákkal küzdő Nicholas Ray filmrendezőnek annyira megtetszett az öntörvényű, kompromisszumokat hírből sem ismerő Jarmusch, hogy asszisztenseként magához vette Villanás a víz felett című utolsó filmjében. Diplomamunkája azonban nem nyerte el tanárai tetszését, így diplomáját sem kapta meg. A Permanens vakáció című filmet 1980-ra csak azért is befejezte, de sem a kritikusok, sem a közönség nem figyelt fel rá különösebben, sőt általában leggyengébb filmjének tartják. Már ebben a filmben szerepelt Sara Driver, aki szakmailag és a magánéletben is partnere, alkotótársa lett.

Lia Putti, egy hajdani magyar sztár a Babylonban

Ki volt ő? 1897-ben a ma Szlovákiához tartozó Vécsén született Putty Amáliaként, arisztokrata családban – az egyik unokatestvére Bismarck német kancellár fiának felesége volt. Első férjétől, a földbirtokos és járásbíró Szepessy Zoltántól az első világháború végén elvált. Pontosabban megszökött otthonról, hogy megvalósítsa gyerekkora óta dédelgetett színészi álmait. Két kislányát is hátrahagyta, akikkel elhitették, hogy az anyjuk meghalt. Még fejfát is állíttattak számára hamis halálozási dátummal.

Lia előbb Budapestre utazott, ahol varieté színésznőként próbált szerencsét és olyan pártfogókra, barátokra tett szert, mint Márkus Emília, Kertész Mihály vagy Balogh Béla, aki rá osztotta A császár katonái című film főszerepét (színésztársai közt volt Lukács Pál is, aki később szintén Hollywoodban csinált karriert).

Putti Lia a román megszállás idején Bukarestbe szökött és rövid ideig ott folytatta filmes karrierjét, míg a román királyné kérésére ki nem adták az útját. Budapestre nem térhetett vissza, így 1920-ban Berlinbe utazott, ahol táncosnőként, majd filmszínésznőként aratott jelentős sikereket UFA-filmekben, például az 1925-ben bemutatott Varieté című filmben, amely világhírű lett, Lya de Puttit pedig „az új Pola Negri”-ként emlegették.