A Mind idegenek vagyunk felnőttfilm, de nem a benne megjelenő szexualitás miatt, hanem a témája miatt: ez a magány és az újrakezdés mozija, ami eközben úgy mesél az emberi kapcsolódásainkról, hogy ehhez a szüleinkről és a hozzájuk fűződő viszonyunkról mutat tükörképet.
Archívum címkék: angol
Egy élet – kritika
Anthony Hopkins sokadik nagyszerű alakítása teszi maradandó filmélménnyé az Egy életet, mely egy olyan emberről mesél nekünk, aki százak életét mentette meg, miközben a sajátját mindenféle hírverés nélkül élte le. Lélekemelő történet egy vészterhes időszakból sokkolásmentes tálalásban, ezt tudja a film.
Aki a kamera mindkét oldalán jelentőset alkotott – Lord Richard Attenborough 100 éve született
Cambridge-i értelmiségi család legidősebb fiaként született, David öccse, aki természettudósként és nagysikerű természetfilmek alkotójaként vált híressé, a lovagi rangig és a vele járó Sir megszólításig vitte. Richard kora gyerekkorától a színjátszás szerelmese volt, és 1941-ben felvételt nyert a világ egyik leghíresebb színiiskolájába, a londoni Királyi Drámai Művészeti Akadémiára (RADA). Bár tanárai szerint túl zömök és alacsony volt ahhoz, hogy romantikus szerepeket játsszon, még abban az évben Eugene O’Neill egyik darabjában szerelmes tinédzsert alakítva debütált a színpadon.
Filmes karrierje 1942-ben a Rendületlenül című háborús filmmel indult, a második világháború alatt a Királyi Légierő Filmgyártó Egységének több propagandafilmjében szerepelt. Igazi sztárrá Graham Greene A brightoni szikla című regényének filmváltozata tette, ezután egy időre beskatulyázták a nehezen beilleszkedő, munkásszármazású karakterek szerepkörébe. Az 1950-es évektől aztán már olyan, sikerrel futó vígjátékokban is szerepet vállalt, mint a Private’s Progress vagy az I’m All Right Jack.
1959-ben Bryan Forbes rendező-producerrel Allied Film Makers néven produkciós vállalatot alapítottak, együttműködésük eredménye volt többek között a Forbes rendezte Seance on a Wet Afternoon, amelynek főszerepéért Attenborough megkapta a legrangosabb brit filmes kitüntetést, a BAFTA-díjat. A hatvanas években főként háborús filmekben vállalt szerepeket: 1963-ban A nagy szökésben Steve McQueen oldalán remekelt, majd 1966-ban egy forrófejű hajómérnököt játszott a Homokkavicsokban, ezért Golden Globe-díj lett a jutalma a legjobb férfi mellékszereplő kategóriában. Egy évvel később ugyanebben a kategóriában a Doktor Dolittle című filmben nyújtott színészi alakításáért ismét átvehette a kitüntetést.
Christopher Marlowe, Shakespeare Keresztelő Szent Jánosa
Pontos születési idejét nem ismerjük, annyi bizonyos, hogy 1564. február 26-án tartották a keresztvíz alá Canterburyben, ahol egy cipészmester legidősebb fiaként látta meg a napvilágot. Az elemi iskola után ösztöndíjasként a cambridge-i Corpus Christi College máig legismertebb növendéke lett, feltételezett arcképét 1953-ban találták meg az épület egyik helységének falán. Klasszikus stúdiumokat hallgatott, főleg műfordítóként jeleskedett, angolra ültette át Ovidius Amores című versciklusát és elégiáit. 1584-ben baccalaureusi, majd 1587-ben magisteri fokozatot szerzett, bár az utóbbi címet csak vonakodva adták meg neki, mert azt híresztelték róla, hogy titokban áttért a római katolikus hitre.
Ugyanebben az évben a színpadot is meghódította a Nagy Tamerlán című kétrészes, tízfelvonásos tragédiájával, amelyben szinte emberfeletti vonásokkal ruházta fel kegyetlen hősét. Az ő képzeletét is megragadta Faust doktor először 1587-ben Németországban, majd egy év múlva Londonban is kiadott története, és nem sokkal később Doktor Faustus tragikus históriája címmel írta meg a legenda első irodalmi rangú feldolgozását, amely kétszáz évvel később Goethe elismerését is kivívta.
Híres műve az 1591 táján színre vitt A párizsi mészárlás című dráma, valamint a Hero és Leander című kiseposz, amelynek első két énekét nem sokkal a szerző halála után George Chapman toldotta meg további néggyel. 1589 körül vitték színre A máltai zsidó című drámáját, amely Shakespeare Velencei kalmárjának szolgált forrásául, 1592-ben pedig megírta a valószínűleg a saját neméhez vonzódó II. Edwardról szóló drámát.
