Best WordPress Hosting
 

Előzetes videó érkezett a Motörhead Montreaux-i Jazz fesztiválos koncertalbumáról: ‘I Got Mine’

Június 16-án jelenik meg a Motörhead ‘We Play Rock ‘N’ Roll: Live At Montreux Jazz Festival ’07’ című koncertalbuma, amelynek felvétele 2007 júliusában készült a híres Montreaux-i Jazz Fesztiválon. A kiadvány kedvcsinálójaként most az I Got Mine videóját nézhetjük meg.

 

Meghirdette nyári-őszi programját a Magyar Zene Háza

„A Magyar Zene Háza 2022 januárjában robbant be a hazai kulturális életbe, azóta több mint egymillióan látogattak el az intézménybe, a koncertprogramok többnyire telt házzal futnak, a zenepedagógiai foglalkozásokon több mint 350 osztály vett részt, a ház kiállításaira pedig már negyedmilliónál is többen voltak kíváncsiak” – tekintett vissza az MZH csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján Batta András ügyvezető igazgató.

A sajtótájékoztatón elhangzottak szerint 2023 második féléve is számos kiemelkedő és izgalmas zenei programot tartogat. Nyáron több mint 50, többnyire ingyenes családi program és fesztivál várja a látogatókat, a koncertteremben pedig fellép mások mellett Laurie Anderson, Lakatos Mónika, Mansur Brown és Alfa Mist, emellett beszélgetős esten lehet találkozni a magyar popzene olyan meghatározó alakjaival, mint Bródy János vagy Szörényi Levente. 2023 végéig tart nyitva a Zene Házában a magyar popkultúra történetét bemutató, nagy sikerű időszaki kiállítás, ennek helyére Londonból terveznek majd elhozni egy utazó tárlatot.

Nyáron a nagyrészt ingyenes szabadtéri koncerteké a főszerep. Az egyedi formációk és műfajhatárokat feszegető események mellett számos jól ismert, illetve feltörekvő zenész kap lehetőséget, sőt a kínálatban filmvetítések, DJ-szettek és ingyenes családi programok is helyet kapnak. A Szigettel együttműködésben fellép például a német Lakvar, a kubai Jorge Luis Pacheco, a malawi Madalitso Band és a réunioni-francia Ti’kaniki is.

A Maneskin frontembere is a Puskás Arénában drukkolt kedvenc csapatának (fotó)

Az olasz Maneskin zenekar szinte páratlan sikersztorit vitt véghez és túlzás nélkül meghódította az egész világot, ráadásul a népszerűségük még mindig egyre csak nő, amit az is bizonyít, hogy Budapesten nemhogy az eredeti helyszínnek szánt Barba Negra, hanem kis híján az Aréna is túl kicsinek bizonyult sz

A szerelem és a szenvedély áll a MÁV Szimfonikus Zenekar következő évadának középpontjában

A jövő évadot a IX. kerületben, a Péceli u. 2. szám alatti új székházában kezdi meg a társulat – jelentette be Lendvai György ügyvezető igazgató. Mint mondta, az épületet a MÁV Zrt. ajánlotta fel a zenekarnak állandó és ingyenes használatra. Az épületben korábban a Ferencvárosi Vasutas Művelődési Ház és Könyvtár működött, a felújítást követően ma már modern próbateremmel és kiszolgáló helyiségekkel rendelkezik

Lendvai György emlékeztett arra, hogy a MÁV Szimfonikus Zenekarnak kormányzati döntés miatt kellett kiköltöznie a Károlyi palotából, amely több mint 70 éven át volt az otthona. Átmenetileg a Stefánia úton kaptak székházát. 2018-ban indult a vasúti területen található új székház felújítása, amely a MÁV, valamint az Emberi Erőforrások Minisztériuma 500 millió forintos támogatásával valósult meg.    

