Best WordPress Hosting
 

A magyar nyelv jövője jó kezekben van! – Fiatal szónokok bizonyítottak a Nemzeti Színházban

Nyelvészként mindig megkapom a kérdést: veszélyben van-e a magyar nyelv? Kell-e aggódnunk amiatt, hogy bizonyos idő elteltével kihal a nyelvünk? És mi lesz akkor, ha a jövő generációja „már csak idegen szavakat használ”, és „a magyar nyelvet elárasztják a más nyelvből átvett szavak, kifejezések”? Nos, ameddig vannak, akik olyan gondossággal használják az anyanyelvüket, mint a 24. Kossuth-szónokverseny résztvevői, jó reménységünk lehet a jövőt illetően. 

A szónokversenyt 1999-ben indította útjára Adamikné Jászó Anna professzor asszony (aki a verseny előtt rendezett sajtótájékoztatón vehette át a MAGYARTANÁR-ÉLETMŰDÍJAT). A versenyt 2022-ben gondolta újra a Petőfi Kulturális Ügynökség, az ELTE Tanító- és Óvóképző Kar Magyar Nyelvi és Irodalmi Tanszéke, valamint a Nemzeti Színház annak érdekében, hogy egy valódi 21. századi versenyre hívja meg a 16 és 30 közötti fiatalokat. S ha mindez nem lenne elég: a szervezők törekedtek olyan szónoki témák kiválasztására, amelyekről bárkinek, de főként korunk fiataljainak is lehet valamilyen gondolatuk. 

A döntőbe jutást online forduló előzte meg, amelybe egyperces videókkal nevezhettek az érdeklődők. A vállalkozó szelleműek érvelhettek amellett vagy az ellen, hogy készpénzzel vagy kártyával éri-e meg fizetni, elbeszélnek-e egymás mellett a generációk, hasznos dolog-e a magolás, vagy hogy az öltözködési szabályok az egyéniség kerékkötői lehetnek-e. A beérkezett pályázati anyagok alapján döntötte el a verseny előzsűrije, hogy kik kerülhetnek be a jelenléti megmérettetésbe. 

„A legjobb, ha rám az előadások alatt nincs szükség” – A színházi élet rejtett hőse, a súgó

Ha most azt mondanám neked, szeretnék súgó lenni, mi lenne az első kérdésed?

Hogy mennyire szereted a színházat, és mi a célod ezzel.

Ezt csak lázas elhivatottsággal lehet csinálni?

„Szavak nélkül” – Nagy Mari színész Mituk néniről, Szűz Máriáról és más szerepekről

Nagyon szeretem a humorodat. Meg sem kell szólalnod, már a jelenléteddel is képes vagy megmosolyogtatni az embert.

Nahát! Nem gondoltam, hogy viccesnek találsz, de nagyon örülök neki. Nem kifejezetten derűnek, inkább alapvető nyugalomnak érzem, ami bennem van. A hosszú-hosszú évek alatt vicces szerepeket játszottam a legkevesebbet. Egy kezemen meg tudom számolni, hányszor számítottak a rendezők a humorérzékemre. Életemben először még gyakorlatos színészként, 23 évesen, Lázár Kati és Jordán Tamás rendezésében szerepeltem vígjátékban Kaposváron. A hipochonder Alba asszonyt játszottam a Karnevál végi éjszakákban, aki mindig azzal hívja fel magára a figyelmet, hogy boldogtalan, beteg, nyafog, ezért az egész társaságnak elege van belőle. Komolyan, drámaként próbáltuk a darabot, el is kerülte a figyelmemet, hogy egyébként Goldoni-vígjáték az, amit előadunk. Rengeteget mulattak rajtam a premieren, én pedig zokogtam, hogy kinevettek.

Koltai Robi is ott ült a nézőtéren. Előadás után elmondtam neki a bánatomat, ő pedig a nevetéstől fakadt majdnem sírva. Azt hittem, valamit rosszul csinálok; fura, naiv érzés volt részemről, hogy nem értettem, mi történik. Robi azt mondta, aznap este sikerült remekül eljátszanom a karakteremet, de majd meglátom: mostantól, hogy már tudom, mennyire vicces vagyok, nehéz lesz estéről estére megnevettetnem a közönséget. Így is lett. Amikor elkezdtem figyelni, hogy bejön-e egy poén, akkor soha nem sikerült. Nehéz dolog a humor, mindig féltem tőle; nem hittem el, hogy van erre képességem.

