Elindítottam a felvételt.
Biztos? A videós korszakban előfordult, hogy elkezdtünk dolgozni, és nem sokkal később rémülten vettem észre, hogy sajnos nem indítottam el a kamerát. Ifjúkorom felejthetetlen bűnei közé tartozik ez. Az ilyen hibák alkalmával derül ki, hogy vannak megismételhetetlen ügyek. Egy másik felvételen már máshol vannak a forráspontok.
Film esetében érezte valaha, hogy végleg elszállt egy ilyen pillanat?
Nem lehet könnyű cipelned a kamerát, operatőrnek lenni nem tűnik kifejezetten nőies pályának. Ráadásul a rendező szemének lenni a fizikai mellett mentális terhelhetőséget is kíván, nem?
Rátapintottál a lényegre. A magyar filmszakma számára értelmezhetetlen „képződmény” a női operatőr. Azontúl, hogy borzasztóan nehéz pálya, plusz kihívást jelent elfogadottá tenni, hogy nekünk is van létjogosultságunk hozzá. Nemrég tört ki a Szemem fénye című új magyar nagyjátékfilm forgatási szünete, úgyhogy kicsit még kóválygok, de nemcsak a fizikai kimerültség miatt, hanem azért is, mert ilyenkor olyan érzésem van, mintha túlélőversenyt csináltam volna végig. Fizikailag és mentálisan heteken keresztül napi tíz-tizenkét óra hosszat topon kell lennem.
Miért választottál ilyen nehéz szakmát?
A Színház- és Filmművészeti Egyetemen beszélgetünk, ahol rendező mesterképzést tanít.
Azt mondták az első nap, hogy azért kaptam én ezt a termet, mert itt van a legjobb fény.
Az óceánjáró zongorista legendája, a Sorstalanság és az Este plakátja is kint van a falon.
Közel 400 nevezésből 20 kisjátékfilm, 8-8 nagyjáték- és dokumentumfilm, illetve 4 kísérleti film szerepelt a hetedik Zsigmond Vilmos Nemzetközi Filmfesztivál versenyprogramjában. A négynapos filmmustra zárórendezvényén a hagyományos kategóriák mellett két, ebben az évben bevezetett, új kategóriában is osztottak díjakat.
A több, mint negyven diákot megmozgató Kritikaírói Pályázatot Hollósi Judit nyerte, a második helyen Paták Balázs, míg a harmadikon Siklódi Lehel végzett. A HCA saját körben a Magyar Operatőrök Hete szekcióból nem egy, hanem két filmet részesített elismerésben: a HCA díját idén a Veszélyes lehet a fagyi (a rendezővel készített interjúnk itt olvasható) és a Szelíd kapta, jutalmuk egy különleges, Horus archívum kép, A bomlás virágai.
Az operatőri seregszemle Zsigmond Vilmos-díját és ezzel a CinProCaS elismerését Hartung Dávid, a Larry operatőre kapta, aki a fődíj mellett a diákzsűri elismerését is hazavihette. (Kritikánk a filmről itt olvasható.) Daniil Fomichev az orosz Emperor képeiért nyerte a legjobb nagyjátékfilmért járó díjat, míg a dokumentumfilmek kategóriájában a Will You Look at Me? dicséretet, a Pálos Gergely által fényképezett Saját erdő a szekció legjobbjának járó díjat kapta. (Kritikánk a filmről itt olvasható.) A kisjátékfilmek közül az új-zélandi Datsun, míg a kísérleti filmek kategóriáján belül pedig az Elsewhere című mexikói filmet látta legkiemelkedőbbnek a szakmai zsűri.
A 2023-as Cannes-i Filmfesztiválon a Director’s Fortnight programban tartották Elene Naveriani grúz rendezőnő Rigó, rigó, szederinda című legújabb filmjének a premierjét. A film operatőrének, a magyar származású Pákozdi Ágnesnek ez a harmadik közös nagyjátékfilmje Naverianival, viszont ezen kívül is egészen impozáns és változatos karrierívvel büszkélkedhet külföldön. A Berlinben élő Pákozdi Ágnes az ELTE filmelmélet és […]
The post „Alapvetően kelet-közép-európai filmesnek gondolom magam” – Interjú Pákozdi Ágnes operatőrrel appeared first on Filmtekercs.hu.
