Best WordPress Hosting
 

Terroristagyanús sokaság az úszómedencében

„Leállni! Ki lőtt kire?” – teszi fel a kérdést naivan Henckels felügyelő A Grand Budapest Hotel című film egyik jelenetében, amelyben spontán tömeglövöldözés alakul ki az érintettek számára is tisztázatlan okokból. Dörögnek a muskéták, ordítanak a katonák és leomlanak a bástyák, a felszólításra azonban elhallgatnak a fegyverek, és elhangzik a konfliktus kiváltó oka, vagyis okai, mert mindjárt kétféle választ kapunk. A néző persze tudja, mi az igazság, de senki nem róhatja fel Henckelsnek, amikor így reagál az elhangzó verziókra: „Jól van. Mindenki le van tartóztatva!”.

A Grand Budapest Hotel dilemmája nem valódi, élesen elválik egymástól a jó és a rossz, az ártatlan és a gyilkos. Nincs ember, aki utóbbiak pártját fogná. De az olyan kérdésekben, hogy a halászlé tésztával készül-e vagy anélkül, minden sokkal feketébb és fehérebb. Fölösleges lenne olyan ügyben igazságot tenni, amiben látszik, ki az ártatlan és ki a bűnös, de a halászlevet gyufatésztára szedőké más kérdés. Hiszen az nem lehet, hogy azt a tálalási módot jónak tartják, vagy ha igen, akkor csak nem látják a teljes képet. Ilyenkor szintén élesen elkülönül, kinek van igaza, attól függően persze, melyik oldalról nézzük. És ha feltételezzük, hogy a bajai módi rajongói nem kezdenék el ugyan felkutatni és megbillogozni a bonyolultabb, szegedi halászlét kedvelőket, de az interneten lejáratókampányt indítanának ellenük, ott is ki-ki a saját szája íze szerint helyeselné vagy ellenezné az akciót.

Hans Kohlhase a 16. században élő lókupec volt, akitől elvették lovait, néhány nappal később a leromlott állapotú hátasokat nem akarták visszaadni, csak az általuk elfogyasztott abrak kifizetése után. Az ő története ihlette Heinrich von Kleist művét, amelynek hőse az igazáért küzdő kisember mintaképe lett – a pszichiátria még tünetegyüttest is elnevezett róla. Hans Kohlhase azt állította, minden ok nélkül verték meg a helyi földesúr alattvalói, majd elszedték lovait; az uraság emberei szerint a lócsiszár rájuk támadt, és nem tudta igazolni magát. Az évek során a konfliktus fehdéhez, vagyis a német jogrend által elismert magánháborúhoz, feldúlt falvakhoz, tönkrement és elvett életekhez vezetett. Hans Kohlhase pedig a kivégzése előtt elmondott háromórás beszédében ragaszkodott tettei jogosságához.

Magyar filmeket díjaztak francia és észt fesztiválokon

Az Elfogy a levegő, Moldovai Katalin első mozifilmje, a vasárnap zárult Arras-i Filmfesztiválon elnyerte a közönségdíjat, mely a franciaországi forgalmazásához nyújt támogatást. A megtörtént eseményekből kiinduló Elfogy a levegő című dráma a Filmintézet Inkubátor Programjának támogatásával készült és november 2. óta látható országszerte a Mozinet forgalmazásában. a film főszereplői Krasznahorkai Ágnes, Skovrán Tünde, Sándor Soma, Dimény Áron, Bölönyi Zsolt és Lőrinc Ágnes, forgatókönyvírója Palóczi Zita és Moldovai Katalin, executive producere Kovács Attila Béla, producere Muhi András és Moldovai Katalin volt. A filmet Táborosi András fényképezte, vágója Soltész Orsolya, zenéjét Cári Tibor szerezte. Kritikánk a filmről itt olvasható.

Észak-Európa élvonalbeli szemléje, a november 3-án kezdődött Tallinn Black Nights Nemzetközi Filmfesztiválon a hétvégén bejelentették a rövidfilmes díjakat. Hegyi Olivér A szív kertje című, a Nemzeti Filmintézet támogatásával készült munkája a legjobb rövidfilm díját hozta el a rangos fesztiválról. 

Jelenet a Libertate ’89 – Nagyszeben című filmből. Fotó: Adi Bulboaca

17. alkalommal rendezik meg a Román Filmhetet

A november 7-én kezdődő filmhéten hat alkotást mutatnak be. A Libertate ’89 – Nagyszeben, Tudor Giurgiu filmje mellett (a rendezővel készített interjúnk itt olvasható) látható Oana Giurgiu 1944 tavaszán játszódó története, az Alkalmi kémek. A dokumentumfilm azt dolgozza föl, hogy az MI 9 kairói irodája úgy döntött, hogy a világháború előtt Palesztinába kivándorolt, kelet-európai származású cionisták köréből toboroz jelentkezőket, akik vállalják, hogy ügynökként visszatérnek szülőföldjükre, segítenek megtalálni a foglyokat, megszervezik esetleges szökésüket. Az alkalom szülte kémek pedig hirtelen a háború, a politika és a magánélet csapdájában találták magukat. 

A szelek nyomában, Mihai Sofronea alkotása a Szófiai Nemzetközi Filmfesztiválon kapott FIPRESCI-díjat. Az apa, aki hegyeket mozgat meg, Daniel Sandu filmje Sanghajban és a TIFF-en (2021) kapott elismerést. A Paul Negoescu jegyezte Derék emberek főhőse egy egyszerű falusi rendőr egy olyan vidéken, ahol a korrupció életforma. Belecsöppen egy erőszakos eseménysorozatba, majd az azt követő feszültségek hatására életében először kénytelen magánéletét és hivatását egyaránt érintő döntéseket hozni. 

