Nap: 2023. március 23.

Egy szép tavaszi napon szélesre tártam az ablakot, kitekintettem, és valami különös közeledést érzékeltem az égen. Később tudtam csak meg, hogy az Azahriah-Galaxist látom közeledni bolygónk felé. Nemcsak a látvány, de a zengés is különleges volt. Értelmezhetetlen hangok pergő sokaságából mégis összeállt valami kozmikus zenei varázslat, ami egész egyszerűen magával ragadott. Fülem, szemem, érzékszerveim olyan hatás alá kerültek, amit nehéz megmagyarázni, ám mégis kísérletet teszek rá, hogy az olvasó is részesüljön e földöntúli élményben.

Az Azahriah-Galaxis már jóideje látható a földről, ám én a későn észlelők táborába tartozom. Mire megismertem kisbolygóit, úgymint, szosziazi, four moods, és a többiek, addig a műértő nagyközönség már együtt hullámzott e Galaxis sajátos flowjával. A téma alapos ismerői és kutatói azt mondják, hogy az Univerzum egy igen fiatal, ám roppant tehetséges Galaxisáról van szó, akinek rajongói már most megtöltik a Budapest Sportarénát.

Állok tehát a csodás tavaszi napon a nyitott ablaknál, amikor mindent elsöprő erővel áradt be tudatomba Azahriah, e rendkívüli fiatal tehetség. Letaglózva néztem, hogy mi is történik itt, kérem szépen. Olyan hang és látványvilág, amit értelmezni sem tudok, ám mégis elsöprő és magával ragadó az egész. Ki ez? Mi ez? Hogy van ez? Szinte nem is értem, miről énekel, úgy pörög a nyelve, a zenéjének hullámai is valami különös drámát mesélnek el, ám mintha mégis lenne valamifajta rendezettség a káoszban. Nem hiszek a szememnek, nem hiszek a fülemnek, ám valamiért mégis befészkelte magát a tudatomba. Galaxisok Istenei segítsetek, hiszen Azahriah állítólag még csak 21 éves, hát mi lesz még itt a táguló Univerzum kebelében?