A Nemzeti Színházból indul országjáró körútjára az Anyanyelvi Piknik

Petőfi Sándor születésének 200 éves évfordulóját országos programsorozattal ünnepli a magyar kulturális szféra. Ennek részeként, a magyar nyelv hete keretében a Színház- és Filmművészeti Egyetem másodéves zenész színművész osztálya Petőfi 200 című vizsgaelőadással lépett színpadra szerdán, a Nemzeti Színházban. Kiss-B. Atilla és Homonnay Zsolt osztályának előadását Vidnyánszky Attila rendezte, művészibeszéd-tanárként a felkészítésben Szilágyi Enikő színművésznő vett részt. Az előadást dr. Balázs Géza nyelvész, a Színház- és Filmművészeti Egyetem tanára konferálta fel.

Az anyanyelv hete alkalmából bemutatott összeállítás előtt Terdikné dr. Takács Szilvia magyartanár, a Petőfi Kulturális Ügynökség szakértője ismertette az országjáró körútjára induló Anyanyelvi Piknik rendezvénysorozatot, amely a Petőfi Kulturális Ügynökség és a Magyar Nyelvi Szolgáltató Iroda közreműködésével valósul meg. „Az Anyanyelvi Piknik célja, hogy főként a fiatalok – általános iskolások, középiskolások –, de bárki, akit érdekel, a nyelvtanórákon megszokottaktól eltérően találkozhasson a magyar nyelvvel, hogy rácsodálkozhasson, mennyire izgalmas, érdekes és érdemes vele foglalkozni, játszani” – mondta a szakértő.

Az Anyanyelvi Piknik alapgondolata a Petőfi Kulturális Ügynökség Kazinczy Műhelyében született, ahol többek között az Élő magyaróra műsorfolyam is készül. A programsorozat egy-másfél órás interaktív foglalkozások keretében, a helyi igényekre szabottan szólítja meg a magyar közönséget és hív a nyelv kreatív újrafelfedezésére, a nyelvvel való közös játékra. Az országjáró program eddig egyeztetett állomásai: Budapest (Nemzeti Színház, ápr. 26. 19:00), Sátoraljaújhely (július), Berettyóújfalu (július), Aranyosapáti (augusztus), Zamárdi (szeptember), Ragály (október) Kiscsősz (október), Nagyvárad (november), Budapest (Petőfi Irodalmi Múzeum, december). A pikniket szervező Terdikné dr. Takács Szilvia elmondta, hogy a már egyeztetett állomásokra termezett programok forgatókönyvei elkészültek, és örömmel fogadják a meghívásokat az ország különböző területeiről. Minden meghívásnak a helyi igények szerint tesznek eleget, hiszen a program lényege a rugalmasság, így tartalmát, összetételét mindig az adott célközönség igényeire szabják.

Videó: Vissza a suliba – Szász Júliával

Egy csapásra sztárt csinált a Nemzeti Színház fiatal női főszerepeket játszó színművészéből A besúgó című sorozat. Az 1980-as éveik világába visszarepítő film legalább akkora vihart kavart, mint Szász Júlia feltűnése gyerekkorában a deszkákon. Az iskolás Julcsi közben a képzőművészet területén is feltűnően tehetséges volt, mégis a színpad volt és maradt az igazi terepe. A Kultúra.hu stábja egy délelőttre szülővárosába, Szigetszentmiklósra tartott a színésznővel, és nemcsak az iskolapadba vittük vissza, hanem az édesapjához is ellátogattunk vele.

#Videó: vissza a suliba

Ez a bejegyzés: Videó: Vissza a suliba – Szász Júliával eredetileg innen származik: kultúra.hu.

Átadták az idei Versünnep díjait

A 600 ezer forintos fődíjat Neumann Balázs és zenészbarátai vihették haza. Az elismeréshez Párkányi Raab Péter szobrászművész plasztikáját is megnyerte a formáció. Ahogy a Versünnep Alapítvány elnöke, Kolti Helga színművész fogalmazott:

az idei gálán is csak nyertesek álltak a színpadon.

„Nagy boldogság, hogy két év után végre a magyar költészet napján tudtuk megtartani a Versünnep profi döntőjét, hiszen ez 2005 óta egy nívós eseménysorozat. Együtt ünnepelhettük az irodalmat, a költészetet. Ez különösen fontos, amikor olyan üzenetek vannak a tarsolyunkban, amiket át kell adnunk a vészterhes idők után és sajnos közben is. Drasztikus változás van a világban, nem tudjuk, mi felé haladunk. Ilyenkor az ilyen tehetséges művészek munkájára van szükségünk, hogy örök érvényű tartalmakkal adjanak erőt, hitet az embereknek. Vers nélkül lehet élni, de azt gondolom, nem érdemes” – mesélte Kolti Helga, aki hozzátette: az értékes pénzjutalmakat az Emberi Erőforrások Minisztériumnak is köszönhetik a versenyzők.