Best WordPress Hosting
 

Daniel Tammet: Kék napon születtem

Egy autista zseni memoárja

Ez a könyv nekem nagyon nagy élmény volt. Régóta várt már a könyvespolcomon, és azért szereztem be annak idején, mert szeretek az autizmusról olvasni, legyen az memoár, regény vagy ismeretterjesztő könyv. 

Ebben a könyvben Daniel Tammet mesél nekünk az életéről, gyermekkorától kezdve napjainkig. Mindamellett, hogy nagyon érdekes és informatív Daniel története, hatalmas motivációt is ad, mert megmutatja, hogy ami kezdetben hátránynak és hiányosságnak tűnt és az átlagostól teljesen eltérő, az tulajdonképpen egy nagyon különleges, egyedi tulajdonság is lehet.

Sheila Norton: Állatdokik Hope Greenben

Az Oliver után kerestem meg ezt a könyvet a könyvtárban, mert az annyira aranyos volt, hogy kíváncsi voltam a szerző többi könyvére is. Nem csalódtam, ez is egy nagyon édes, kedves, bájos történet volt. Ebben a könyvben inkább az emberek voltak a főszereplők, de természetesen nagyon sok állatkával is lehet találkozni a lapokon. 

Samnek nem úgy alakul az élete Londonban, ahogy tervezte, elege van a városból, barátjával sem mennek úgy a dolgok, ahogy azt elképzeli, ezért úgy dönt, hogy vidéki nagymamájához utazik Hope Greenbe, hogy kitalálja, hogyan tovább, milyen irányt vegyen az élete, mit kezdjen magával. 

Ha azt hitte, hogy itt majd csendben, elbújva nyalogathatja a sebeit, akkor tévedett. Zajlik az élet, a nagymamája sem egy begubózós fajta, magával cipeli a lányt a falucska programjaira és Sam rövid időn belül új ismeretségeket köt, barátokat szerez. 

Kate Hewitt: Szerelem a múltból

Mindig örülök, amikor egy olyan új szerzőt találok, akitől még addig nem olvastam, de egy jó olvasmányélmény után boldogan fedezem fel, hogy van még jó néhány könyve. 

Így vagyok most Kate Hewitt-tal, nagy lelkesen már elő is jegyeztem két további könyvét a könyvtárban. 

A Szerelem a múltból a már jól bevált két idősíkon játszódik, van a jelen és volt a múlt, amelynek a szálai a történet végére összeérnek, és így előfordulhat, hogy a múlt egy kicsit vagy nagyon, megváltoztatja a jövőt. Azoknak az embereknek a jövőjét, akiket megismerhetünk ebben a könyvben, és bizony nagyon rájuk fér egy kis változás, mert mindannyian küzdenek a múlt démonaival.

Kristin M. Furrier: A társalkodónő

 

Emma Watton: 

Istenem, 16 éves vagyok, miért kell ilyen nyomorban tengődnöm? Az apám büszkeségébe halunk bele mindannyian. Az egy dolog, hogy elszegényedett, mert nem jól intézte a dolgait, de miért nem kér segítséget a testvéröccsétől. Ha kérne, akkor nekünk sem kellene nemes úrikisasszony létünkre nélkülöznünk. Milyen élet az, amelyben két ruhám van, egy ünneplő és egy hétköznapi? A hétköznapit már nem lehet többet foltozni, mert a folt hátán is folt van. Az ünnepit meg nem vehetem fel hétköznap. Az anyám kidolgozza a lelkét is, a két testvérhúgomról nem is beszélve. Apám nem vesz emberszámba bennünket, mert ha nem így volna, tenne valamit, nem hagyná, hogy ennyit dolgozzanak szerencsétlenek. Én még hallgassak is, megfogadott Lord Evans társalkodónőnek a lánya mellé, hogy ne unatkozzon szegény. Nem értem én ezeket a gazdag fehércselédeket, mindenük megvan, tele a szekrényük ruhákkal, gyönyörű a szobájuk, annyiféle ételt ehetnek, amennyit csak bírnak, elég kinyitni a szájukat és máris mindent megkapnak.

Freya Sampson: Az utolsó könyvtár

“Sokat elárul az emberről, hogy milyen könyveket vesz ki a könyvtárból.”

Így kezdődik ez a könyv, és ez minden  valószínűséggel igaz. Néha én is kíváncsian nézem a kölcsönzőpultnál sorban állva, hogy miket kölcsönöznek ki mások és néha érnek meglepetések. Ha viszont magamból indulok ki, akkor ez a mondat nem mindig állja meg a helyét, mert legutóbb például a fiamnak, Bencének is kölcsönöztem. Így került hozzám a Nagy etimológiai kéziszótár és mindenféle bélyeggyűjtéssel kapcsolatos könyvek. 

De éppen ez a csodálatos a könyvtárban, hogy szinte bármit megtalálhatunk. Olyan könyveket is, amiket már régóta nem kapni a boltokban és ha lehet is, nem tudunk mindent könyvet megvásárolni, sem pedig tárolni. Imádok a könyvtárban böngészni, levenni egy könyvet, elolvasni a fülszöveget, és eldönteni, hogy érdekel-e vagy sem.

Nyúl Péter köszöntése 5 fonttal

Ötfontos érmét bocsátott ki a brit Királyi Pénzverde, amelyen Nyúl Péter, Beatrix Potter híres mesehőse szerepel, a megjelent első kötet kiadásának 120. évfordulója alkalmából.

A különleges érme Nyúl Pétert ábrázolja kék kabátban, amint egy vadvirágos réten kel át. A hétfőn kibocsátott érme nem kerül forgalomba, de arany és ezüst kiadásban is megrendelhető a pénzverde honlapján.

Az érme tervezője, Ffion Gwillim a Daily Mail című napilapnak elmondta: olyan érmét akart készíteni, amely vidámságot sugároz, de méltó módon emlékezik meg az évfordulóról is. Az inspirációt Beatrix Potter mesekönyvének színes, virágos illusztrációiról kapta.

Rachel Givney: Szerelmes Jane

Mi történne, ha Jane Austen felbukkanna napjainkban és … szerelembe esne?

Legelőször is azt kell elmondanom, hogy nem olvastam még egyetlen Jane Austen könyvet sem. Ami könyvmolyként meglepőnek tűnik még saját magamnak is. Ettől függetlenül nem ismeretlen számomra Jane Austen, mert több róla szóló könyvet is olvastam és láttam  regényeiből készült filmeket. Már régóta tervezek olvasni tőle és nem is halogatom sokáig. 

A Szerelmes Jane egy időutazós történet, és ha azt mondom, hogy Az időutazó felesége és Stephen King 11/22/63 című regénye a kedvenceim közé tartozik, akkor nyilvánvaló, hogy szeretem az időutazós történeteket. Ezt a könyvet is nagyon szerettem.