Best WordPress Hosting
 

Pillanatképek a PesTextről

A fesztivált immár öt éve rendezik meg a nemzetközi irodalom népszerűsítése céljából. Ennek az elgondolásnak szerves része a műfordítás fontosságának hangsúlyozása. A koncepció nem változott, és ez a meghívott vendégek névsorán is látszik.

Szép Eszter szeptember 28-án Zerocalcaréval beszélgetett. A képregénykutatót nagyon érdekelte, az olasz művész hogyan tart egyensúlyt munkáiban az önfeltárulkozás és a privát szféra, a magánmitológia és a tömegek szórakoztatása között. Az olvasó iránti felelősség sem maradhatott ki a képletből – ezzel mindenképp számolnia kell olyasvalakinek, aki nehéz, fájdalmas kérdéseket pedzeget, mint századunk kapitalizmusa, az öngyilkosság, illetve az emberi kapcsolatok kiüresedése.

A képregényekben mindenki ráismerhet önmagára, hiszen rengeteg aha-élménnyel dolgozik az alkotó. Nem csoda, hogy a szervezők már-már féltek, hogy nem lesz elég tolmácsgép. A hallgatóságban a magyarok mellett olaszok is szép számmal voltak, ez nagyban köszönhető a Budapesti Olasz Kultúrintézet közreműködésének.

Alternatív valóságaink ‒ Pátkai Rozina: Jelen idő

Pátkai Rozina Minka-sorozata 2016-ban indult útjára: ebben verseket interpretál és formál át változó zenei nyelvekre. A név Czóbel Minkára utal, aki Adyt is megelőzvén a szimbolizmus jegyében költött, és Petőfi több versét is angolra fordította.

Pátkai Taladim (2018) című verses lemezén még kisebb szerepet kapott az elektronika. Az egyes hangszerek, így a cselló (Rohmann Ditta), az ütőhangszer (Dés András) vagy a szaxofon (Ávéd János), a válogatott zenészek hangsúlyos szerepet játszottak a különböző idegen nyelveken megszólaló versek „lefordításában” – és feloldották az idegenséget. A Tilos csillagon (2021) már az elektronika világában helyezte el Pilinszky János verseit. A torzított elektromos gitár, az ismételt zenei alapok, loopok felszámolják a versek megzenésítésének hagyományát.

Az úgynevezett „poetronica” trendje 2011-ben jelent meg. Ennek az a jellemzője, hogy a költők elektronikus zenei környezetben képzelik el verseiket. Pátkai feldolgozásai esetében nem két, különböző nyelven alkotó művész közös munkájáról van szó, hanem fordításról és újraértelmezésről, amely nehezebbé, de szabadabbá is teszi az alkotófolyamatot. „A Petőfi-dalok nagy része például elektromos gitárral készült” – nyilatkozta a zenész. „Főleg zajongani akartam a gitárral, mintsem igazán »gitározni« a hagyományos értelemben. […] felszabadít a torzított gitárok és a terek káosza.”

Premier a Kultúra.hu-n: Pátkai Rozina Petőfi-lemeze és négy élő koncertfelvétel

„Nehéz igazán elvonatkoztatni azoktól a Petőfi-sztereotípiáktól, melyek gyermekkorunkban rögzülnek – emlékszik vissza a versválasztásra Rozina. – Nem volt könnyű az összes előfeltevést és az általános iskolai március 15-i ünnepségek emlékeit félretéve csak a versekre figyelni. De csakis úgy van lehetőségünk meglátni ezt az elképesztő tág gondolati és érzelmi spektrumot, tele törékenységgel, meghittséggel, létértelmező gondolatisággal és modernséggel, ha mindent elfelejtünk, amit Petőfiről korábban gondoltunk.”

Dóczi Bence és Fenyvesi Márton hangképeiben a versek az elektronikus tánczene, a free jazz és a kortárs zene mezsgyéin kerülnek intenzív környezetbe. „Bence zajos mégis ritmikus, organikus zenei nyelve nagyon inspiráló – meséli Fenyvesi Márton a lemez utómunkáiról.– Az én legfontosabb szerepem keverésen túl az volt, hogy Rozi megzenésítéseit és Bence atmoszféráit, beatjeit egy folyamatosan változó, de mégis organikus, szövegközpontú szerkesztésben rendezzük el. Könnyű észrevétlenül beragadni loopokba vagy fluktuáló atmoszférákba, a kérdés egy producer számára mindig az, hogy hogyan tovább: a versek ebben is mindig vezetnek bennünket, hordozzák a saját dramaturgiával a zenei formák kezdeményeit is, csak észre kell venni őket és fenntartások nélkül menni velük.”

A korábbi kiadványokhoz hasonlóan Ávéd János szaxofonos, zeneszerző is komponált darabot a lemezre. „Mindig kórusművet kérek Janitól, az ő kiegyensúlyozott és szigorúan komponált zenei világa egy megfelelő pillanatban elhelyezve mindig megnyugtatja ezt a folyamatot, ahogy korábban a Pilinszky-lemezen is történt.”