Sheila Norton: Állatdokik Hope Greenben
Az Oliver után kerestem meg ezt a könyvet a könyvtárban, mert az annyira aranyos volt, hogy kíváncsi voltam a szerző többi könyvére is. Nem csalódtam, ez is egy nagyon édes, kedves, bájos történet volt. Ebben a könyvben inkább az emberek voltak a főszereplők, de természetesen nagyon sok állatkával is lehet találkozni a lapokon.
Samnek nem úgy alakul az élete Londonban, ahogy tervezte, elege van a városból, barátjával sem mennek úgy a dolgok, ahogy azt elképzeli, ezért úgy dönt, hogy vidéki nagymamájához utazik Hope Greenbe, hogy kitalálja, hogyan tovább, milyen irányt vegyen az élete, mit kezdjen magával.
Ha azt hitte, hogy itt majd csendben, elbújva nyalogathatja a sebeit, akkor tévedett. Zajlik az élet, a nagymamája sem egy begubózós fajta, magával cipeli a lányt a falucska programjaira és Sam rövid időn belül új ismeretségeket köt, barátokat szerez.
A korona 5. évad – kritika
A korona 5. évada a Diana-Károly-Kamilla háromszöget helyezi az előtérbe, de természetesen nem hagyja figyelmen kívül a körülöttük zajló eseményeket sem. Az alkotók a karakterek gondolatain és a nagyvilág történésein keresztül úgy kérdőjelezik meg a királyság intézményének létjogosultságát, hogy közben minden képkockában ott van a nekünk van egy uralkodónk, nektek meg nincs érzés.
Mrs. Harris Párizsba megy – kritika
A Mrs. Harris Párizsba megy egy felnőtteknek szóló Csipkerózsika történet, ami egyre ritkább a valóságban, ezért esik jól látni és hinni benne. Humoros, kedves, szórakoztató és sokkal több van benne, mint azt elsőre hinnénk. Nem mellesleg részben nálunk forgott.
50 kedvenc jelenetünk a Monty Python Repülő Cirkuszából
1969. október 5-én kezdte el sugározni a BBC a Monty Python Repülő Cirkuszát, mely négy évadot és összesen negyvenöt epizódot ért meg. Bő 50 év nagy idő, de a csapat poénjai még ma is viccesnek, újszerűnek hatnak, akár sokadszori megtekintésre is. A sorozat 1993-ban debütált Magyarországon, Galla Miklósnak köszönhetően – ő fordította le az összes részt.
- Napokon belül nézheted: Minden idők egyik legviccesebb kultfilmje új esélyt kap
- A Monty Python legendája is beszállt a magyar rendező filmjébe
- Nap képe
- A Monty Python-féle humor már egy 15. századi kéziratban megjelenik
- Michael Palin, a világhírű komédiás, aki felfedező szeretett volna lenni
- Kötelező filmek: Ádám almái
- 50 kedvenc jelenetünk a Monty Python Repülő Cirkuszából
- John Cleese is szerepelni fog Roman Polanski új filmjében
Minden jót, Leo Grande – kritika
A Minden jót, Leo Grande elegáns szellemességével ragadja meg a nézőt, de a felénél könnyedebb vizekre evez, amiért bizony nagy kár. Emma Thompson még mindig az egyik legjobb a szakmájában.
Katonafeleségek – kritika
Az Alul semmi kétszeres Oscar-jelölt rendezője ezúttal egy brit katonai bázisra visz minket, ahol a nők egy amatőr kórust alapítanak, amíg férjeik háborús körülmények között teljesítenek szolgálatot. A Katonafeleségek kellemes szórakozást nyújt, miközben humorral oldja a feszültséget, hiszen olyan dolgokról is szó esik benne, mint a feldolgozatlan gyász, az állandó bizonytalanság, vagy a rivalizálás.
Sheila Norton: Oliver
A macska, aki megmentette a karácsonyt
Nekem ugyan karácsony után akadt kezembe a könyv a könyvtárban, de remek ünnepváró olvasmány is lehet, érdemes felvenni a karácsony előtti hangolódásra való könyveslistánkra.
Lehet olvasni azonban karácsony nélkül is bármikor, mert egy nagyon kedves, bájos, szívet-lelket megmelengető olvasmány. Cicásoknak pedig tényleg kötelező könyv, ugyanis Oliver egy olyan macska, aki ért az emberek nyelvén, csak azt nem érti, hogy az emberek miért nem bírtak még megtanulni macskául. Nem olyan bonyolult, ha neki sikerült az emberek nyelvét elsajátítani, akkor nekik sem lehet olyan nehéz ez fordítva.