Best WordPress Hosting
 

Zebracsíkos paranoia – Álmaid hőse

Kristoffer Borgli legújabb nagyjátékfilmje, az Álmaid hőse nem pusztán az A24 stúdió legfrissebb arthouse ékköve, hanem egy újabb tanúságtétel is amellett, hogy a norvég rendező nem csak szépen beszél, de van is mit mondania. A zebrák nem azért csíkosak, mert a fekete-fehér mintázat olyan jól elrejtené őket a szavanna ragadozóinak árgus szemei elől. A paradox […]

The post Zebracsíkos paranoia – Álmaid hőse appeared first on Filmtekercs.hu.

A szürrealista film pápája, Luis Buñuel spanyol filmrendező

Az Aragónia tartományban fekvő Calandában született 1900. február 22-én. Üzletember apjától, aki 1898-ban a spanyol-amerikai háborúban is harcolt, kalandos természetet örökölt. Zaragozában tanult a jezsuitáknál kiváló eredménnyel, emellett jól sportolt és szépen hegedült. Tizenhét évesen beiratkozott a madridi egyetemre, ahol mérnöknek tanult, később filozófiával és irodalommal foglalkozott, barátságot kötött Salvador Dalí festővel és Federico García Lorca költővel.

1920-ban megalakította az első spanyol filmklubot, kritikákat írt az ott bemutatott filmekről. Ebben az időszakban ismerkedett meg a freudi pszichoanalízissel és szakított a vallással. Egy későbbi interjújában nem kevés iróniával jelentette ki: „Ateista vagyok, hála istennek.” 1924-ben Párizsban a Filmművészeti Akadémiát látogatta, filmkritikusként, majd rendezőasszisztensként dolgozott a francia avantgárd film egyik kiváló rendezője, Jean Epstein mellett. Megismerkedett a szürrealista mozgalommal, barátságot kötött Louis Aragon költővel és Man Ray dadaista képzőművésszel.

1928-ban Dalíval együtt elkészítette első filmjét, a 16 perces Az andalúziai kutyát, amely a filmművészet egyik első és legjelentősebb szürrealista alkotása.

10 önéletrajzi könyv májusra

Pléh Csaba: Árnyak

A Tények és tanúk könyvsorozat nemrég megjelent részében Pléh Csaba vall életútjáról, családjáról és pályatársairól. A kötet alapját egy régóta tervezett portrésorozat adta, melyben a nyelvész-pszichológus elhunyt barátainak és kollégáinak szeretett volna személyes emléket állítani. A saját emlékezetére támaszkodó írások mellett helyet kapott – némi kitekintés gyanánt – családjának kalandos története is, egyfajta önfeltáró-megértő munkamódszerrel megközelítve a családfát. Az Árnyak egy pszichológus szemüvegén keresztül láttatott önéletrajz és portrékon keresztül megrajzolt kortárs tudománytörténet.

Ananyo Bhattacharya: Neumann János – Az ember a jövőből