A kortárs román film ha nem is legkiemelkedőbb, de legelismertebb alakja, Cristian Mungiu új rendezésében a kelet-európai peremlét lehangolóan pontos…
A Az erőszak nyelve bejegyzés először KULTer.hu-én jelent meg.
Nap: 2023. február 21.
Bukowski-versekből készült előadást mutat be az Andaxínház Alkotócsoport
Különleges irodalmi előadásra invitálja az érdeklődőket az Andaxínház Alkotócsoport február 25-én a KuglerArt Szalonba, este hét órától. Az én cellám című előadás keretében Hajduk Károly Jászai Mari-díjas színész tolmácsolásában kerül színpadra Charles Bukowski Vegyes felvágott kötete. Bukowski az amerikai beatkorszak egyik legegyedibb alakjaként áll, költészetének valódi erejét, árnyalatait, sokszínűségét kívánják bemutatni az esten.
Az előadás gerincét adó verseskönyvet 2013-ban fordította le Pritz Péter, amely azonban nem érhető el jelenleg kereskedelmi forgalomban, így aki nem olvasta a kötet a műveit, annak jó alkalom nyílik a szövegekkel való megismerkedésre. Ugyanakkor azok számára is tud újat mutatni Az én cellám, akik behatóan ismerik Bukowski munkásságát. A produkció során ugyanis a színészi játékot Kertész Endre és Háry Péter csellóduója, a More von dir kíséri.
A színpadon egyenértékű lesz Bukowski sokszor szélsőségekbe hajló lírája és a klasszikus zene, ennek köszönhetően egyszerre megrázó és vulgáris, lesújtó és felemelő, életunt és életigenlő, fanyar humorú és fájdalmasan őszinte előadást ígér az Andaxínház.
Egy varázslatos, boszorkányos helyről mesél az író, aki mindig az árral szemben úszik
Egy varázslatos, boszorkányos helyről mesél az író, aki mindig az árral szemben úszik
A borító a leglátványosabb, de a könyvtervezés ennél sokkal többről szól
„Ne ítélj meg egy könyvet a borító alapján!” – tartja az angol mondás, mely valójában nem a könyvekre, hanem az emberek megismerésére vonatkozik. Könyvek esetében is igaz lehet persze, de azért ideális esetben szoros az összefüggés a kiadvány kivitelezése és a benne foglalt szöveg között. Bár sokszor nem tulajdonítunk jelentőséget neki, mégis jó, ha a könyv egy esztétikus tárgy is, melyet jó kézbe venni. A 2022-es alapítású Magyar Könyvtervezés díj azt tűzte ki célul, hogy évről-évre összegyűjtse és bemutassa a hazai könyvkiadás legmagasabb színvonalon tervezett és gyártott kiadványait. Az adott naptári évben megjelent könyvekből a szakértői zsűri két körben választja ki a legjobbakat, amelyek azután megjelennek a győztesekből rendezett kiállításon, továbbá bekerülnek a díj nyomtatott és online katalógusába. A díj alapítójával, Polgárdi Ákossal beszélgettünk arról, mi is az a könyvtervezés, és miért jár még mindig gyermekcipőben ez a szakma Magyarországon.
Fotó: Szekeres Máté
Háy János: Petőfi az anyanyelvünk [Petőfi200]
Az Alföld szerelmesének élettörténetét és szövegeinek egy részét is sokan ismerik, kötelező tananyag általános iskolában, életmű tétel az érettségin. Mindenki ismeri, mindenkinek van véleménye róla. Körkérdésünkre ezúttal Háy János válaszolt, aki Kik vagytok ti? című kötetében Petőfiről is írt.
Fotó: Valuska Gábor
A nüanszok prózájának alkotója: Ljudmila Ulickaja
A baskíriai Davlekanovóban született 1943-ban, politikai okokból kitelepített családja csak a második világháború után költözhetett vissza Moszkvába. Ulickaja biokémikus anyja példáját követve a Moszkvai Állami Egyetem biológiai szakát végezte el. A Szovjet Tudományos Akadémia Általános Genetikai Intézetében kezdett dolgozni, de 1970-ben szamizdat kiadványok másolása és terjesztése miatt elbocsátották. Tíz évig nem tudott elhelyezkedni, ezalatt szakmája annyit változott, hogy már nem térhetett vissza a tudományhoz. Végül egy barátnője összeismertette a Zsidó Színház vezetőjével, aki 1979-ben irodalmi vezetőnek hívta az intézményhez.
Ulickaja írt karcolatokat, gyerekdarabokat, bábjátékokat, rádiójátékokat, mongol költészetet fordított, 1982-ben szabadúszó lett.
Elbeszélései a nyolcvanas évek végétől jelentek meg folyóiratokban, az áttörést 1992-ben a Novij Mír című irodalmi lapban megjelent Szonyecska című kisregénye hozta meg, amelynek francia fordításáért megkapta a Medici-díjat. Első elbeszéléskötete is Franciaországban jelent meg Szegény rokonok címmel.
Shakespeare majdnem kétezer szóval gazdagította az angol nyelvet
Tudtad, hogy William Shakespeare több, mint 1700 új szót honosított meg az angolban? Ezek egy része pedig teljes egészében az ő invenciója volt?
Március végéig lehet szavazni a Zsoldos-díj jelöltjeire
A magyar sci-fi egyik atyjáról, Zsoldos Péterről elnevezett elismerés közönségdíjára március 31-ig várják az olvasók szavazatait.
Ákody Zsuzsa: A Völgyben
Ákody Zsuzsa legújabb regénye egy finom szépségű, érzelmekkel teli történet, mely komoly témák közé vezet bennünket. A halál lehetőségén, valódiságán keresztül az életet mutatja meg. Az élet szépségét, nehézségét, bonyolultságát, a szeretet és a szerelem erejét, a döntések hatásait, a mindennapok küzdelmeit.
Miközben bátran mer beszélni a halálról. A halál még napjainkban is tabutéma a hétköznapokban, sem szeretteink, sem saját halálunkról nem szívesen beszélünk, pedig ez az az élethelyzet, ami mindannyiunk életében bekövetkezik egyszer, és senki sem tudja, mi jön utána.
Zsuzsa könyvében van Odahaza, a Völgy és Odaát. Az Odahaza az életet jelenti, az Odaát a túlvilágot, a halál utánt, a Völgy pedig a két világ közöttet, amikor még nem dőlt el, élet vagy halál lesz az ott lévők sorsa. Jelen esetben egy fiatal nő, Kyra sorsán keresztül láthatunk bele ebbe a három világba.
Éles elmék, átvert átverők – Simlis
Hogyan lehet lapos karaktereket középpontba állítva izgalmas filmet rendezni? A Simlis (Sharper) címadása tökéletes, forgatókönyve feszes, szereplői pedig egytől egyig gyanúsak. Tom (Justice Smith) visszahúzódó, kedves, fiatal könyvesboltos, akihez egy szép napon besétál a nagy Ő-nek látszó Sandra (Briana Middleton). Idillikus, már-már mesébe illő kapcsolatukba azonban néhány hét elteltével belerondít a lány bátyja, aki akkora […]
The post Éles elmék, átvert átverők – Simlis appeared first on Filmtekercs.hu.