A Magyar Filmoperatőrök Egyesületének egyik alapítójaként is ismert Medvigy Gábor vasárnap hunyt el – olvasható a szervezet bejegyzésében.
Medvigy Gábor 1979-ben tett fényképészvizsgát, majd a Mafilm munkatársa lett. 1986-ban, a Színház- és Filmművészeti Főiskola operatőri szakán, Koltai Lajos osztályában végzett. Tarr Béla három világhírű alkotását (Kárhozat, Sátántangó, Werckmeister harmóniák) is fényképezte, de az ő nevéhez fűződik a Töredék vagy a Dolina című filmek képi világának megalkotása is. Dolgozott Kamondi Zoltánnal (Halálutak és angyalok), Makk Károllyal (Magyar pizza) és Janisch Attilával (Hosszú alkony) is.
A Magyar Filmoperatőrök Egyesületének egyik alapítójaként is ismert operatőr munkásságát 1992-ben Balázs Béla-díjjal, négy alkalommal pedig a Filmkritikusok Díjával (1989, 1995, 2000, 2008) ismerték el. 2009-ben érdemes művész díjat kapott.
Budapesthez és Debrecenhez köthető munkáid is vannak. Az utóbbi a szülővárosod?
Igen, Debrecenben születtem és éltem húszéves koromig. Ezután az egyetem és valamennyire a munka is Budapestre szólított.
Hét éve foglalkozol videókészítéssel, de gondolom, már előtte is érdekelt a filmek világa. Hogy kezdődött ez a szerelem?
Korábban nagy hagyományokkal bírtak a magyar operatőrök és filmes szakemberek krémjét megmozgató filmszakmai napok. Tizenöt éves kihagyás után, hagyományteremtő céllal az etyeki Korda Sándor Filmparkban találkoztak ismét a filmkészítők. A filmszakmát érintő legújabb innovációk megismertetése és egy régi, ám annál fontosabb fórum feltámasztása volt a célja annak a filmszakmai napnak, amelyet június 5-én tartottak az […]
The post Másfél évtized után Etyeken rendezték meg ismét a filmszakmai napot (x) appeared first on Filmtekercs.hu.
A szakmai zsűri csaknem négyszáz nevezésből választotta ki a végleges mezőnyt. Buk Miklós és Török Ferenc az egész estés alkotásokból, Muhi András és Csepeli Eszter a kisjáték- és kísérleti filmekből, míg Bakony Alexa és Domokos Balázs a dokumentumfilmek közül válogatta ki az operatőri szempontból leginkább izgalmas alkotásokat. Október 24. és 28. között a nézők nyolc-nyolc nagyjáték- és dokumentumfilmet, húsz rövidfilmet és négy kísérleti filmet láthatnak majd Magyarország egyik legszebb, több mint százéves, hagyományos filmszínházában, a szegedi Belvárosi Moziban.
Az előző évekhez hasonlóan számos, nemzetközi fesztiválokat megjárt filmmel találkozhat a közönség, a holland Funkele, az új-zélandi Datsun és a belga Zeewonk Berlinben, az amerikai Safe, a magyar Hajszálrepedés, a macedón-szerb North Pole és a kínai Look at Me Cannes-ban, míg az olasz Tria Velencében versenyzett.
Számos, korábban díjazott operatőr újabb filmjei is bekerültek, például a tavalyi fődíjat elhódító, argentin származású Ezequiel Salinastól, aki a Budapest Silóval, a legjobb dokumentumfilm és a kritikusi zsűri elismerését elnyerő, idén a Beauty of the Beast című filmmel versenyző Nagy Zágontól, vagy a 2019-ben legjobb kísérleti filmnek választott Dark Chambert fényképező Pálos Gergelytől, aki ezúttal a Nádas Péterről szóló dokumentumfilmmel, a Saját erdővel és az Affrikáta című rövidfilmmel tér vissza a fesztiválprogramba.
