Best WordPress Hosting
 

Ha/Ver Sin City-i kombója… – Legyőzhetetlen (2. évad)

Megkésve bár, és törve is, de megérkezett a Prime animációs zászlóshajója második évadának második fele. A Legyőzhetetlen folytatására talán indokolatlanul sokat kellett várni, de a szezonfinálét látva, megérte. Nézzük, hogy az obszcenitásában kéjesen fürdőző szuperhős-sztori mitől… Legyőzhetetlen. Galaktikus léptékű, mégis emberi. Mark Grayson (Steven Yeun) a távoli Viltrum nevű bolygó egyik legkiválóbb hódítója, Nolan (J. […]

The post Ha/Ver Sin City-i kombója… – Legyőzhetetlen (2. évad) appeared first on Filmtekercs.hu.

Suicide Squad: Kill the Justice League – játékteszt

Másfél évet csúszott a Suicide Squad: Kill the Justice League, ami az eddigi tapasztalatok alapján soha nem bizonyult kecsegtetőnek.

Futaki a miénk

Néhány évvel ezelőtt hívták fel a figyelmemet Futaki Attilára valahogy olyanféleképpen, hogy ő tényleg világhírű – kár, hogy Magyarországon kevesen ismerik. Gyorsan rendeltem tőle egy képregényt, amit az Előretolt Helyőrség-mellékletben hetente közöltünk, ez mára A kivarrt címmel franciául és magyarul is megjelent könyvben.

Beszélgettünk. És beszélgettünk. És beszélgettünk. Nyers volt, őszinte, lélekkel teli, egy tömbből faragott magyar ember. Szerettem. Azon kevesek közé tartozott, akivel talált a szó, és ha ritkán ugyan, de nem értettünk egyet valamiben, akkor sem várt el magyarázkodást, hogy én hogy merészelem azt gondolni, amit.

A beszélgetéseink mintegy hozományaként elindult egy képregénysorozat, ami a magyar rock történetét dolgozza fel 1960–1990 között, és aminek az első kötete tavaly karácsonyra megjelent. A következő lépésként képregényakadémiát terveztünk tető alá hozni, mert abban Attilának igazat adtam, hogy az igényes képregény több mint popkultúra, valódi művészet. A kompromisszummentes magyar képregénykultúrát szerette volna erősíteni, én meg szekundáltam volna hozzá az intézményi keretek kialakításával.

A nagy magyar rock and roll svindli

A hatvanas években, a hiánygazdaság korszakában minden helyettesített valamit: demokráciát a népi demokrácia, az autót a Trabant, a kávét a cikória. A lényeg az volt, hogy senki ne úgy nézzen ki, mint a KISZ-es igazolványába ragasztott képe, illetve lehetőség szerint eleve kerülje el az ehhez hasonló szervezeteket, ami azért is volt nehéz, mert szinte mindent a KISZ szervezett, részben a rock and rollt is. Még diák voltál, de már minden arra emlékeztetett, hogy hamarosan melós leszel, azaz véget ér a lázas ifjúság, addig meg minek ugrálni.

Mindennek megvolt a másolata, még a klasszikus képregényeknek is. Ez volt a hívogatóan színes Füles, amiben vetésforgóban jöttek a viccek, a rejtvények és a képregények. 1957. február 3-án jelent meg először, amikor már megszűntek a forradalom szórványharcai, és kezdetét vette a kőkemény megtorlás, és az életben nem a Skandi módra rejtvénytípus volt a legnagyobb talány. A hatvanas évek rajzos történeteiben még nem a klasszikus képregények kabalaállatkái mosolyogtak ránk, még messze volt Pif vagy a Disney-féle állatkert, jórészt Korcsmáros Pál és Zórád Ernő zseniális rajzain a klasszikus regények felképesített adaptációit láthattuk. Máig sem tisztázott okokból a balosnak mondott, de még így is nagyon kapitalista Pif újságok megjelentek a magyar újságosbódékban, talán azért, mert valaki elhitette az Ifjúsági Lapkiadó igazgatóságával, hogy ha egy gyerek tíz percig pislogva bámulja magát Pifet, akkor az Leninné változik.

Az ötvenes évek második felében, amikor a legnagyobb energiák nem a részecskegyorsítóban szabadultak el, hanem a rock & roll táncesteken, mi, magyarok nem a tánccal voltunk elfoglalva, hanem azzal, hogyan kell szétvágni Sztálin szobrát, és milyen messziről kell elhajítani a Molotov-koktélt. Vagyis a forradalommal. Utána pedig azzal, hogyan tüntessük el 1956 nyomait, a legbiztonságosabb trezorba helyezve az emlékeket: a szívünkbe. Amikor a megtorlások után elindultak a tánciskolák, a zenészeknek még nem volt lila zakójuk párducmintás gallérral.

