Best WordPress Hosting
 

Rock and roll időutazás Ceaușescu Romániájában

Majdnem azt írtuk a lemezről, hogy „vegyes műsor”, de ez inkább az ORI-turnékat jellemezte, Koós Jánossal, az Express együttessel, Hofi Gézával és Hacki Tamással. A Metropol Group viszont a közösségi izgatásra alkalmas hard rockban volt érintett, ráadásul Romániában, ahol 1989-ig szaloncukor sem volt kapható, nem hogy gitárhúr.

Nálunk a hetvenes években már be lehetett szerezni a Triálból vagy külföldi forrásból minőségi hangszereket, ugyanez a román közigazgatás területein nehezített pálya volt. Aki járt a rendszerváltás előtt mondjuk a lőkösházi határállomáson, az tudja, milyen érzés volt, amikor a román határőrök feltépték a vonatszerelvények ajtóit, és inzultálták a néniket, akik a kályhák könyökcsövébe rejtették a szaloncukrot. Nos, aki ezt megélte, az úgy érezhette: a szocialista Magyarország maga az Árkádia Romániához képest, hiszen nálunk volt szaloncukor, és nem motozták meg az öregasszonyokat a vonaton. Csak azt igazoltatták mondjuk 1986-ban, akinek fel volt nyírva a haja, és valahonnan szerzett egy átalakított bőrdzsekit. Romániában ezzel szemben csak annak lehetett hosszú haja, akinek papírja volt arról, hogy művész. Nálunk bárki hordhatott hosszú tollat, legfeljebb nem engedték be az Ifjúsági Parkba. A hetvenes évek közepén már inkább túlkapásnak értékeltük, ha a rend őrei valakit csak azért vertek össze egy vasútállomáson, mert hosszú volt a haja. Nálunk csak a koncerteket vették fel a szolgálatok, a Metropol Groupnak viszont a próbáit is, hiszen a próbatermük is be volt technikázva. Az, hogy a Metropol egyáltalán létezhetett, sőt magyar nyelvű lemezük is megjelenhetett, kisebb csoda volt.

Nagyváradon, de lehet, hogy az egész szocialista Romániában 1968-ig, a Metropol első fellépéséig nem fordult elő, hogy valaki csak úgy plakátokat ragasszon ki. A zenekar tagjai megúszták, ahogy szerencséjük volt akkor is, amikor a diplomájuk megszerzése után nem helyezték el őket Románia isten háta mögötti részeire (lásd A részleg című Bodor Ádám-novellát, illetve a belőle készült Gothár Péter-filmet). Így együtt tudott maradni a zenekar, szemben több más formációval, amelyek azonnal szétestek. A Metropol azzal is jól járt, hogy Nagyvárad közel volt a magyar határhoz, így hallgatni tudták a rádióállomásokat. (Náluk is szerencsésebbek voltak a temesváriak, akik nemcsak a magyar rádiót, de jugoszláv adókat is foghattak.)

A lélek titokzatos csatatere – A Halál móresre tanítása című VHK-lemez jubileumára

A III/III. Csoportfőnökség több jelentést készített róluk, mint ahány újságcikk megjelent a VHK-ról. Még a belügyminiszter-helyettes is kiadott egy utasítást, mely szerint korlátozni kell a működésüket. Szóval amikor 1988-ban megjelent az archaikus kultúrát a punk energikusságával ötvöző lemezük a Sonic Boom és a Ring közös kiadásában, már nemcsak a végtelen sztyeppe neszezését éreztük, hanem a rendszerváltás zaját is.

Amikor először raktuk fel az albumot, természetesen az volt a legnagyobb kérdés, hogy lehet-e reprodukálni azt az izzó életigenlést és megzenésített ősrobbanást, amely a VHK koncertjeit jellemezte az abban az időben megnyílt Fekete Lyukban vagy az Almássy téri Szabadidőközpontban. Nos, először valóban szokatlan volt a fülnek, hiszen már kivehetők voltak a gitártémák, az ének, kiderült az is, hogy a dalok valóban meg vannak hangszerelve, szóval nem a Kis Medvéhez és a Göncölszekérhez hangolták be a gitárokat, hangológép kereste meg az A hangot. Kétségtelen, hogy a stúdiók plexifalai sterillé tehetik a körülményeket, de a zenekar csak belső hangokra figyelt, ahogy a koncerteken is. A stúdió zárt terében, mégis élőben rögzítették az albumot, akkor ez volt az egyetlen járható út. Maga az élő hatású stúdiófelvétel, az egyszerre zenélés a nyolcvanas években még nem volt divat, minden sávot külön rögzítettek, ugyanakkor a stúdióban a VHK körülbelül húszfős közönségnek játszott, így ha akarjuk, ez afféle koncert a stúdióban jellegű album.

A Vágtázó Halottkémek A Halál móresre tanítása című albuma. A szerző felvétele

Fenyő Miklós az első szerelméről vallott

Fenyő Miklós az első szerelmét köszönhette a Balatonnak, Szikora Róbert pedig itt tanult meg zongorázni és itt tért meg, sok-sok évvel ezelőtt. A Nekem a Balaton című riportfilmben a július 27-28-29-én Zamárdiban induló ZamJam fesztivál legendái meséltek arról, mit jelent számukra a Balaton, milyen dalok születtek ezen a helyen. Megszólalt a filmben Bródy János, Karácsony János, Szabó Attila a Csík Zenekarból, Fenyő Miklós, Szikora Róbert, Demjén Ferenc és Járai Márk, akik természetesen mind-mind feltűnnek majd a ZamJam színpadán is.

[Dátum: 2023.07.12. 01:21]

Több mint színház, Élmény a Margitszigeten!

A Margitszigeti Szabadtéri Színház gazdag és felejthetetlen élményt kínál az idei nyárra. A 2023-as évad az évfordulók és ünnepek éve. Idén 85 éves a Margitszigeti Szabadtéri Színpad, amit Bán Teodóra ügyvezető igazgató, művészeti vezető kerek 20 éve vezet.

[Dátum: 2023.05.29. 11:53]

Győzött a mítosz – Elvis és a zenész-életrajzi filmek

írta Nikodémus A muzsikusokról szóló életrajzi filmek újkori áradatában igazi különlegességnek ígérkezett az Elvis Presleyről szóló mozi: alanya még halála után félévszázaddal is igazi szupersztár, tárgya egy kacskaringókkal teli életút, rendezője pedig eddigi életművét tekintve kiválóan ért a látványos zenés-táncos… Olvass tovább →

The post Győzött a mítosz – Elvis és a zenész-életrajzi filmek appeared first on FilmDROID.

Baz Luhrmann Elvis mozija a friss előzetese alapján méltó lesz a Királyhoz

Baz Luhrmann 9 évvel A nagy Gatsby után az Elvis Presley életéről szóló rendezésével tér vissza a mozikba, ez a hatodik egészestés filmje. A trailer alapján az Elvis vizualitása szokás szerint lenyűgöző, Austin Butler remek választásnak tűnik a Király szerepében, Tom Hanks pedig először lesz igazán ellenszenves figura, az Oscar-jelölésük már most borítékolva. Június 23-án kerül nálunk a filmszínházakba.