Best WordPress Hosting
 

Magyarországon is forog Johnny Depp következő filmje

A Modi című életrajzi film forgatása idén ősszel kezdődik Budapesten, majd Párizsban fog folytatódni.

A szerelem és a szenvedély áll a MÁV Szimfonikus Zenekar következő évadának középpontjában

A jövő évadot a IX. kerületben, a Péceli u. 2. szám alatti új székházában kezdi meg a társulat – jelentette be Lendvai György ügyvezető igazgató. Mint mondta, az épületet a MÁV Zrt. ajánlotta fel a zenekarnak állandó és ingyenes használatra. Az épületben korábban a Ferencvárosi Vasutas Művelődési Ház és Könyvtár működött, a felújítást követően ma már modern próbateremmel és kiszolgáló helyiségekkel rendelkezik

Lendvai György emlékeztett arra, hogy a MÁV Szimfonikus Zenekarnak kormányzati döntés miatt kellett kiköltöznie a Károlyi palotából, amely több mint 70 éven át volt az otthona. Átmenetileg a Stefánia úton kaptak székházát. 2018-ban indult a vasúti területen található új székház felújítása, amely a MÁV, valamint az Emberi Erőforrások Minisztériuma 500 millió forintos támogatásával valósult meg.    

Farkas Róbert vezető karmester azt mondta, hogy a szeptembertől induló új évad – az általa dirigált öt hangverseny – fókuszában a szerelem és a szenvedély áll. Az első koncertet szeptember 21-én Sírig tartó szerelem címmel tartják a Zeneakadémián, amelyen Richard Wagner Siegfried-idill című szimfonikus költeménye és Richard Strauss Négy utolsó éneke csendül fel. Elhangzanak részletek még Prokofjev Rómeó és Júlia című balettjéből és Saint-Saëns Sámson és Delila című művéből.

Diszfória az egész világ – Paul B. Preciado munkásságáról

“A fiú — neme nem volt kétséges, bár korának divatja ezt némiképp elrejtette”

Virginia Woolf: Orlando (Ford. Gyergyai Albert és Szávai Nándor), Budapest: Révai Kiadó, 1945. 21.o

A fenti sor Virginia Woolf 1928-ban megjelent kultikus regénye, az Orlando: A Biography nyitómondata. Talán nem nagy titok, hogy ez később kiemelt jelentőséggel bír a történetben. A feminista alapműként kanonizált könyv az arisztokrata, költői ambíciókkal fűtött Orlando évszázadokon átívelő útját kíséri végig, aminek a kellős közepén a főszereplő nemes egyszerűséggel nemet vált. Woolf főszereplője révén négy évszázad művelődéstörténetét sűríti egyetlen összetett, megkérdőjelezhetetlenül autentikus, kifinomult iróniával átszőtt költeménnyé. És, ahogy az Orlando történetének motívumai, úgy a költészet műfajának relevanciája sem kérdéses. A poézis elavulhatatlan módon kardinális része kell, hogy legyen az életünknek, különösen jelenkorunk ideológiai töltetű parázsvitái közepette. Ezt fedezte fel Paul B. Preciado is, aki filmjével, az Orlando, my political biography-val idén debütált a Berlinálén és elnyerte az Encounters zsűridíját is.

A játszma vége magyarországi bemutatója a Liszt Ünnepen

Kurtág György Samuel Beckett korszakos műve, A játszma vége alapján írt első operáját 2018-ban mutatták be a milánói Scalában, a premiert szűnni nem akaró tapsvihar és álló ováció fogadta. A járványhelyzet okán többször is meghiúsult hazai bemutató pótlására idén ősszel végre sor kerül, a zenetörténeti jelentőségű alkotást itthon a Liszt Ünnep közönsége hallhatja először szcenírozott koncertként, a Danubia Zenekar közreműködésével. A magyar zeneszerzés ugyancsak megkerülhetetlen 20. századi alakja, a Kurtággal hat évtizeden át szoros barátságot ápoló géniusz, Ligeti György műveiből pedig a modern zene három értő tolmácsa, Borbély László, Csalog Gábor és Palojtay János ad elő egész estés válogatást egy nagyszabású zongoramaraton keretében.

