Best WordPress Hosting
 

11 díjat nyert Romániában a magyar koprodukcióban készült Libertate ’89

Lemhényi Réka lett a legjobb vágó, Székely Tamás pedig a legjobb hangmérnök a román filmszakma legnagyobb elismerését jelentő Gopo-gálán. A Filmintézet támogatásával román-magyar koprodukcióban készült Libertate ’89 – Nagyszeben című filmdráma lett a legnagyobb nyertese a román filmdíjak gálájának hétfőn este a bukaresti nemzeti színházban. A Gopo-díjakról 700 román filmes szavazott, április 29-én 18. alkalommal […]

The post 11 díjat nyert Romániában a magyar koprodukcióban készült Libertate ’89 appeared first on Filmtekercs.hu.

Terroristagyanús sokaság az úszómedencében

„Leállni! Ki lőtt kire?” – teszi fel a kérdést naivan Henckels felügyelő A Grand Budapest Hotel című film egyik jelenetében, amelyben spontán tömeglövöldözés alakul ki az érintettek számára is tisztázatlan okokból. Dörögnek a muskéták, ordítanak a katonák és leomlanak a bástyák, a felszólításra azonban elhallgatnak a fegyverek, és elhangzik a konfliktus kiváltó oka, vagyis okai, mert mindjárt kétféle választ kapunk. A néző persze tudja, mi az igazság, de senki nem róhatja fel Henckelsnek, amikor így reagál az elhangzó verziókra: „Jól van. Mindenki le van tartóztatva!”.

A Grand Budapest Hotel dilemmája nem valódi, élesen elválik egymástól a jó és a rossz, az ártatlan és a gyilkos. Nincs ember, aki utóbbiak pártját fogná. De az olyan kérdésekben, hogy a halászlé tésztával készül-e vagy anélkül, minden sokkal feketébb és fehérebb. Fölösleges lenne olyan ügyben igazságot tenni, amiben látszik, ki az ártatlan és ki a bűnös, de a halászlevet gyufatésztára szedőké más kérdés. Hiszen az nem lehet, hogy azt a tálalási módot jónak tartják, vagy ha igen, akkor csak nem látják a teljes képet. Ilyenkor szintén élesen elkülönül, kinek van igaza, attól függően persze, melyik oldalról nézzük. És ha feltételezzük, hogy a bajai módi rajongói nem kezdenék el ugyan felkutatni és megbillogozni a bonyolultabb, szegedi halászlét kedvelőket, de az interneten lejáratókampányt indítanának ellenük, ott is ki-ki a saját szája íze szerint helyeselné vagy ellenezné az akciót.

Hans Kohlhase a 16. században élő lókupec volt, akitől elvették lovait, néhány nappal később a leromlott állapotú hátasokat nem akarták visszaadni, csak az általuk elfogyasztott abrak kifizetése után. Az ő története ihlette Heinrich von Kleist művét, amelynek hőse az igazáért küzdő kisember mintaképe lett – a pszichiátria még tünetegyüttest is elnevezett róla. Hans Kohlhase azt állította, minden ok nélkül verték meg a helyi földesúr alattvalói, majd elszedték lovait; az uraság emberei szerint a lócsiszár rájuk támadt, és nem tudta igazolni magát. Az évek során a konfliktus fehdéhez, vagyis a német jogrend által elismert magánháborúhoz, feldúlt falvakhoz, tönkrement és elvett életekhez vezetett. Hans Kohlhase pedig a kivégzése előtt elmondott háromórás beszédében ragaszkodott tettei jogosságához.

A hétvégén két díjait is nyert a Libertate’89 – Nagyszeben

Tudor Giurgiu magyar-román koprodukcióban készült filmje csütörtöktől a mozikban. A Cottbusi Filmfesztiválon a FIPRESCI (a Filmkritikusok Nemzetközi Szövetsége) díját, az Arras Film Festival-on pedig a Kritikusok díját nyerte a hétvégén Tudor Giurgiu rendező magyar koprodukcióban készült filmje, a Libertate ’89 – Nagyszeben című történelmi dráma – írja a film sajtóközleménye. A romániai kommunista rezsimet megdöntő […]

The post A hétvégén két díjait is nyert a Libertate’89 – Nagyszeben appeared first on Filmtekercs.hu.

