írta Nikodémus Pankráció, sikeréhség, családtörténet és egy jó adagnyi tragédia sűrűsödik össze Sean Durkin (Martha Marcy May Marlene, The Nest) harmadik nagyjátékfilmjében, mely ezúttal egy valós alapokon nyugvó történetet mesél el. Az Erdély Mátyás operatőr fényképezésével készült, s a hazai… Olvass tovább →
The post Vaskarom (The Iron Claw) appeared first on FilmDROID.
A kötet egyszerre több műfaj jegyeit viseli magán. Mondható dokumentumregénynek, családi históriának, kibővített önéletrajznak, irodalomtörténeti forrásmunkának egyaránt. A jó tollú szerző a mű felütésében saját négyéves kori emlékeit idézi fel, amikor édesapjával, a neves fizikussal és kibernetikussal 1965-ben Nyugatra távoznak. A továbbiakban kibontakozik a szemünk előtt a valaha mesésen gazdag família története, a generációk során felgyülemlő vagyon eredete.
Az írónő elsőként a 18. században élt szépapja, Deutsch Ábrahám emlékét idézi fel. Az illető úriember Kőszegen született, azonban felcseperedvén fogta magát és az ország túlfelére, Aradra költözött. Első vállalkozása egy kicsiny vegyesbolt volt, majd a későbbiekben, már a napóleoni háborúk idején a búzakereskedelemben ismerte fel a komoly üzleti siker lehetőségét. Akkoriban ugyanis Arad volt a magyar gabonatermesztés egyik legjelentősebb központja, s ezzel a kulcsfontosságú élelmiszer-alapanyaggal látta el a francia hadakat.
Ábrahám fia, Ignác már egy exponenciálisan növekvő kereskedelmi vállalkozást fejlesztett tovább. A gyermekkorból alig kinőve, 19 évesen segédkezett a családi üzlet fellendítésében. Őelőtte izgalmas, nagy jövőt ígérő üzleti pálya, igazi élethivatás állt, és nem elégedett meg a terménykereskedelem adta lehetőségekkel. 1843 táján központi szerepet játszott az akkoriban Magyarországon úttörőnek számító banki-biztosítási üzletág létrehozásában: az ő nevéhez kötődik az Aradi Első Takarékpénztár megalapítása. A fiatal Ignác ekkoriban vette nőül Krieshaber Paulát, akitől aztán négy gyermeke született. Közülük Bernát volt a legtehetségesebb, a fiúcska már tizenöt éves korától segítette édesapja törekvéseit.
“Néha jó, ha nem emlékszel mindenre. Ha tudsz felejteni. Magad mögött tudod hagyni a nehezebb, fájóbb emlékeket. Vagy legalább halványítani tudsz rajtuk.”
Mi van akkor azonban, ha nincsenek emlékeid? Csak nagyon rövid időszakra visszamenően, és azok is homályosak, megfoghatatlanok, mert felnőttként nem sok mindenre emlékszik az ember kisgyermekkorából, kell hozzá a szüleinek, nagyszüleinek, családjának az emlékezete, akik mesélnek, emlékeznek, ezáltal teszik szinte saját megélt emlékké a gyermekkori anekdotákat, baleseteket, sztorikat és élményeket.
Ha valakinek nincs ilyen támogató családja, akkor gyökértelenül érzi magát és keresi az emlékeket, keresi az életét, a gyökereit, a megértést a szülei iránt.
A szerzőre A mesemondó titka című könyve kapcsán figyeltem fel, nagyon szép történet volt. Amikor rátaláltam erre a könyvére, megörültem, mert nagyon elvarázsolt az írói stílusa és a könyv atmoszférája, bíztam benne, hogy most is egy jó könyvet fogok olvasni.
Nem is csalódtam, egy nagyon megérintő, elszomorító történet volt a Törött szárnyú angyalok, mely angyalok egy család három lánya és az édesanyjuk volt, akiket az apjuk hosszú éveken át bántalmazott. A bántalmazások akkor kezdődtek, amikor a család Indiából Amerikába települt és a családfő nem tudott beilleszkedni, kívülálló maradt az amerikai társadalomban.
A három lány közül az egyikőjük Szónijá, fotósként járja a világot, amikor édesanyja telefonja utoléri, jöjjön haza, mert az apja kómába került, kórházban fekszik. Szónijá okkal menekült el a családjától, ezért fontolóra veszi a döntést, de végül úgy határoz, hogy visszautazik testvéreihez és édesanyjához.
Igazi családregény
Mit nem adnék azért, ha ennyi időre vissza tudnám vezetni és meg tudnám ismerni családom történetét, mint ahogy Silingi Terézia tette. Ez a családregény bármelyikünk regénye lehetne, és ha nem tudjátok saját családotok történetét úgy 150 évnyire visszavezetni, akkor szeretettel ajánlom ezt a könyvet, mert az Ómama nyakláncával egy szépséges időutazást tehetünk a múltba, és megismerhetjük azt a világot, azt a kort, amelyben a mi őseink, a mi szeretteink is éltek.
A címben említett nyaklánc generációkon át vándorol a család nőtagjai között, mintegy erre a láncra fűzte fel ezt a csodálatos történetet Silingi Terézia, aki maga is szereplője ennek a könyvnek.