Best WordPress Hosting
 

„Az eszbékás, aki a legmesszebb ugrott” – bemutatták Karikó Katalin önéletrajzi könyvét

A szórakoztatóipar, a politika vagy az üzleti élet területén gyakran látunk üstökösszerű karriereket, amikor valaki – látszólag – pár év alatt ér fel a csúcsra és lesz akár egészen fiatalon kiugróan sikeres. A tudomány azonban más. Bár a tudománytörténetben is van néhány kivétel, az évtizedes, kitartó munkát nem nagyon lehet megspórolni. Ahogy Karikó Katalin sem tette. Ugyanakkor még ezen a területen is kell a szerencse, amely akár egy fénymásológép, akár egy világjárvány képében is érkezhet.

Elképesztő időzítéssel, Karikó Katalin fiziológiai és orvostudományi Nobel-díja bejelentésének hetében jelent meg magyarul az Áttörések – Életem és a tudomány című életrajzi könyve. Ebben részletesen ír népmesei fordulatokban bővelkedő életéről, amelyben a szegény legény (leány) a vályogtéglás házból világgá (Amerikába) megy, megküzd a sárkányokkal (a rosszakarókkal, a pénzügyi kiszolgáltatottsággal), hogy aztán jogosan elnyerje a királylány kezét (a szakmai elismertséget).

A szorgalom gyermeke

Szerdán jelenik meg a friss Nobel-díjas Karikó Katalin önéletrajza

A világhírű magyar kutató könyve arról szól, hogyan vezetett egy kisújszállási lány útja a Kádár-kor Magyarországáról az emberiség sorsát alakító, elsőrangú tudósok élvonalába. Nemcsak tudományos pályafutásáról esik szó a könyvben: benne van az ellentmondásos kádári évek Magyarországa, valamint a magánélet minden nehézsége és szépsége is.    

„Ez a könyv egy régóta esedékes köszönet megfogalmazása mindazoknak – minden magyarországi tanáromnak és mentoromnak, valamint a kardiológia, az idegsebészet és az immunológia világhírű szakértőinek –, akiktől sokat tanultam, akik megengedték, hogy mellettük dolgozzak, akikkel együttműködve szereztem tapasztalatokat. Végtelenül hálás vagyok mindazért, amit tőlük kaptam, ez sokat számított a pályámon” – írta Karikó Katalin a könyv előszavában, hangsúlyozva azt is, hogy a tanáraitól tanulta meg az alapokat, amelyekre aztán később építhetett.

„A tanáraimtól tanultam meg, hogyan kell kérdezni, rácsodálkozni valamire, felfedezni valamit, önállóan gondolkodni. A tanáraimtól tanultam meg, hogyan haladjak előre: hogyan használjam fel a megszerzett tudást arra, hogy valami újat alkossak. A tanárok munkája tette lehetővé, hogy a háború utáni kommunista Magyarország egyik alföldi kisvárosában két munkás gyermeke jobban megértse a világot, hogy aztán a maga módján hozzájáruljon ahhoz, hogy a világ megváltozzon”.

Mitől lesz példakép egy kutató?

Erdős Pál hihetetlen életét A fiú, aki imádta a matekot címmel olvashattuk, az első magyar orvosnő, Hugonnai Vilma kitartásáról A lány, aki orvos akart lenni címmel született gyerekkönyv. Bartók Béla életét ismerhetjük meg A fiú, akit elvarázsolt a zene című kötetből, A lány, aki csillagász lett című történetből pedig Balázs Júliáét, az első magyar női csillagászét.

A fiú, aki Varjúvárról álmodott címmel az országépítő „kalotaszegi ezermester”, Kós Károly életrajzát olvashatjuk, A lány, aki szavakkal varázsolt című könyvben Szabó Magda kerülhet közelebb a gyerekekhez, míg A fiú, aki felfedező akart lenni címmel Kőrösi Csoma Sándor elszántságát és kalandjait ismerhetik meg.

Nemrég új kötettel gyarapodott a sorozat. Tarr Ferenc meséli el, Szabó-Nyulász Melinda illusztrációinak köszönhetően pedig a szemünk előtt látjuk, ahogy egy elszánt kislány felnő, és sorozatos akadályok, megpróbáltatások után sem mond le a hivatásáról, mindvégig töretlenül hisz munkája értelmében.