Mindig is vonzott a zene és a sütés-főzés?
A zene mindig, a sütés-főzés nem igazán, de amikor lett kinek főznöm, óriási lelkesedéssel vetettem bele magam a konyhai kísérletezgetésekbe, és kiderült, hogy elég jól megy, főleg a sütés.
A mostani szerelemprojektjeid előtt a píár és a marketing különböző területein dolgoztál, és azokat a munkáidat is szeretted.
James Charles Rodgers néven látta meg a napvilágot 1897. szeptember 8-án a Mississippi-állambeli Maridian városában, bár egyes források Pine Tree-t, mások az alabamai Geigert is említik születési helyéül. Apja vasutas volt, anyját hatévesen veszítette el, ezután bátyjával rokontól rokonig csapódtak, az iskolát pedig messzire elkerülték. A csínytevések mellett a helyi vaudeville (a korban népszerű zenés bohózat) darabokat nézték, Jimmie ekkoriban döntötte el, hogy előadóként fogja megkeresni a kenyerét. Tizenhárom évesen megnyert egy tehetségkutató versenyt és azonnal meg is szökött egy vándortársulattal. Feldühödött apja megtalálta, hazavitte és választás elé állította: tovább jár az iskolába, vagy dolgozni kezd. Rodgers az utóbbit választotta, a következő tíz évben volt vízhordó, rakodómunkás, jelzőőr, fékező, miközben csiszolta zenei képességeit. A szerelvények nyomában bejárta a délkeleti államokat, kétszer meg is nősült és gyerekei születtek.
Vasutas pályafutásának 1924-ben a tüdőbaj vetett véget, állását ott kellett hagynia. Ettől kezdve minden idejét a zenének szentelte, utcasarkokon játszott, amatőr zenekarokat szervezett, egy szedett-vedett truppal is turnézott, amelyet azért oszlattak fel, mert a szél elvitte sátrukat. 1927-ben rendszeres műsora lett az észak-karolinai Asheville rádiójában, de fizetést nem kapott. Hamarjában toborzott együttesével egyre népszerűbb lett, az egyik helyi lapban azt írták: „akárki is ez a fickó, sokra viszi majd”. Első felvételét 1927 augusztusában a Victor kiadónál készítette, de kísérői nélkül, akik az utolsó pillanatban önállósították magukat. Rodgers két dalt énekelt el (Sleep, Baby, Sleep és The Soldier’s Sweetheart), és megkapta első, 100 dolláros honoráriumát.
Jimmie Rodgers 1929-ben
Francis Albert Sinatra 1915. december 12-én a New Jersey állambeli Hobokenben látta meg a napvilágot szicíliai bevándorlók gyermekeként. Írástudatlan apja bokszolóként, tűzoltóként, majd bártulajdonosként kereste kenyerét, anyja bábaasszony volt, aki – ha kellőképpen megfizették – tiltott beavatkozásokat is vállalt. Sinatra több mint hatkilós baba volt, s amikor az orvos speciális fogóval a világra segítette, átszúrta a dobhártyáját, és sérülést okozott a bal arcán.
Nagyravágyó anyja sztárnak nevelte, nem csoda, ha kora gyermekkorától meg volt győződve arról, hogy nagy dolgokra hivatott. A jóképű fiú gyakran énekelt apja bárjában, s már ekkor hatalmas sikere volt, főként a nők körében. A befutásig még sok mindent kipróbált, volt pincér és újságíró is, mígnem a Hoboken Four együttessel megnyert egy rádiós tehetségkutató versenyt, szerződést kaptak, és országos turnéra indultak. Pályája egyre meredekebben ívelt felfelé, mind gyakrabban lehetett hallani a rádióállomásokon.
Eleinte Harry James, majd Tommy Dorsey zenekarával lépett fel, végül 1943-ban önállósította magát. Amerika hadba lépése után – átszúrt dobhártyája miatt – szolgálatra alkalmatlannak minősítették, otthon kellett maradnia. Ontani kezdte a slágereket, 1952-ig nyolcvanhat dalt vitt sikerre, világhírű lett. Tizenéves lányok és felnőtt nők egyaránt odavoltak érte, Frankie Boy telt házas koncertjeinek sikerében érzelmes, magával ragadó előadásmódja is szerepet játszott, s elkezdték „A Hangnak” nevezni.