Best WordPress Hosting
 

Indázva toporogva – Bemutatták Bérczes László Kötőszavak című könyvét

Pedig Bérczes László, mert ő a szerző, nyugodtan elhiheti, mi több, hiúságát és hiányérzetét is felajzhatja – ezt a Kötőszavakból kölcsönöztem – annyira az érdeklődés, hogy ki merje mondani, van ő is annyira érdekes, mint akár az alkalom moderátora, Háy János, vagy A mezsgyén interjúalanyai, netán a korábbi beszélgetőkönyvek főhősei, Mucsi Zoltán, Szarvas József, Törőcsik Mari, Cseh Tamás, Kovács Lajos, Paál István vagy Tompa Miklós. (Jó, engedjük meg, ők címként a mainstreamben tényleg húzóbbak.)

Ezt nem tervezte, nem akart több beszélgetőkönyvet, pedig a kiadó igazgatója kapacitálta volna. Olyat akart, aminek ő a főszereplője, de nem feltétlenül produktumot. Csak elkezdett írni valamit az írás öröméért, és a szöveg elkezdte folytatni magát, bevállalva a csalinkázást, az indázást, a történetben a jelen és a bármely múlt közti ide-oda ugrálást, a vállalt kitérőket, majd a visszakeveredést a főszálra, azaz azt a fajta történetmesélést, amelynek kulcskérdése – Hrabal, Törőcsik Mari és Tompa Miklós után szabadon – a „most én ezt mért kezdtem el”?, magyarázta az alkotás folyamatát.

Bérczes László és Háy János a könyvbemutatón

„Az eszbékás, aki a legmesszebb ugrott” – bemutatták Karikó Katalin önéletrajzi könyvét

A szórakoztatóipar, a politika vagy az üzleti élet területén gyakran látunk üstökösszerű karriereket, amikor valaki – látszólag – pár év alatt ér fel a csúcsra és lesz akár egészen fiatalon kiugróan sikeres. A tudomány azonban más. Bár a tudománytörténetben is van néhány kivétel, az évtizedes, kitartó munkát nem nagyon lehet megspórolni. Ahogy Karikó Katalin sem tette. Ugyanakkor még ezen a területen is kell a szerencse, amely akár egy fénymásológép, akár egy világjárvány képében is érkezhet.

Elképesztő időzítéssel, Karikó Katalin fiziológiai és orvostudományi Nobel-díja bejelentésének hetében jelent meg magyarul az Áttörések – Életem és a tudomány című életrajzi könyve. Ebben részletesen ír népmesei fordulatokban bővelkedő életéről, amelyben a szegény legény (leány) a vályogtéglás házból világgá (Amerikába) megy, megküzd a sárkányokkal (a rosszakarókkal, a pénzügyi kiszolgáltatottsággal), hogy aztán jogosan elnyerje a királylány kezét (a szakmai elismertséget).

A szorgalom gyermeke

Szerdán jelenik meg a friss Nobel-díjas Karikó Katalin önéletrajza

A világhírű magyar kutató könyve arról szól, hogyan vezetett egy kisújszállási lány útja a Kádár-kor Magyarországáról az emberiség sorsát alakító, elsőrangú tudósok élvonalába. Nemcsak tudományos pályafutásáról esik szó a könyvben: benne van az ellentmondásos kádári évek Magyarországa, valamint a magánélet minden nehézsége és szépsége is.    

„Ez a könyv egy régóta esedékes köszönet megfogalmazása mindazoknak – minden magyarországi tanáromnak és mentoromnak, valamint a kardiológia, az idegsebészet és az immunológia világhírű szakértőinek –, akiktől sokat tanultam, akik megengedték, hogy mellettük dolgozzak, akikkel együttműködve szereztem tapasztalatokat. Végtelenül hálás vagyok mindazért, amit tőlük kaptam, ez sokat számított a pályámon” – írta Karikó Katalin a könyv előszavában, hangsúlyozva azt is, hogy a tanáraitól tanulta meg az alapokat, amelyekre aztán később építhetett.