Képkockákba zárt rocktörténelem

A hazai rockzenetörténet legfontosabb eseményeit és szereplőit, valamint a hatvanas-hetvenes évek könnyűzenéjét mutatja be a Képes Krónikák kiadásában és a Petőfi Kulturális Ügynökség támogatásával most megjelenő Magyar Rocktörténet első kötete. A képregény Kántor Mihály szövege alapján, Futaki Attila szakmai irányítása mellett, Szabó Csaba és Fritz Zoltán rajzaival, valamint Jávorszky Béla szakmai lektorálásával született.

Mészáros János, a Képes Krónikák Kiadó vezetője kiemelte, több mint száz zenész elevenedik meg a képregény lapjain, s közülük sokan meg is jelentek a bemutatón. A képregény következő része jövőre várható, amelyben a nyolcvanas és kilencvenes évek ikonikus alakjai elevenednek majd meg. Minden évtized bemutatásáért más rajzoló a felelős, változnak a színek és formák, ahogyan a zenei stílusok is.

Németh Levente, a kiadó munkatársa színpadra hívta a rajzolókat, Szabó Csabát és Fritz Zoltánt, Kántor Mihályt, aki a képregény szövegéért felelt, valamint Pénzes Máté zenészt, aki rengeteget inspirálódott a korszakból. Nem teljes a leltár az ötletgazda, Futaki Attila nélkül, aki nem tudott jelen lenni az eseményen. Futaki Attila nemcsak a hazai, de a nemzetközi képregényvilágnak is megkerülhetetlen rajzolója. Ő kérte fel Kántor Mihályt a képregény történetének megírására.

Lehet még fokozni az őrületet? – A Fiúk 4. évad előzetes

Kijött a A Fiúk 4. évadának előzetese, amely alapján a sorozatnak esze ágában sincsen lassítani vagy visszavenni az erőszakból és a vérből. Hála az égnek! Az Amazon Prime anti-szuperhősös sorozata még 2019-ben robbant be, szinte azonnal megnyerve nézők millióit. A vérben, emberi szervekben és testnedvekben lubickoló alkotás egy olyan világot tár elénk, amelyben a sztárként […]

The post Lehet még fokozni az őrületet? – A Fiúk 4. évad előzetes appeared first on Filmtekercs.hu.

Imádkozó kódok

Bűn-e, ha az ember kiborgént halhatatlanná válik?

Fontosabb kérdés szerintem, hogy ebben az esetben ember-e az ember. A könyvemben olyan állapotról írok, amelyben az emberi énkép és tudat megszűnik, vagyis azzal, hogy az alany kiborg lesz, elveszíti a természetes lényét is.

A regény címe azt sejteti, hogy vallási témákkal találja magát szemben az olvasó a könyvedben.

Batman atyja: Bob Kane

Robert Kahn néven 1915. október 24-én New Yorkban látta meg a napvilágot. A Bob Kane nevet tizennyolc évesen vette fel, ekkor lett a Walt Disney vetélytársának számító Max Fleischer animációs stúdió segédrajzolója. A korban rendkívül népszerű képregények világába 1936-ban csöppent bele, amikor szabadúszóként barátja, a képregény-sorozatok kiadásával foglalkozó Jerry Iger számára kezdett dolgozni, majd a DC Comics munkatársa lett.

Elsőként Hiram Hick figuráját alkotta meg, mellékalakokat rajzolt más képregényekhez, ezután jött Ginger Snap, Oscar the Gumshoe, majd Doolittle professzor alakja. A DC egyik kiadványában 1938 áprilisában debütált Superman, és a figurát megalkotó Jerry Siegel hamarosan heti 800 dollárt keresett. Kane, akinek fizetése mindössze heti 50 dollárra rúgott, így sóhajtott fel: „Istenem, ha egyszer én is ennyi pénz kereshetnék!” Szerencséje volt, mert a szerkesztők a sikeren felbuzdulva még egy szuperhőst akartak, és ő rávágta: „Péntek van, hétfőre lesz nektek egy újabb” – így jött a világra Bat-Man, azaz Batman.

