Best WordPress Hosting
 

Rock and roll időutazás Ceaușescu Romániájában

Majdnem azt írtuk a lemezről, hogy „vegyes műsor”, de ez inkább az ORI-turnékat jellemezte, Koós Jánossal, az Express együttessel, Hofi Gézával és Hacki Tamással. A Metropol Group viszont a közösségi izgatásra alkalmas hard rockban volt érintett, ráadásul Romániában, ahol 1989-ig szaloncukor sem volt kapható, nem hogy gitárhúr.

Nálunk a hetvenes években már be lehetett szerezni a Triálból vagy külföldi forrásból minőségi hangszereket, ugyanez a román közigazgatás területein nehezített pálya volt. Aki járt a rendszerváltás előtt mondjuk a lőkösházi határállomáson, az tudja, milyen érzés volt, amikor a román határőrök feltépték a vonatszerelvények ajtóit, és inzultálták a néniket, akik a kályhák könyökcsövébe rejtették a szaloncukrot. Nos, aki ezt megélte, az úgy érezhette: a szocialista Magyarország maga az Árkádia Romániához képest, hiszen nálunk volt szaloncukor, és nem motozták meg az öregasszonyokat a vonaton. Csak azt igazoltatták mondjuk 1986-ban, akinek fel volt nyírva a haja, és valahonnan szerzett egy átalakított bőrdzsekit. Romániában ezzel szemben csak annak lehetett hosszú haja, akinek papírja volt arról, hogy művész. Nálunk bárki hordhatott hosszú tollat, legfeljebb nem engedték be az Ifjúsági Parkba. A hetvenes évek közepén már inkább túlkapásnak értékeltük, ha a rend őrei valakit csak azért vertek össze egy vasútállomáson, mert hosszú volt a haja. Nálunk csak a koncerteket vették fel a szolgálatok, a Metropol Groupnak viszont a próbáit is, hiszen a próbatermük is be volt technikázva. Az, hogy a Metropol egyáltalán létezhetett, sőt magyar nyelvű lemezük is megjelenhetett, kisebb csoda volt.

Nagyváradon, de lehet, hogy az egész szocialista Romániában 1968-ig, a Metropol első fellépéséig nem fordult elő, hogy valaki csak úgy plakátokat ragasszon ki. A zenekar tagjai megúszták, ahogy szerencséjük volt akkor is, amikor a diplomájuk megszerzése után nem helyezték el őket Románia isten háta mögötti részeire (lásd A részleg című Bodor Ádám-novellát, illetve a belőle készült Gothár Péter-filmet). Így együtt tudott maradni a zenekar, szemben több más formációval, amelyek azonnal szétestek. A Metropol azzal is jól járt, hogy Nagyvárad közel volt a magyar határhoz, így hallgatni tudták a rádióállomásokat. (Náluk is szerencsésebbek voltak a temesváriak, akik nemcsak a magyar rádiót, de jugoszláv adókat is foghattak.)

Ady-verssel kísérik a Léda-házban megnyíló Horváth Imre-emlékszobát

Horváth Imre költőre emlékeznek április 11-én, a magyar költészet napján, halálának 30. évfordulóján Nagyváradon, ahol a Léda-házban újranyitják a költő emlékszobáját – közölte szerdán a Szigligeti Színház.

A nagyváradi teátrum és a Holnap Kulturális Egyesület által közösen szervezett emléknap koszorúzással kezdődik Horváth Imre síremlékénél, a nagyváradi Rulikovski-temetőben.

Délután 16 órától Versséta a magyar költészet napján címmel irodalmi sétát tartanak. A résztvevők a Fekete Sas palota Szent László tér felőli passzázsbejáratától indulva járják be a belvárost, amelynek jelentősebb pontjain megállnak, és meghallgatják a színház színészeinek szavalatait.

„Mert csak ma van. Semmi más.” – Nagyváradon indult a III. Irodalmi Karaván

Először Nagyváradra érkezett meg a Petőfi Kulturális Ügynökség kisbusza az utazás háziasszonyával, Juhász Annával és a vele együtt utazó vendégekkel, Száraz Miklós Györggyel és Zalán Tiborral, hogy rendhagyó irodalomórát tartsanak az Ady Endre Elméleti Líceumban. A társasághoz a helyszínen csatlakozott a Székelyföldről érkező Lövétei Lázár László is, így egy színes kortárs szerzői találkozón vehettek részt a középiskola 10–12. osztályos tanulói.

Az irodalmi és olvasásnépszerűsítő misszió célja valódi diskurzusba kerülni a hallgatósággal

– ez már a középiskolában sikerült: a beszélgetés annyira tetszett a diákoknak, hogy kérésükre az előre megbeszéltekhez képest még egy órával tovább maradtak a rendezvénynek helyszínt adó díszteremben. A résztvevők aktívan be is kapcsolódtak az eszmecserébe, melynek középpontjában az olvasóvá válás, a meghatározó családi minták, fontos olvasásélmények álltak.

A legújabb magyar mozik mellett Enyedi Ildikó filmjeit is vetítik Nagyváradon

A szeptember 2. és 4. közötti TIFF Nagyvárad első napján mutatják be  Grosan Cristina első mozifilmjét, A legjobb dolgokon bőgni kell címűt, mely a Szarajevói Filmfesztivál versenyprogramjában debütált. Ekkor lesz látható a háromszoros olimpiai bajnok vívóról, Szilágyi Áronról szóló Egy mindenkiért című dokumentumfilm, Muhi András Pires alkotása is.

Először vetítik Nagyváradon Fazekas Máté Kilakoltatás című szatirikus filmjét, és a fesztivál zárónapján lehet megnézni Kis Hajni Külön falka című alkotását is.

A TIFF Nagyvárad szervezői a többszörös díjnyertes rendező, forgatókönyvíró és producer Enyedi Ildikó munkásságát idéző visszatekintést is beiktattak a programba. Az én XX. századom felújított változata, valamint a Testről és lélekről című film mellett a rendező új alkotását, a tavalyi cannes-i filmfesztiválon bemutatott A feleségem történetét is vetítik Nagyváradon. A TIFF Nagyvárad teljes programja a https://oradea.tiff.ro/ oldalon böngészhető.