Farkas Róbert vezető karmester azt mondta, hogy a szeptembertől induló új évad – az általa dirigált öt hangverseny – fókuszában a szerelem és a szenvedély áll. Az első koncertet szeptember 21-én Sírig tartó szerelem címmel tartják a Zeneakadémián, amelyen Richard Wagner Siegfried-idill című szimfonikus költeménye és Richard Strauss Négy utolsó éneke csendül fel. Elhangzanak részletek még Prokofjev Rómeó és Júlia című balettjéből és Saint-Saëns Sámson és Delila című művéből.

A játszma vége magyarországi bemutatója a Liszt Ünnepen

Kurtág György Samuel Beckett korszakos műve, A játszma vége alapján írt első operáját 2018-ban mutatták be a milánói Scalában, a premiert szűnni nem akaró tapsvihar és álló ováció fogadta. A járványhelyzet okán többször is meghiúsult hazai bemutató pótlására idén ősszel végre sor kerül, a zenetörténeti jelentőségű alkotást itthon a Liszt Ünnep közönsége hallhatja először szcenírozott koncertként, a Danubia Zenekar közreműködésével. A magyar zeneszerzés ugyancsak megkerülhetetlen 20. századi alakja, a Kurtággal hat évtizeden át szoros barátságot ápoló géniusz, Ligeti György műveiből pedig a modern zene három értő tolmácsa, Borbély László, Csalog Gábor és Palojtay János ad elő egész estés válogatást egy nagyszabású zongoramaraton keretében.

Harcok a végvárakon, szerelmi bonyodalmak, becsület, bátorság és bepillantás egy színházi alkotóközösség életébe: Eredics Benjaminnak a Müpa Zeneműpályázaton díjazott és a Bartók Tavasz részeként bemutatott, Végvárak, vitézek című zeneműve kalandos táncjáték formájában lesz látható a Magyar Nemzeti Táncegyüttes előadásában.

The Clayton–Hamilton Jazz Orchestra. Fotó: Luis Andrew

A géppuskalábú dobos, aki nélkül nem lett volna Led Zeppelin – John Bonham

A Birmigham közelében, Redditch városban született Bonham egészen kiskorától a ritmus megszállottja volt, ötéves korában már konzervdobozokból és ládákból fabrikált dobon játszott. Dobórát soha nem vett, a tanórákon sem tündökölt, tanítója ezt írta ellenőrzőjébe: „Vagy kukás lesz belőle, vagy milliomos.” Kezdetben az első verzió tűnt valószínűnek: Bonham 17 évesen munkába állt apja műhelyében, megnősült és bőszen dobolt a helyi bandákban. Feleségével egy lakókocsiban éltek, a bérleti díjat csak úgy tudta kifizetni, hogy abbahagyta a dohányzást.

Aztán mégis főállású zenész lett belőle. Egyik bandájában gyermekkori barátja, Robert Plant volt az énekes, aki beajánlotta a Yardbirds után új együttes alapításán fáradozó Jimmy Page gitárosnak. Page egyszer látta élőben Bonzót, és azonnal nyaggatni kezdte, de a dobos csak nehezen állt kötélnek. A legenda szerint az ötvenedik távirat után „tört meg” és tette át székhelyét Londonba.

John Paul Jones basszusgitárossal minden idők talán legjobb ritmusszekcióját alkották, a Led Zeppelin az ő gőzmozdonyra emlékeztető dobolása nélkül soha nem hozta volna máig utánozhatatlan hangzását. Lábgépét – amelyhez csak egyik lábát használta – géppuskához hasonlították. Bonham stílusa nem volt különösebben kifinomult. Amikor technikájáról faggatták, először visszakérdezett, mert nem értette a kérdést, aztán azt válaszolta: „Jó magasra felemelem a kezem, aztán nagy lendülettel leengedem, a fejtől a dobig, minél erősebben, annál jobb.” Őserő áradt belőle. Kezdő korában megesett, hogy kis klubok visszamondták annak az együttesnek a fellépését, amelyben a túl hangos Bonzo ült a dobok mögött.