Jóllehet Kane csak élete végén ismerte be, volt egy alkotótársa is kollégája, a részidős cipőügynökként is dolgozó Bill Finger személyében. Neki mutatta meg az első nyers vázlatokat, ő pedig rengeteg ötlettel gazdagította Kane terveit, a legkalandosabb történetek is az ő fejéből pattantak ki. Fingernek azonban nem volt része elismerésben, csak halála után nevezte őt Kane szerzőtársának, hozzátéve: mindvégig bűntudatot érzett, amiért Finger nem válhatott részévé a legendának, és elfeledve, szegényen halt meg. Maga Kane tisztes kompenzáció mellett a jogokat átengedte a kiadónak, egyetlen kikötése volt: hogy neve legyen ott minden Batman-kiadvány címlapján, Finger neve 2015 óta szerepel az övé mellett.

Pillanatképek a PesTextről

A fesztivált immár öt éve rendezik meg a nemzetközi irodalom népszerűsítése céljából. Ennek az elgondolásnak szerves része a műfordítás fontosságának hangsúlyozása. A koncepció nem változott, és ez a meghívott vendégek névsorán is látszik.

Szép Eszter szeptember 28-án Zerocalcaréval beszélgetett. A képregénykutatót nagyon érdekelte, az olasz művész hogyan tart egyensúlyt munkáiban az önfeltárulkozás és a privát szféra, a magánmitológia és a tömegek szórakoztatása között. Az olvasó iránti felelősség sem maradhatott ki a képletből – ezzel mindenképp számolnia kell olyasvalakinek, aki nehéz, fájdalmas kérdéseket pedzeget, mint századunk kapitalizmusa, az öngyilkosság, illetve az emberi kapcsolatok kiüresedése.

A képregényekben mindenki ráismerhet önmagára, hiszen rengeteg aha-élménnyel dolgozik az alkotó. Nem csoda, hogy a szervezők már-már féltek, hogy nem lesz elég tolmácsgép. A hallgatóságban a magyarok mellett olaszok is szép számmal voltak, ez nagyban köszönhető a Budapesti Olasz Kultúrintézet közreműködésének.

Magyar rocktörténet képregénykockákban elmesélve

A zenés sétához csatlakozott Bródy János, a kötet egyik megformált hőse, Jávorszky Béla Szilárd rockzenei szakíró és Szabó Csaba, a Petőfi Kulturális Ügynökség és a Képes Krónikák Kiadó közös kiadásában megjelenő kiadvány egyik grafikusa. A beszélgetést Mészáros János, a Képes Krónikák Kiadó igazgatója vezette.

A zsúfolásig megtelt teremben Bródy János egy vallomással kezdte: fiatal korában nagyon szeretete a Füles rejtvényújság képregényeit, és szinte csak ezért vásárolta a lapot. Különösen a Rejtő Jenő-féle adaptációkat kedvelte, de voltak olyan kötelező olvasmányok, amelyeket csak rajzolt formában „olvasott el”. Hozzátette: Rejtő rajzolt figurái, Tuskó Hopkins, Fülig Jimmy, Török Szultán és Vanek úr nem tudták megnézni a róluk készült rajzokat, hiszen kitalált, regénybeli alakok, szemben vele, aki össze tudja hasonlítani a rajzokat saját magával. És úgy látja: túl szépre sikerült, szerinte ő a valóságban kevésbé volt vonzó.

Bródy János

Itt az Aquaman 2 előzetese, Jason Momoa óriás csikóhalon lovagol

Nem kell már sokáig várniuk a DCU rajongóinak a következő fejezetre, ugyanis a Kék Bogár után folytatódik a 2018-as Aquaman Jason Momoával. A történet szerint a címszereplő összefog féltestvérével (Patrick Wilson), hogy együtt védjék meg Atlantiszt a Fekete Mantától, akinek különös gúnyáját az első részhez hasonlóan ismét Yahya Abdul-Mateen II öltötte magára. Az Aquaman és …

Safe space – Fülig beléd zúgtam (2. évad)

Folytatódik az utóbbi évek egyik legjelentősebb LMBTQ+ kérdéseket tematizáló sorozata, a Fülig beléd zúgtam (Heartstopper), ami jó érzékkel az első évadban kikövezett úton halad tovább, de mélységében még azt is képes felülmúlni. A néhány évvel ezelőtt webképregényként induló Heartstopper nem véletlenül vált rövid idő alatt meghatározó jelenséggé a popkultúrában. A történetet íróként és grafikusként is […]

The post Safe space – Fülig beléd zúgtam (2. évad) appeared first on Filmtekercs.hu.

