Best WordPress Hosting
 

A magyar könnyűzene privát arcai

Az 1970-es évek kulcsfontosságú magyar zenekarai, zenészei évtizedekre előre meghatározták a hazai könnyűzene útját. A nagy rockforradalom generációjának vállán állt a beatzene, a rock and roll, a blues rock, majd a dekád közepétől a progresszív rock, a pszichedelikus rock és a hard rock is. Néhány év alatt robbanásszerű fejlődést mutatott a szórakoztatóipar, és bár tartós nyugati exportot végül senki sem tudott felmutatni, az angolszász nyelvterületekhez felzárkózva azóta is ritkán tapasztalható pezsgés volt jellemző az ifjúsági kultúrára.

Szörényi Levente az Add a kezed (Illés Show) című zenés film forgatásán 1972-ben. Fotó: Fortepan / Szalay Zoltán

A Beatles által csúcsra vitt beatzene egyik első hazai képviselője az Illés-együttes volt, akikről Add a kezed címmel rövidfilmet is forgattak Sándor Pál rendezésében, az azonos című albumukhoz kapcsolódóan, mely 1972-ben jelent meg. A felvételeket egy Práter utcai romos házban készítették. A szürreális hangulatú zenés film forgatását követően az épületet lebontották – munkálatait a mozi végén néhány jelenet erejéig meg is mutatták.

Tegyük félre a szerénységet – Borlai Gergő a magyar jazz színvonaláról

Nagyapáink idején vidéken a fontos dolgokat kidobolták. Tudom, hogy ez egy kicsit furcsa analógia, de te dobosként azt a megbízatást kaptad, hogy vidd hírét a magyar jazznek, azaz dobold ki a világnak. Hogyan teszel ennek eleget?

Nekem elég sok követőm (több mint 65 ezer) van ahhoz képest, hogy dobos vagyok és nem azt a generációt képviselem, amelyik a nap minden percét a közösségi médiának szenteli. Elsősorban ennek a követőtábornak tudom bemutatni a magyar jazzt. A megbízatást nagyon szép és izgalmas feladatnak, megtiszteltetésnek tartom, ugyanakkor örülök, hogy jobban feltérképezhetem a magyar jazzt, hiszen már 14 éve nem lakom itthon.

Ennek a megbízatásnak köszönhetően tulajdonképpen virtuálisan hazajössz?

Best of Presser Gábor: ötlemezes válogatás jelenik meg a Hungarotonnál

Presser Gábor a honlapjának adatai szerint a színpadi műveken kívül mintegy hatszáz dalt írt eddig. A Kossuth-díjas zeneszerző, előadóművész játszott az Omegában (1967–1971), majd megalapította a Locomotiv GT-t, amely Somló Tamás haláláig, 2016-ig létezett. Sikeres musicalek (Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról; A padlás) és filmzenék (Ripacsok) szerzője, aki szólóalbumai mellett mások mellett Kovács Katinak, Zoránnak, Katona Klárinak, Rúzsa Magdinak és Falusi Mariann-nak írt lemezeket.

Presser Gábor szerzői és előadói művei 1967-től 1993-ig jelentek meg a Hungarotonnál, a szeptember 29-ig megjelenő 5 CD-s sorozat ezekből a felvételekből válogat.

A már elérhető első lemez Presser Gábornak az Omega együttesben írt dalaiból szemezget. Szerepel a CD-n mások mellett a Petróleumlámpa, a Ha én szél lehetnék, a Régi csibészek, a Tízezer lépés vagy a Gyöngyhajú lány. Szintén kapható már a kétrészes LGT-válogatás első darabja, a második a jövő héten jön ki. Az LGT-dalok sorában hallható például a Ringasd el magad, az Ezüst nyár, a Szólj rám, ha hangosan énekelek, a Neked írom a dalt, a Mindenki, A Kicsi, a Nagy, az Arthur és az Indián, a Jó barátok vagyunk, a Mindenki másképp csinálja, A rádió, a Nem adom fel, a Boksz, az Embertelen dal, a Zenevonat vagy a Kinn is vagyok, benn is vagyok.

Száz és száz ölelésben – A 70 éves Révész Sándor 20 éve megjelent Változtam című lemezéről

A dal eredetileg Gallai Péter hangján szólalt meg az 1981-es Erotika című albumon, de Kölyök felénekelte a Változtam című lemezére is.

Révész minden idők egyik legnagyobb rajongással övezett magyar énekese, a Piramis legendás frontembere, aki 28 évesen, 1981-ben már szinte mindenen túl volt. Ma már felfoghatatlan az a népszerűség, amely a zenekart és persze főleg őt övezte. Idézzük fel az 1978-as Szolidaritási Rockfesztivált, amelyre 38.000-en váltottak jegyet, hogy megnézzék a csúcson lévő Piramist.

A rajongók a koncert helyszínén a vállukra vették Révész autóját – amelyben hárman ültek –, és a kocsit elvitték a backstage-hez.

Ringasd el magad – 10 embertelen jó dal a 75 éves Presser Gábortól

Nem tilthatom meg

Bár Presser Gábor a Locomotiv GT zeneszerzőjeként vált igazán ismertté, az Omega első saját dalait is ő szerezte. Az 1968-ban kiadott Nem tilthatom meg az egyik első dal, amelyet Presser jegyzett. A single másik dala a Volt egy bohóc volt, azonban nehezen rúghatott labdába a Nem tilthatom meg zakatoló ritmusa, egyszerű, de a levegőt áthasító gitárriffje, valamint vérbeli beat-refrénje és őrült orgonaszólója mellett. Zeneszerzőként egyébként még két évig működött közre az Omega lemezein, többek között a zenekar legnagyobb slágere, a Gyöngyhajú lány zenéjét is ő szerezte. A Nem tilthatom meg több országban is megjelent, angol nyelvű verziójának címe There’s Nothing I Can Do.

Egy dal azokért, akik nincsenek itt

10 önéletrajzi könyv májusra

Pléh Csaba: Árnyak

A Tények és tanúk könyvsorozat nemrég megjelent részében Pléh Csaba vall életútjáról, családjáról és pályatársairól. A kötet alapját egy régóta tervezett portrésorozat adta, melyben a nyelvész-pszichológus elhunyt barátainak és kollégáinak szeretett volna személyes emléket állítani. A saját emlékezetére támaszkodó írások mellett helyet kapott – némi kitekintés gyanánt – családjának kalandos története is, egyfajta önfeltáró-megértő munkamódszerrel megközelítve a családfát. Az Árnyak egy pszichológus szemüvegén keresztül láttatott önéletrajz és portrékon keresztül megrajzolt kortárs tudománytörténet.

Ananyo Bhattacharya: Neumann János – Az ember a jövőből