A színes televízió, a Telehor tévéadó, a holográfia, a félautomata fényképezőgép és a számítógép után ismét egy magyar innováció segíti a szórakoztatóipar fejlődését: a filmek, televíziós produkciók és közvetítések előkészületeit megkönnyítő CinProCaS applikáció már elérhető a szakma számára, és a korábbinál jóval költséghatékonyabb munkát tesz lehetővé. Az átlagnézők közül a legtöbben tudják, hogy egy forgatás […]
The post Magyar fejlesztésű applikáció, ami forradalmasítja a filmkészítést (X) appeared first on Filmtekercs.hu.
Ákos, te írtál rám, hogy na, most itthon vagy, elkészíthetjük az interjút, amit kértem tőled. Mindig ilyen összeszedett voltál?
Soha nem voltam összeszedett. Most sem, de felnőtt lettem, s ilyenkor egyszerűen válaszolni kell embereknek, megmondani, mikor érek rá, és hasonlók. S ez ad valamiféle rendszert is az életnek.
Ki vagy te? Az erre a kérdésre adott válasz az évek során picit módosul, úgyhogy hogyan definiálnád magad most?
A gálaesten jutalmazták a magyar operatőrök közösségének kiemelt tagjait, illetve átadták Magyarország legértékesebb diákfilmes díját is.
A diákfilm kategória győztesének 2005 óta adják át a Sparks Kft.-Panavision különdíját, amit Zsigmond Vilmos és Romwalter Béla „Richy” alapított a jövő tehetségeinek támogatására. Az ötvenezer amerikai dollár értékű Panavision filmes kameracsomagot idén Füzesi Tamás, a Színház- és Filmművészeti Egyetem tanulójának ítélte a zsűri. Az operatőr szakos hallgató két alkotásban, a Sose lesz vége és a Medúza szabály című filmekben nyújtott szakmai teljesítményével érdemelte ki az elismerést. Az SZFE diákja emellett egy 2,5 millió forint értékű utómunka különdíjat is átvehetett az NFI Filmlabortól.
A játékfilmek közül A játszma című alkotás képi világáért Nagy Andrásnak ítélte a zsűri a Kovács László–Zsigmond Vilmos-operatőrdíjat.
„Itt nagyon jól működött a rendező, operatőr, látványtervező hármasa, nagyon eredeti ötletek születtek. Ez nagyon más film lett, mint amilyet eddig csináltam, és ez nagyon izgalmas volt” – nyilatkozta Balázs István Balázs, a Háromezer számozott darab operatőre. Az interjú Császi Ádám romakérdést feszegető friss filmjének forgatása alatt készült. Mennyire volt furcsa a filmet a karantén […]
The post „Nem sok rendező van, aki ilyesmit bevállalna” – Interjú Balázs István Balázs operatőrrel appeared first on Filmtekercs.hu.
Vasárnap estig ingyenesen lehet megnézni a Ragályi Elemér által fényképezett FOTOGRÁFIA, a RÉGI IDŐK FOCIJA, valamint a SZIRMOK, VIRÁGOK, KOSZORÚK című korszakos alkotásokat a Nemzeti Filmintézet streaming platformján, a FILMIO-n. A Kossuth- és Balázs Béla-díjas, Érdemes és Kiváló művész címmel kitüntetett világhírű alkotó március 30-án hunyt el.
Zolnay Pál rendező és Ragályi Elemér operatőr Fotográfia (1972) című filmje a fikciós dokumentumfilmek csúcsalkotása, amely az objektív és a szubjektív valóságról, az önazonosságról beszél egy fotós és egy retusőr konfliktusán keresztül. A két férfi a vidéki Magyarországot járva azzal szembesül, hogy a retusálatlan képek nem kelendőek, mert a nyers valósággal szembesítik az embereket. Ugyanakkor míg egy-egy fénykép csak a felszínt mutatja, a beszélgetések során mozaikszerűen rajzolódnak ki a csodálatosan fényképezett arcok mögött rejtőző emberi sorsok.
[…] Bővebben!
Csütörtökön távozott el tőlünk Ragályi Elemér, a magyar, valamint a kortárs nemzetközi filmtörténet egyik legkiválóbb operatőre. A 83 éves korában elhunyt alkotóra ingyenes filmekkel emlékezik a Filmio. A Kossuth- és Balázs Béla-díjas operatőr, Ragályi Elemér március 30-án halt meg. Az egyik legfontosabb hazai alkotóként több mint 100 film és sorozat közreműködésében vett részt. Számtalan díjnyertes […]
The post Emlékezzünk filmnézéssel Ragályi Elemér operatőrre! appeared first on Filmtekercs.hu.
