Best WordPress Hosting
 

17. alkalommal rendezik meg a Román Filmhetet

A november 7-én kezdődő filmhéten hat alkotást mutatnak be. A Libertate ’89 – Nagyszeben, Tudor Giurgiu filmje mellett (a rendezővel készített interjúnk itt olvasható) látható Oana Giurgiu 1944 tavaszán játszódó története, az Alkalmi kémek. A dokumentumfilm azt dolgozza föl, hogy az MI 9 kairói irodája úgy döntött, hogy a világháború előtt Palesztinába kivándorolt, kelet-európai származású cionisták köréből toboroz jelentkezőket, akik vállalják, hogy ügynökként visszatérnek szülőföldjükre, segítenek megtalálni a foglyokat, megszervezik esetleges szökésüket. Az alkalom szülte kémek pedig hirtelen a háború, a politika és a magánélet csapdájában találták magukat. 

A szelek nyomában, Mihai Sofronea alkotása a Szófiai Nemzetközi Filmfesztiválon kapott FIPRESCI-díjat. Az apa, aki hegyeket mozgat meg, Daniel Sandu filmje Sanghajban és a TIFF-en (2021) kapott elismerést. A Paul Negoescu jegyezte Derék emberek főhőse egy egyszerű falusi rendőr egy olyan vidéken, ahol a korrupció életforma. Belecsöppen egy erőszakos eseménysorozatba, majd az azt követő feszültségek hatására életében először kénytelen magánéletét és hivatását egyaránt érintő döntéseket hozni. 

A San Sebastianban bemutatott Szén Ion Borş rendezése. A történetben ’90-es évek elején Dima, egy egyszerű traktoros úgy dönt, hogy bevonul a seregbe, és barátjával, az afganisztáni háborút megjárt Vászjával részt vesz a transznisztriai háborúban. A front felé haladva találnak egy elszenesedett holttestet, amely azonban senkit sem érdekel, sőt, a hatóságok is teljes közönnyel viszonyulnak az esethez. Dima és Vászja elhatározza, hogy azonosítja és emberhez méltó temetésben részesíti az ismeretlent. Vállalásuk azonban nem várt kalandokkal és megpróbáltatásokkal jár. A film vetítése a szervezők azon szándékát tükrözi, hogy a jövőbeli Román Filmheteken a moldvai      filmgyártás legjelentősebb alkotásai is szerepeljenek.

„Távol akartam tartani magam a témától” – Interjú Tudor Giurgiu filmrendezővel

Tizennyolc éves volt, amikor kitört a romániai forradalom. Ősélmény, melyről mindig is filmet akart készíteni, vagy ez később került a céljai közé?

Távol akartam tartani magam ettől a témától az ellentmondásossága miatt. De mikor lehetőség adódott, és megismertem a Nagyszebenben történteket, sokként értek. Miután beleástam magam az eseményekbe, úgy gondoltam, a generációmnak beszélnie kell erről, mert megtapasztaltuk ezt az időszakot. Tükröt kell tartanunk a fiatalabbaknak, mivel ők már nem élték át. Az életemet teljesen megváltoztatta a forradalom. Orvosnak készültem, aztán a kommunizmus bukása után inkább afelé sodródtam, ami mindig is érdekelt, így kerültem a filmes világba. A nyolcvanas–kilencvenes évek fordulója mély nyomot hagyott a magánéletemben és a karrieremben is. Ma a múlt felé kell fordulnunk, mert még nem igazán tudtunk kapcsolódni hozzá filmes értelemben, nem mondtunk el róla még eleget. Többet értenénk meg a társadalmunkból, a viselkedésünkből, ha visszanéznénk, hogy megtaláljuk a problémáink gyökerét.

Három év kutatómunka van a film mögött. Hogyan reagáltak az emberek, akikkel megosztotta a terveit? Inkább eltávolodtak, vagy támogatták?

Két kategóriában is Gopo-díjra jelölték Téglás István színészt Romániában

A Gopo-díjra jelölt filmek és filmes alkotók listáját csütörtökön tették közzé a szervezők.

A baróti származású, Bukarestben élő Téglás Istvánt a Horatiu Malaele Luca című alkotásában nyújtott alakításáért jelölték a legjobb férfi főszereplő díjára, a legjobb férfi mellékszereplőnek járó elismerés jelöltjei közé pedig Cristi Puiu Malmkrog című filmjében a komornyik megformálásáért került be. Téglás 2020-ban már elnyerte a díjat A hegyek szigete (La Gomera) című film mellékszereplőjeként.

Fotó: Facebook/Premiile Gopo