Harcok a végvárakon, szerelmi bonyodalmak, becsület, bátorság és bepillantás egy színházi alkotóközösség életébe: Eredics Benjaminnak a Müpa Zeneműpályázaton díjazott és a Bartók Tavasz részeként bemutatott, Végvárak, vitézek című zeneműve kalandos táncjáték formájában lesz látható a Magyar Nemzeti Táncegyüttes előadásában.

The Clayton–Hamilton Jazz Orchestra. Fotó: Luis Andrew

Def Leppard, Mötley Crüe, avagy a koncert, amelyet mindenki másképp hallott

Elmentünk a két zenekar közös koncertjére, a világturné budapesti állomására, az MVM Dome-ba. A két zenekar állítólag pénzfeldobással döntötte el a fellépés sorrendjét. Akár el is hihetném. Viszont ha a pénzfeldobós sztori valós, nem tudom, mi lett volna a turné állomásain, amelyeken a Mötley Crüe minden estén lejátssza a fő zenekart és a show-ja is lemossa a másik bandáét…

Fotó: Mohácsiné Palásti Márta (www.martassist.hu)

Petri György-interjúkötet jelent meg

Petri György (Budapest, 1943. december 22. – Budapest, 2000. július 16.) Kossuth- és József Attila-díjas költő, műfordító, újságíró. Költészete nélkül nem írható le a 20. század utolsó harmada Magyarországon. A ’80-as, ’90-es évek egyik kultikus alakjának versei nem csupán a kommunista diktatúra mibenlétéről szóló kordokumentumok, hanem annak példái is, hogy az egyéni szabadság lehetetlennek ítélt körülmények közt is megőrizhető. Egyebek között verskéziratokat, töredékeket, naplórészleteket és naplószerű feljegyzéseket tartalmazó – hagyatékrésze 2013-ban került a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány Archívumába. A hagyatékot 2017 óta a Kertész Imre Intézet gondozza.

A most megjelent kötet Tasi József irodalomtörténész Petri Györggyel készített, teljes terjedelemben eddig még soha nem publikált életútinterjújának szerkesztett változatát tartalmazza, terjedelmes jegyzetanyaggal és válogatott életrajzi mutatóval kiegészítve. A beszélgetéseket Tasi József a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) munkatársaként 1993 novembere és 1994 februárja között készítette a költővel, és bár a hanganyag és a gépirat a PIM-ben elérhető a kutatók számára, annak szerkesztett leiratát az olvasóközönség teljes terjedelemben most ismerheti meg.

A kilenc beszélgetés egy-egy fejezetként jelenik meg a könyvben, amelyekben először mesél Petri részletesen a gyermekkoráról, szüleiről, nagyszüleiről, gimnáziumi éveiről, meghatározó toldys tanárairól, az Antall-féle könyvrongálási botrányról, az egyetemről és a barátairól. 

Magyar filmpremierek a Magyar Mozgókép Fesztiválon

Nagy Ernő A hegy van, az ember történik című dokumentumfilmje a Badacsony rejtett történeteit meséli el. Szederkényi Olga Böll közlegény megmentése című alkotásából kiderül, hogy Heinrich Böll, a későbbi Nobel-díjas író, a német hadsereg katonájaként 1944-ben, néhány hónapon át Sepsiszentgyörgyön, Debrecenben és Szentesen lábadozott. 

Szabó Mátyás Látom, amit látsz című romantikus filmjének főhőse Ábel (Vilmányi Benett) a különleges képességekkel rendelkező fiatalember, aki a vak Fellegi professzor (Lukáts Andor) által vezetett, gyermekmentést végző cégnél dolgozik. Ha becsukja a szemét, az elveszett gyerekek szemén keresztül képes látni, majd megtalálni őket. A két fiatal nem mindennapi egymásra találásának történetét elmesélő film női főszereplője Hartai Petra. 

Szabó Mátyás Látom, amit látsz című filmje. Fotó: Szilagyi Lenke