„A forradalom nem istennő, hanem egy szajha” – Libertate ’89 – Nagyszeben

Tudor Giurgiu Libertate ’89 – Nagyszeben című filmje az 1989-es román forradalom egy ismeretlen epizódját hozza testközelbe úgy, hogy közben a nagyszebeni uszodában kialakult fogolyhelyzettel a kelet-európai rendszerváltások legfőbb problémáival is szembesíteni képes. „A forradalom nem istennő, hanem egy szajha. Sosem volt tiszta, sosem volt szent és sosem volt tökéletes.” A Szerencsevadászok című, 1966-os westernben […]

The post „A forradalom nem istennő, hanem egy szajha” – Libertate ’89 – Nagyszeben appeared first on Filmtekercs.hu.

„Távol akartam tartani magam a témától” – Interjú Tudor Giurgiu filmrendezővel

Tizennyolc éves volt, amikor kitört a romániai forradalom. Ősélmény, melyről mindig is filmet akart készíteni, vagy ez később került a céljai közé?

Távol akartam tartani magam ettől a témától az ellentmondásossága miatt. De mikor lehetőség adódott, és megismertem a Nagyszebenben történteket, sokként értek. Miután beleástam magam az eseményekbe, úgy gondoltam, a generációmnak beszélnie kell erről, mert megtapasztaltuk ezt az időszakot. Tükröt kell tartanunk a fiatalabbaknak, mivel ők már nem élték át. Az életemet teljesen megváltoztatta a forradalom. Orvosnak készültem, aztán a kommunizmus bukása után inkább afelé sodródtam, ami mindig is érdekelt, így kerültem a filmes világba. A nyolcvanas–kilencvenes évek fordulója mély nyomot hagyott a magánéletemben és a karrieremben is. Ma a múlt felé kell fordulnunk, mert még nem igazán tudtunk kapcsolódni hozzá filmes értelemben, nem mondtunk el róla még eleget. Többet értenénk meg a társadalmunkból, a viselkedésünkből, ha visszanéznénk, hogy megtaláljuk a problémáink gyökerét.

Három év kutatómunka van a film mögött. Hogyan reagáltak az emberek, akikkel megosztotta a terveit? Inkább eltávolodtak, vagy támogatták?

A Cinefesten debütál a Szarajevóban díjazott Libertate’89 – Nagyszeben

Az eseményre a rendező és a film főszereplője, Alex-Cornel Calangiu Miskolcra látogat. A film nemzetközi premierje a Szarajevói Filmfesztivál versenyprogramjában volt, ahol múlt pénteken elnyerte a Nemzetközi Artmoziszövetség (CICAE) különdíját. Az NFI támogatásával készült alkotást – melyben erdélyi magyar színészek, köztük Bíró József, Dimény Áron és Deák Zoltán is láthatóak – novemberben mutatják be a hazai mozik.

Szeptember 3-án, vasárnap 21 órakor, a Cinefest Miskolci Nemzetközi Filmfesztivál versenyprogramjában láthatja először, premier előtt a magyar közönség Tudor Giurgiu Libertate ’89 – Nagyszeben című történelmi drámáját. A jelentős magyar részvétellel készült film az 1989-es forradalom eseményeit dolgozza fel, felidézve azokat a napokat, amelyekben a Ceaușescu ellen fellázadt tömeg oldalára átállt hadsereg összecsapott a diktátort védő Milíciával és Securitatéval. A vetítésen jelen lesz Tudor Giurgiu rendező, Lemhényi Réka vágó és Berger József producer.

1989. december 22., Nagyszeben, Erdély. Egyre több ember megy ki az utcára tüntetni Nicolae Ceaușescu kommunista rendszere ellen. Miután Bukarestben Ceaușescu elmenekül egy helikopter segítségével, a katonaság átáll a tűntetők oldalára. Véres harcok kezdődnek a forradalmárok, a katonák, a rendőrök és a titkosrendőrség tagjai között. Az ostrom elől való kétségbeesett menekülési kísérletet követően a főhőst, Viorel rendőrkapitányt elfogja a hadsereg, és terrorizmussal vádolják. a bukaresti rezsim bukása a legvéresebb kelet-európai rendszerváltás volt.