83 éves korában elhunyt Ragályi Elemér. A Kossuth- és Balázs Béla-díjas operatőrrel még a Filmvilág 2019. júniusi és júliusi számában beszélgettünk egy életútinterjú keretében. Most ezt a beszélgetést közöljük újra.
Nyolcvanöt éves a Magyar Operatőrök Társasága, az évforduló alkalmából áprilisban megrendezik a neves operatőrökről elnevezett versenyt, amely során kiosztják a Kovács László-Zsigmond Vilmos Operatőr Díjakat. Magyarország legrégebbi operatőr versenyére a rendezvény weboldalán lehet nevezni.
A rendezvény alapítói közleményükben jelzik, azt tűzték ki célul, hogy felhívják a figyelmet a magyar operatőrök közösségének legkiválóbb tagjaira. Azóta évente hagyományos díjátadó részeként jutalmazzák a kiemelkedő teljesítményt nyújtó hazai szakembereket, akik egyedülálló és gyönyörű képekkel hozzák közelebb a közönség szívéhez a filmművészetet.
Idén a tavalyi verseny óta elkészült alkotások alkotói és gyártói nevezhetnek. A szervezők játékfilm, TV-film, dokumentumfilm, természetfilm, ismeretterjesztőfilm, portréfilm, kisjátékfilm, diákfilm (diák vizsgafilmek), zenés klip, promóciós videók, valami reklámfilmek kategóriákban, valamint 3D látványtervezők és kivitelezők kategóriájában április 6-ig várják a jelentkezéseket.
Az apai ágon bolgár származású Szecsanov Martin a gimnázium elvégzése után a Práter utcai fotósiskolában tanult, majd a filmgyárhoz került világosítóként. Koltai Lajos operatőr mellett dolgozott Szabó István Hanussen című, 1988-ban bemutatott filmjében. Szintén ő volt a világosító a Szamárköhögésben, a Meteóban, a Melodrámában és a Senkiföldje című moziban.
A kilencvenes években segédoperatőrként számos Magyarországon készült amerikai filmben dolgozott, köztük az Evitában, A Féreg akcióba lépben, a Rendőrakadémia 7-ben és az X polgártársban. A 2000-es évektől reklámfilmekben is forgatott.
Első játékfilmes operatőri munkája 2006-ban bemutatott Metamorfózis volt Sinkovics Gézával közösen, Hódi Jenő rendezésében. Ezt követően Herendi Gáborral forgatta a Lorát (2007), ő volt az operatőr a Szobafogság (Daniel Young, 2008), a Senki szigete (Török Ferenc, 2014), A fény őrzője (Ermek Tursunov, kazahsztáni filmdráma, 2018), a BÚÉK (Goda Krisztina, 2018), valamint az X – A rendszerből törölve (Ujj Mészáros Károly, 2018) című filmben.
Vállaltan személyes családi történetek sorakoznak a Mancikám, Déneském és még sokan mások című kötetben. Választhatta volna azt is, hogy fikcióként tárja ezeket a közönség elé. Miért tartotta mégis fontosnak a személyességet?
Úgy
éreztem, hogy talán ez az egyetlen dolog, amit meg tudok írni, éppen a könyvben
Dobóczi Balázs vasárnap, hosszan tartó súlyos betegség után hunyt el. Több mint 60 mozgókép látványát köszönhetjük neki, köztük olyanokét, mint a Halálkeringő, a Zero, a Hagyaték vagy a Silent Zone – írják a méltatásban.
Dobóczi Balázs a 35. Magyar Filmszemlén, 2004-ben dokumentumfilmes kategóriában a legjobb operatőr díját kapta A birodalom iskolája című, Papp Gábor Zsigmond rendezte filmért – ennek az alkotásnak ítélték a legjobb dokumentumfilm díját is. Számos egyéb elismerése közül kiemelkedik, hogy 2010-ben Aranyszem díjjal jutalmazták a Halálkeringő című játékfilm operatőri munkájáért, 2015-ben pedig Zeneakadémia Koncertközpont imázsfilmjének fényképezéséért.
Nyitókép: Dobóczi Balázs Facebook