„A tanáraimtól tanultam meg, hogyan kell kérdezni, rácsodálkozni valamire, felfedezni valamit, önállóan gondolkodni. A tanáraimtól tanultam meg, hogyan haladjak előre: hogyan használjam fel a megszerzett tudást arra, hogy valami újat alkossak. A tanárok munkája tette lehetővé, hogy a háború utáni kommunista Magyarország egyik alföldi kisvárosában két munkás gyermeke jobban megértse a világot, hogy aztán a maga módján hozzájáruljon ahhoz, hogy a világ megváltozzon”.

10 önéletrajzi könyv májusra

Pléh Csaba: Árnyak

A Tények és tanúk könyvsorozat nemrég megjelent részében Pléh Csaba vall életútjáról, családjáról és pályatársairól. A kötet alapját egy régóta tervezett portrésorozat adta, melyben a nyelvész-pszichológus elhunyt barátainak és kollégáinak szeretett volna személyes emléket állítani. A saját emlékezetére támaszkodó írások mellett helyet kapott – némi kitekintés gyanánt – családjának kalandos története is, egyfajta önfeltáró-megértő munkamódszerrel megközelítve a családfát. Az Árnyak egy pszichológus szemüvegén keresztül láttatott önéletrajz és portrékon keresztül megrajzolt kortárs tudománytörténet.

Ananyo Bhattacharya: Neumann János – Az ember a jövőből

Axel Brauns: Cifraárnyak és denevérek

Élet egy másik világban

Miért van az év elejének és a végének saját neve? Az év közepének miért nincs saját neve? Vannak könnyű kérdések és vannak nehéz kérdések. Egyesek hagyják, hogy gyorsan megválaszolják őket, mások kissé több időt igényelnek.

Azt gondolom magamról, hogy egy Cifraárny vagyok. Remélem, Axel is úgy gondolná, mert nagyon szeretném, ha tényleg az volnék. Ez a könyv egy különleges írás az autizmus témáról, mégpedig azért, mert a szerző maga is autizmussal élő személy. Belebújhatunk a bőrébe, megpróbálhatjuk megérteni a gondolatait,  a tetteit, ami azért is nehéz, mert ő sem ért sokszor semmit az őt körülvevő világból. És nem érti, hogy miért nem. Miért nem ért szavakat, miért csak zörömbök vannak a fejében.

Daniel Tammet: Kék napon születtem

Egy autista zseni memoárja

Ez a könyv nekem nagyon nagy élmény volt. Régóta várt már a könyvespolcomon, és azért szereztem be annak idején, mert szeretek az autizmusról olvasni, legyen az memoár, regény vagy ismeretterjesztő könyv. 

Ebben a könyvben Daniel Tammet mesél nekünk az életéről, gyermekkorától kezdve napjainkig. Mindamellett, hogy nagyon érdekes és informatív Daniel története, hatalmas motivációt is ad, mert megmutatja, hogy ami kezdetben hátránynak és hiányosságnak tűnt és az átlagostól teljesen eltérő, az tulajdonképpen egy nagyon különleges, egyedi tulajdonság is lehet.

Sárándi Nagy Péter: 8000 Mérföldre Otthonról

Az amerikai álom, egy kommunizmusban felnőtt, álmodozó kisgyerek szemével

“Hány embert ismersz, aki azt fontolgatja, hogy egyszer majd ír egy könyvet? Én is közéjük tartoztam. Mostanáig. Azt javaslom, hogy ha bármikor az életedben ezt fontolgattad, akkor kezdd el MOST.” – hangzik a könyv szerzőjének tanácsa a könyv bevezetőjében. 

Sárándi Nagy Péter könyve olyan, mint egy hosszú, baráti levél. Levél egy olyan baráttól, akivel rég nem találkoztunk és beszámol élete elmúlt évtizedeiről, beleszőve gyermekkorát, kamaszéveit, azokat az eseményeket, amelyek elvezettek odáig, hogy elhagyja az országot. Közvetlen, szívből jövő és legfőképpen inspiráló. 

