Best WordPress Hosting
 

Históriás esszék – Lichter Péter: Az amerikai film rövid története

Lichter Péter ismét nagyszerűt alkotott – a honi filmrajongók és a tágabban értelmezett szakma legnagyobb örömére. Legfrissebb kötete, Az amerikai film rövid története gondolatébresztő, vitaindító, hatalmas ismeretanyagot mozgat, miközben módfelett szórakoztató is. Szerzőnk Soderbergh-monográfiájának recenzióját elragadtatásom kifejezésével zártam le: „… Lichter Péter a kedvenc filmes témájú szerzőim legszűkebb panteonjának tagja!” Nos, Az amerikai film rövid […]

The post Históriás esszék – Lichter Péter: Az amerikai film rövid története appeared first on Filmtekercs.hu.

Bevezetés a képregénytudományba – ingyenes alapmű rajongóknak

A képregénytudomány (Comics Studies) interdiszciplináris tudományterület, amely a történeti megközelítésen túl vizsgálja a képregények formai tulajdonságait, saját kifejezőeszközeit, kölcsönhatásait más művészeti ágakkal, és olyan fontos témák ábrázolását, mint a társadalmi folyamatok, az emlékezet vagy a szuperhősök.

Ez a képregény formájú útmutató a fiatal tudományág legfontosabb területeit veszi sorra. A kalauzt az Oxford Comics Network tagjai írták és rajzolták, az angol eredetit az Oxfordi Egyetemen működő Oxfordi Bölcsészettudományi Központ adja ki.

„Az Útmutató a képregények tanulmányozásához, ahogy a címe is ígéri, jól látható turistajelzésekkel segít eligazodni a képregényekhez köthető asszociációk erdejében, és rendszerezi azokat a módokat, ahogy az angol-amerikai eredetű képregénytudományban ezt a sokszínű médiumot vizsgálni szoktuk. Különleges kiadvány ez, hiszen nemcsak szöveggel érvel, magyarázataiban a teljes képregényes eszköztárat felvonultatja. Ezzel az alkotók folytatják a Scott McCloud által elkezdett és az elmúlt években főként Nick Sousanis által képviselt hagyományt: az elméleti megfontolásokat nem választják el a gyakorlattól” – fogalmazott az előszóban Szép Eszter fordító. A kiadványban egy interjú is olvasható Nick Sousains-szal, aki a diszciplínák közé nem szorítható emberi kreativitásról és az összetett, sokszor vizuális gondolkodási folyamatainkról írta és rajzolta Unflattening (Kilaposítás) című képregénykönyvét.

Lehet-e a költészet ház körüli munka? – Gál Ferenc kötetbemutatójáról

Gál Ferenc azon kortárs költők közé tartozik, akik bár aktívan jelen vannak az irodalmi életben, mégis jól megválogatják, mikor adnak ki kötetet. Tőle nem várhatunk két-háromévente friss megjelenést a publikációkon felül, eddigi életművének gyűjteményei így sokszor 7-8 év (vagy akár több mint egy évtized) verstermését is felölelhetik. Első könyvét 1991-ben, 30 éves korában adta ki A kert, a város és a tenger címmel, második kötete, az Újabb jelenetek a bábuk életéből hét évre rá jelent meg. Ezt hosszabb szünet követte, Ódák és más tagadások című verseskönyvét 2011-ben adta közre, majd következett 2015-ben Az élet sűrűjében.

Mint az a tendenciákból kiolvasható, egy új Gál-kötet megérése mindig eseményszámba megy – az idén megjelenő Ház körüli munkák összeállására nyolc évet kellett várnia az olvasóközönségnek, mígnem április 11-én bemutatták azt a Kis Présházban. Az egyórás beszélgetésen és felolvasáson a költőt Áfra János kérdezte, a könyv megalkotásának folyamatán túl – némileg pótlólag is – életútjáról és a korábbi megjelenésekről is szó esett.

Már az est legelején reflektált Gál és Áfra az egyes kötetmegjelenések közt eltelt, viszonylag hosszú időre. A költő felidézte pályájának kezdetét, amely anekdotából kitűnt, hogy nem feltétlenül rajta múlt sokszor az, mikor kerültek a polcokra a verseskönyvei. A korai szakasz jellemző története volt a ’91-es debütkötet hányattatott sorsára való visszaemlékezés: a megjelenés előtti utolsó napokban mondta vissza a kiadó „kijavítás” címszó alatt a kiadás megbeszélt határidejét. Így az akkori bemutatón, amely egyébként úgyszint a költészet napjára esett, a szerző rendelkezésre álló könyvpéldányok nélkül kényszerült megtartani a programot. De Gál felfedett egy mostanra már kedélyes felhangúvá érett műhelytitkot is erről a megjelenésről, miszerint a végleges kézirat leadási határideje előtt néhány órával szóltak a kiadó szerkesztői neki, hogy mindössze 48 oldal áll rendelkezésre a verseinek. Így esett meg, hogy A kert, a város és a tenger néhány oldalán egymás alatt két vers is szerepel – a másik megoldás az lehetett volna, hogy a struktúrát megbontva jó pár írást kihúz a sorból.

A bevezető bevezetője – Útmutató a képregények tanulmányozásához: Rajzolt bevezető a képregénytudományba

A képregény és a képregénytudomány nagy rajongójaként mindig örömmel tölt el egy-egy újabb szakirodalmi megjelenés – különösen ha az maga is képregényes formában születik meg. Az Enrique Del Rey Cabero, Michael Goodrum és Josean Morlesín Mellado által írt Útmutató a képregények tanulmányozásához: Rajzolt bevezető a képregénytudományba pontosan az, amit a címe is ígér. Az eredetileg […]

The post A bevezető bevezetője – Útmutató a képregények tanulmányozásához: Rajzolt bevezető a képregénytudományba appeared first on Filmtekercs.hu.

Lehet-e az áldozat férfi, a nyomozó?

Mészöly Ágnes: Megrajzolt gyilkosságok, Prae Kiadó, 2022.

Mészöly Ágnessel a legújabb krimije kapcsán Fehér Enikő készített interjút

A Megrajzolt gyilkosságok lapjain visszatér Gota, azaz a Rókabérc, haláltúra című könyvének főszereplője. Milyen volt egy régebbi, ismerős karakterrel dolgozni?

Útvesztő(k)ben – Lichter Péter: A hollywoodi alakváltó

Steven Soderbergh egyszerre zseniális átváltozóművész és besorolhatatlan, igazán sehová sem tartozó, rebellis filmrendező. Róla monográfiát írni finoman szólva óriási szakmai kihívás. Ki más vágott volna bele, mint a pályatárs, Lichter Péter, hazánk egyik legismertebb kísérleti filmese. Rögtön a közepébe vágok, mert kár is itt óvatoskodni. Bátran kijelentem: egy újabb fontos és értékes kötettel gazdagodott a […]

The post Útvesztő(k)ben – Lichter Péter: A hollywoodi alakváltó appeared first on Filmtekercs.hu.