Best WordPress Hosting
 

„Egy jó szöveg olyan, mint a szív felé kilőtt nyíl” – Berényi Emőke vajdasági irodalomterapeutával beszélgettünk

Mikor olvastál a legtöbbet?

Egyetemistaként. Volt olyan nap, amikor négy könyvet olvastam el. Persze a vizsgaidőszakban, amikor a vajdasági magyar irodalom vizsgámra készültem. Előtte is szerettem olvasni, bár kamaszkoromban volt pár év, amikor az álmodozáson és a barátnőkkel való beszélgetésen kívül nem nagyon csináltam semmit. Aztán amikor megszületett a kisfiam, az az idő is eltűnt, amit olvasásra szánhattam volna. És rájöttem, hogy bizonyos témák már nem fekszenek. Például megpróbáltam elolvasni Zoltán Gábor Orgia című, nyilas kínzásokról szóló regényét, és nem ment, pedig korábban meg se kottyant volna.

S a gyerekkor? Jártad a könyvtárat új olvasmányokért?

„Outsider típus vagyok” – Sándor Zoltán bánátiságról, írásról és háborúról

Hét évig a muzslyai Sziveri János Művészeti Színpad elnöke, illetve a szervezet gondozásában tizenkét évig megjelenő Sikoly irodalmi és művészeti folyóirat alapító főszerkesztője volt.

„Művészfilmek, különleges zene, írás és olvasás. Ez az életem. Mindig van időm olvasni. Olyan nincs, hogy ne legyen nálam könyv. Most is van egy a táskámban” – mondja mosolyogva. Gyermekkorát és fiatalságát Muzslyán töltötte. Innen indítjuk a történetét, kíváncsi vagyok, mennyire határozta meg személyiségét, írói énjét a bánáti környezet.

Azt mondják, Bánátban jobban fúj a szél, s kicsit minden más, mint a Tisza bácskai oldalán. Így van ez?

Vígjáték készül A fehér pávából, dokufilm a vajdasági Tanyaszínházról

Négy dokumentum- és egy animációs alkotás, valamint egy tévéfilm gyártására szavazott meg támogatást legutóbbi ülésén a Nemzeti Filmintézet döntőbizottsága.

Nyár közepén kezdődik a forgatása a Herczeg Ferenc A fehér páva című regénye alapján készülő Majdnem menyasszony munkacímű kosztümös tévéfilmnek. A jól menő helyi textilboltot, a Fehér pávát vezető családnak és lányuknak az élete gyökeresen megváltozik, amikor a kisvárosba megérkezik a vasút, és ezzel a modern világ ígérete. A vasúttal együtt két férfi is érkezik a hősnő életébe. Csattanó csókok, pletykás asszonyok, esküvő, színes kelmék, képeslapok és szövevényes dramaturgiai csavarok várják a nézőket, ám a „boldogan élnek, amíg meg nem halnak”-ra egyelőre még várni kell.

Pacskovszky József a Kék róka sikere után ismét a múlt század elejére kalauzolja a nézőket látványosnak és kalandosnak ígérkező tévéfilmjében, a szereplőválogatás már javában zajlik, a producer Helmeczy Dorottya és Kálomista Gábor. (Gyártó: Megafilm, NFI támogatás: 436 millió forint)

Branka után jött Török Zoli – Interjú K. Kovács Ákos operatőrrel

Ákos, te írtál rám, hogy na, most itthon vagy, elkészíthetjük az interjút, amit kértem tőled. Mindig ilyen összeszedett voltál?

Soha nem voltam összeszedett. Most sem, de felnőtt lettem, s ilyenkor egyszerűen válaszolni kell embereknek, megmondani, mikor érek rá, és hasonlók. S ez ad valamiféle rendszert is az életnek. 

Ki vagy te? Az erre a kérdésre adott válasz az évek során picit módosul, úgyhogy hogyan definiálnád magad most?