Best WordPress Hosting
 

A magyar nyelv jövője jó kezekben van! – Fiatal szónokok bizonyítottak a Nemzeti Színházban

Nyelvészként mindig megkapom a kérdést: veszélyben van-e a magyar nyelv? Kell-e aggódnunk amiatt, hogy bizonyos idő elteltével kihal a nyelvünk? És mi lesz akkor, ha a jövő generációja „már csak idegen szavakat használ”, és „a magyar nyelvet elárasztják a más nyelvből átvett szavak, kifejezések”? Nos, ameddig vannak, akik olyan gondossággal használják az anyanyelvüket, mint a 24. Kossuth-szónokverseny résztvevői, jó reménységünk lehet a jövőt illetően. 

A szónokversenyt 1999-ben indította útjára Adamikné Jászó Anna professzor asszony (aki a verseny előtt rendezett sajtótájékoztatón vehette át a MAGYARTANÁR-ÉLETMŰDÍJAT). A versenyt 2022-ben gondolta újra a Petőfi Kulturális Ügynökség, az ELTE Tanító- és Óvóképző Kar Magyar Nyelvi és Irodalmi Tanszéke, valamint a Nemzeti Színház annak érdekében, hogy egy valódi 21. századi versenyre hívja meg a 16 és 30 közötti fiatalokat. S ha mindez nem lenne elég: a szervezők törekedtek olyan szónoki témák kiválasztására, amelyekről bárkinek, de főként korunk fiataljainak is lehet valamilyen gondolatuk. 

A döntőbe jutást online forduló előzte meg, amelybe egyperces videókkal nevezhettek az érdeklődők. A vállalkozó szelleműek érvelhettek amellett vagy az ellen, hogy készpénzzel vagy kártyával éri-e meg fizetni, elbeszélnek-e egymás mellett a generációk, hasznos dolog-e a magolás, vagy hogy az öltözködési szabályok az egyéniség kerékkötői lehetnek-e. A beérkezett pályázati anyagok alapján döntötte el a verseny előzsűrije, hogy kik kerülhetnek be a jelenléti megmérettetésbe. 

A vitatkozás elmélete – gyakorlati alapokon

Mindennapi életünk vitahelyzetei annyira természetesnek tűnnek, hogy nem is gondolunk rá: minden hasonló helyzetben retorikai képességeinket élesítjük – érvelünk. Az érvek ütköztetése pedig az élet egyik mozgatója, közösségépítő és -teremtő tevékenység. Az érvelésen alapuló vita türelemre, figyelemre nevel, ezért jó, ha ismerjük a szabályait.

A szabályok sokfélék, hiszen minden vita retorikai szituációja más: történhet a családi asztalnál, ebéd mellett; összekülönbözhet a szülő a gyerekkel, a tanár a diákkal, az ellenőr az utassal. Persze kevésbé hétköznapi formái is vannak a vitázásnak: irányított beszélgetések, formális, szabályozott érvütköztetés (disputa), parlamenti felszólalások, szócsaták, de ide kapcsolhatók akár a tudományos viták is. A vita a lételemünk, sokszor mégsem tudunk róla eleget.

A kötet a Kárpát-medencei Kossuth-szónokverseny két évének tapasztalatait gyúrja egybe – többek között a vitázás műfajáról. A versenyhez kapcsolódó tudományos konferencián elhangzott előadások, valamint a versenybeszédek közlése és megjelentetése mellett a szerkesztők megválasztották a 2020. és a 2021. év beszédét is, amelyekhez elemzéseket is csatoltak. A szerzők az ELTE, a Corvinus Egyetem, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem, a Magyarországi Németek Általános Művelődési Központja, valamint a Szónok Születik Retorikaiskola oktatói és doktoranduszai. A most közreadott kötet pedig jól illeszkedik A régi-új retorika sorozat darabjainak örökségébe: a retorika mesterségének legfontosabb sarokpontjai közül egyre koncentrál, és azt összegzi kellő alapossággal. A kiadványt minden tanár, egyetemista vagy laikus érdeklődő számára ajánljuk, aki többet szeretne megtudni a kulturált vitatkozás hátteréről.

„Aranyom, jöjjön, vegye már!” − Csak üres retorika 3.

Egy régi szólás szerint a jó bornak nem kell cégér, azaz a jó árunak vagy az igaz ügynek nincs szüksége hírverésre. De hamar megszületett a szólásra a válasz, mely szerint a jó bornak is kell cégér. A mai marketingszakemberek valószínűleg inkább az utóbbival értenének egyet: a legjobb minőségű terméket is reklámozni kell, meg kell ismertetni a reménybeli vásárlóval. A Csak üres retorika? korábbi részeiben bemutattuk, hogy a nyilvános kommunikációt hogyan hatja át a retorika napjainkban is. Ebben a részben a reklám retorikájával foglalkozunk.

Reklám

és retorika dalban elbeszélve