Laáramlás címmel megjelent Laár András önéletrajza

Laár András, a legendás KFT zenekar énekes-gitárosa, az abszurd humort képviselő L’art pour l’art Besenyő ,,Nooormális?” Pista bácsija, a Tan Kapuja Buddhista Főiskola tanítója, szellemi úton járó misztikus és festő mindegyik arcát megmutatja újonnan megjelent önéletrajzi könyvében.

Forrás: Helikon Kiadó

„7 évesen kezdtem hegedülni, 14 évesen átváltottam a gitárra, 16 évesen pedig beléptem életem első zenekarába. 25 éves koromban alakítottuk meg a KFT zenekart, és 26 évesek voltunk mind a négyen, amikor befutottunk. 30 évesen indult el a humorpályám a Laár pour Laár-esttel, de a buddhizmus is ekkor lépett be az életembe. 36 évesen egy időre leléptem a színpadról, felfüggesztettem a zenekari és színházi tevékenységemet, és két és fél hónapra magányos elvonulásra mentem. Ezután évekig tanítottam a Buddhista Főiskolán asztrológiát, buddhizmust és Ji kinget. 38 évesen újra elkezdtem fellépni a L’art pour l’art Társulattal, és a Besenyő család főszereplésével nagy sikerű tévéműsorokat forgattunk. 45 évesen megint elkezdtem zenélni a KFT-ben, ami jelenleg is tart. 60 évesen életműkoncertet tartottam zenészbarátaim részvételével. Azóta festek is, a képeim már három kiállításon szerepeltek. Fél éve kiléptem a L’art pour l’art Társulatból, és teljesen a magam ura lettem: írok, zenélek, előadásokat tartok, aktív életet élek. 67 éves vagyok, és jól érzem magam a bőrömben.”

Julianna Margulies: Napsugárlány

Egy rendkívüli élet

Szeretem az életrajzi köteteket, ezért örömmel láttam, amikor megjelent Julianna Margulies memoárja, aki bár több híres filmben és sorozatban is szerepelt, én csak a Vészhelyzetben láttam, de abban minden epizódban. 

Julianna nemcsak remek színésznő, hanem nagyszerű mesélő is, hamar el is felejtkeztem arról, hogy ki is ő, mert a gyermekkoráról olvasva olyan érzésem volt, mintha egy kalandos és fordulatos regényt olvasnék. 

Érzelmektől vezérelve, betörhetetlenül – Psota Irén önéletírása

Kezdjük a Psota-bibliográfiával. 2018-ban jelent meg a Psota Irén Alapítvány gondozásában a Balassi Kiadónál a fotókkal gazdagon illusztrált Irén, te édes! – In memoriam Psota Irén, amelyben a színésznőt Keleti Éva különösen érzékeny lencséjén és kollégái visszaemlékezésein keresztül ismerhetjük meg.

Üllői út, FTC-stadion, 1959. A színpadon Psota Irén színművésznő és a Magyar Rádió tánczenekara.

Fotó: Fortepan/Barbjerik Ferenc

Belfast

írta Nikodémus Kenneth Branagh, a világ manapság talán legismertebb Shakespeare-adaptátora néhány merész megfilmesítés, majd egy Hollywoodban építgetett hullámzó karrier után saját gyerekkorát idézi fel legújabb filmjében. A február végétől a hazai mozikban is megtekinthető Belfast kedves családtörténet és szubjektív történelmi… Olvass tovább →

The post Belfast appeared first on FilmDROID.

Belfast – A kulisszák mögött

„A Belfast a legszemélyesebb film, amit valaha is készítettem. Arról a helyről és azokról az emberekről szól, akiket szeretek.” (Kenneth Branagh) A Belfastot az ötszörös Oscar-jelölt Kenneth Branagh írta és rendezte. Egy kisfiú történetét meséli el sok humorral, gyengédséggel és szenvedéllyel,… Olvass tovább →

The post Belfast – A kulisszák mögött appeared first on FilmDROID.