A San Sebastianban bemutatott Szén Ion Borş rendezése. A történetben ’90-es évek elején Dima, egy egyszerű traktoros úgy dönt, hogy bevonul a seregbe, és barátjával, az afganisztáni háborút megjárt Vászjával részt vesz a transznisztriai háborúban. A front felé haladva találnak egy elszenesedett holttestet, amely azonban senkit sem érdekel, sőt, a hatóságok is teljes közönnyel viszonyulnak az esethez. Dima és Vászja elhatározza, hogy azonosítja és emberhez méltó temetésben részesíti az ismeretlent. Vállalásuk azonban nem várt kalandokkal és megpróbáltatásokkal jár. A film vetítése a szervezők azon szándékát tükrözi, hogy a jövőbeli Román Filmheteken a moldvai      filmgyártás legjelentősebb alkotásai is szerepeljenek.

Beszélnünk kell az igazságról

Véget ért a 19. CineFest, ideje mérleget vonni és megírni, mit tapasztaltam az egy héttel előrébb tolt fesztivál nyitó és…

A Beszélnünk kell az igazságról bejegyzés először KULTer.hu-én jelent meg.

„Távol akartam tartani magam a témától” – Interjú Tudor Giurgiu filmrendezővel

Tizennyolc éves volt, amikor kitört a romániai forradalom. Ősélmény, melyről mindig is filmet akart készíteni, vagy ez később került a céljai közé?

Távol akartam tartani magam ettől a témától az ellentmondásossága miatt. De mikor lehetőség adódott, és megismertem a Nagyszebenben történteket, sokként értek. Miután beleástam magam az eseményekbe, úgy gondoltam, a generációmnak beszélnie kell erről, mert megtapasztaltuk ezt az időszakot. Tükröt kell tartanunk a fiatalabbaknak, mivel ők már nem élték át. Az életemet teljesen megváltoztatta a forradalom. Orvosnak készültem, aztán a kommunizmus bukása után inkább afelé sodródtam, ami mindig is érdekelt, így kerültem a filmes világba. A nyolcvanas–kilencvenes évek fordulója mély nyomot hagyott a magánéletemben és a karrieremben is. Ma a múlt felé kell fordulnunk, mert még nem igazán tudtunk kapcsolódni hozzá filmes értelemben, nem mondtunk el róla még eleget. Többet értenénk meg a társadalmunkból, a viselkedésünkből, ha visszanéznénk, hogy megtaláljuk a problémáink gyökerét.

Három év kutatómunka van a film mögött. Hogyan reagáltak az emberek, akikkel megosztotta a terveit? Inkább eltávolodtak, vagy támogatták?

A Cinefesten debütál a Szarajevóban díjazott Libertate’89 – Nagyszeben

Az eseményre a rendező és a film főszereplője, Alex-Cornel Calangiu Miskolcra látogat. A film nemzetközi premierje a Szarajevói Filmfesztivál versenyprogramjában volt, ahol múlt pénteken elnyerte a Nemzetközi Artmoziszövetség (CICAE) különdíját. Az NFI támogatásával készült alkotást – melyben erdélyi magyar színészek, köztük Bíró József, Dimény Áron és Deák Zoltán is láthatóak – novemberben mutatják be a hazai mozik.

Szeptember 3-án, vasárnap 21 órakor, a Cinefest Miskolci Nemzetközi Filmfesztivál versenyprogramjában láthatja először, premier előtt a magyar közönség Tudor Giurgiu Libertate ’89 – Nagyszeben című történelmi drámáját. A jelentős magyar részvétellel készült film az 1989-es forradalom eseményeit dolgozza fel, felidézve azokat a napokat, amelyekben a Ceaușescu ellen fellázadt tömeg oldalára átállt hadsereg összecsapott a diktátort védő Milíciával és Securitatéval. A vetítésen jelen lesz Tudor Giurgiu rendező, Lemhényi Réka vágó és Berger József producer.

1989. december 22., Nagyszeben, Erdély. Egyre több ember megy ki az utcára tüntetni Nicolae Ceaușescu kommunista rendszere ellen. Miután Bukarestben Ceaușescu elmenekül egy helikopter segítségével, a katonaság átáll a tűntetők oldalára. Véres harcok kezdődnek a forradalmárok, a katonák, a rendőrök és a titkosrendőrség tagjai között. Az ostrom elől való kétségbeesett menekülési kísérletet követően a főhőst, Viorel rendőrkapitányt elfogja a hadsereg, és terrorizmussal vádolják. a bukaresti rezsim bukása a legvéresebb kelet-európai rendszerváltás volt.

Négy magyar filmet díjaztak a Szarajevói Filmfesztiválon

Buda Flóra Anna 27 című animációs filmje Cannes-ban elnyerte az Arany Pálmát és Annecyban is díjazták, a budapesti 11. Friss Hús fesztiválon pedig megkapta a legjobb magyar animációs filmnek járó elismerést. A rövidfilmért járó Szarajevó Szíve díj egyben az Oscar-jelölést is biztosítja az alkotásnak, amely egy fiatal első látásra céltalan életét mutatja be.

A diákfilmek versenyébe Gyimesi Anna Falling című, anyaságról szóló diplomafilmje érdemelte ki a fődíjat.

A dokumentumfilmes kategóriában Somogyvári Gergő Fanni kertje című filmje a zsűri különdíját nyerte el, míg a romániai kommunista rezsimet megdöntő forradalom eseményeit feldolgozó Libertate ’89 – Nagyszeben Tudor Giurgiu rendezésében a Nemzetközi Artmozi-szövetség (CICAE) különdíját kapta meg.