Animációs film készül a Watchmenből

Az élőszereplős egészestés film, majd sorozat után most animációs formában elevenedik meg a DC Watchmen képregénye. Jó hírt kaptak a Watchmen képregénysorozat rajongói: Alan Moore és Dave Gibbons ikonikus alkotása most animációs filmként kerül a nézők elé. Ugyanis a DC frissen bejelentett két új darabjának egyike lesz az 1986-87 között megjelent képregény legújabb adaptációja. A […]

The post Animációs film készül a Watchmenből appeared first on Filmtekercs.hu.

Ki a kedvenc Batmaned? – Flash

Végül csak elérkezett a rendezőváltások, a covid és az Ezra Miller botrányai miatt sokat cibált Flash premierje: Andy Muschietti filmjében Villám az időben és a multiverzumban is utazik, mi pedig egész végig azon morfondírozunk, hogy vajon a nosztalgiafaktor elvihet-e a hátán egy filmet. 1939-ben Gardner Fox és Harry Lampert megalkották a DC egyik legizgalmasabb karakterét, és […]

The post Ki a kedvenc Batmaned? – Flash appeared first on Filmtekercs.hu.

Jövő héten érkezik a Stan Lee-ről szóló dokumentumfilm

Hamarosan debütál a képregénylegenda életéről és munkásságáról szóló dokumentumfilm. A Marvel Comics atyjáról, Stan Lee-ről készült film a Disney+-on lesz elérhető június 16-tól. Bár Stan Lee az 1990-es években visszavonult a Marvel Comics-tól, a képregénylegenda jelenléte még ma is érezhető az iparágban. Mára világhírűvé lett karakterek megalkotása fűződik a nevéhez, akik azóta uralják a képregényadaptációk […]

The post Jövő héten érkezik a Stan Lee-ről szóló dokumentumfilm appeared first on Filmtekercs.hu.

Pókember bakot tart a kamaszoknak, hogy elérjék álmaikat

Pókember ismét saját univerzumának kereteit feszegeti, amelyet most sem tart egyéb össze, mint a pókháló.

The post Pókember bakot tart a kamaszoknak, hogy elérjék álmaikat first appeared on kulturbanyasz.hu.

Bevezetés a képregénytudományba – ingyenes alapmű rajongóknak

A képregénytudomány (Comics Studies) interdiszciplináris tudományterület, amely a történeti megközelítésen túl vizsgálja a képregények formai tulajdonságait, saját kifejezőeszközeit, kölcsönhatásait más művészeti ágakkal, és olyan fontos témák ábrázolását, mint a társadalmi folyamatok, az emlékezet vagy a szuperhősök.

Ez a képregény formájú útmutató a fiatal tudományág legfontosabb területeit veszi sorra. A kalauzt az Oxford Comics Network tagjai írták és rajzolták, az angol eredetit az Oxfordi Egyetemen működő Oxfordi Bölcsészettudományi Központ adja ki.

„Az Útmutató a képregények tanulmányozásához, ahogy a címe is ígéri, jól látható turistajelzésekkel segít eligazodni a képregényekhez köthető asszociációk erdejében, és rendszerezi azokat a módokat, ahogy az angol-amerikai eredetű képregénytudományban ezt a sokszínű médiumot vizsgálni szoktuk. Különleges kiadvány ez, hiszen nemcsak szöveggel érvel, magyarázataiban a teljes képregényes eszköztárat felvonultatja. Ezzel az alkotók folytatják a Scott McCloud által elkezdett és az elmúlt években főként Nick Sousanis által képviselt hagyományt: az elméleti megfontolásokat nem választják el a gyakorlattól” – fogalmazott az előszóban Szép Eszter fordító. A kiadványban egy interjú is olvasható Nick Sousains-szal, aki a diszciplínák közé nem szorítható emberi kreativitásról és az összetett, sokszor vizuális gondolkodási folyamatainkról írta és rajzolta Unflattening (Kilaposítás) című képregénykönyvét.

A bevezető bevezetője – Útmutató a képregények tanulmányozásához: Rajzolt bevezető a képregénytudományba

A képregény és a képregénytudomány nagy rajongójaként mindig örömmel tölt el egy-egy újabb szakirodalmi megjelenés – különösen ha az maga is képregényes formában születik meg. Az Enrique Del Rey Cabero, Michael Goodrum és Josean Morlesín Mellado által írt Útmutató a képregények tanulmányozásához: Rajzolt bevezető a képregénytudományba pontosan az, amit a címe is ígér. Az eredetileg […]

The post A bevezető bevezetője – Útmutató a képregények tanulmányozásához: Rajzolt bevezető a képregénytudományba appeared first on Filmtekercs.hu.