Best WordPress Hosting
 

A Dűne: 2. rész első előzetese csak fokozta a türelmetlenségünket

Denis Villeneuve folytatja a 6 Oscar-díjjal kitüntetett Dűne című sci-fijét, amiben az Atreides-ház kiválasztottja egyesíti a törzseket és elfoglalja homoksivatagos bolygót. A 2. rész szereplőgárdája nem lett rosszabb az előzőnél, Timothée Chalameték mellé csatlakozott Christopher Walken, Austin Butler, Léa Seydoux, Florence Pugh és Tim Blake Nelson is. November 2-től rohanhatunk a mozikba.

John Scalzi amerikai író lesz a 28. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál díszvendége

Az idei Könyvfesztivál díszvendég szerzője John Scalzi lesz, aki Budapest Főpolgármesterétől veszi majd át a Budapest Nagydíjat. Az amerikai szerző az ezredforduló után feltűnt sci-fi írók nemzedékének termékeny és invenciózus tagja. A Vének háborúja, első műve, mára kultkönyvvé vált, melynek univerzuma a későbbiekben öt további kötettel bővült. Több stílusban és médiában kipróbálta magát, ír filmrecenziókat, ismeretterjesztő könyveket és esszéket. Dolgozott kreatív tanácsadóként a Csillagkapu Univerzum tévésorozatban; népszerű blogja, a Whatever pedig az egyik legrégibb a maga nemében. Scalzi szakmai elismerését jelzi, hogy 2010-ben megválasztották az Amerikai Science-Fiction és Fantasy Írószövetség elnökévé. Scalzi életművét az elmúlt húsz évben több nemzetközi díjjal honorálták, 2005-ben megkapta a legjobb új sci-fi írónak járó John W. Campbell-díjat, majd 2013-ban a Vörösingesek című regényéért elnyerte a műfaj legfontosabb irodalmi díját, a Hugó-díjat. Magyarországon eddig 14 könyve jelent meg, az Agave Könyvek gondozásában.  

Díszvendég országként idén Hollandia irodalma kerül a fesztivál fókuszába. A Könyvfesztivál látogatói egy tucat neves holland íróval, költővel, illusztrátorral találkozhatnak – köztük lesz Arnon Grunberg, író és újságíró, A betegség nélküli ember szerzője, Abram de Swaan, ismert esszéíró, szociológus, Martin Michael Driessen író, színházi és opera rendező és Annamarie Bon, népszerű ifjúsági szerző. A díszvendég standon egymást követik majd a kerekasztal- és tematikus beszélgetések, felolvasások. Külön figyelmet kap idén a műfordítók és illusztrátorok szerepe a könyvkiadásban.

Folytatódik a PesText és a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál együttműködése. Ennek köszönhetően a PesText meghívására Budapestre érkező Alessandro Baricco – Olaszország egyik legsokoldalúbb írója – a Könyvfesztiválon is részt vesz. Az olasz íróval a megnyitó eseményen – ahol a Fesztivál Irodalmi Nagydíját adjuk át – és dedikáláson is találkozhatnak az érdeklődők. Alessandro Baricco elsősorban a Novecento, Tengeróceán és a Selyem című bestseller regényeiről ismert, de kulturális műsorok televíziós műsorvezetőjeként, drámaíróként és esszéíróként is ismert, 14 könyve érhető el magyarul. Magyarországon legutóbb megjelent, Barbárok című non-fiction könyve az írás és a digitális kulturális forradalom kapcsolatát dolgozta fel. A 2023 őszén megjelenő, A játék című legújabb kötetében (Helikon Kiadó) Baricco visszatér ehhez a témához, kiterjesztve perspektíváját a digitális forradalomnak a humanista gondolkodásra és általában a kultúrára gyakorolt hatására.

Négy év után újra kinyit a legendás lemezbolt

Itt mutatták be a Beatles demóját 1962-ben – erre a fontos angol kultúrtörténeti helyszíneket jelző kék tábla is utal a homlokzaton –, 1995-ben a Blur játszott a tetőn, 1996-ban a Spice Girls itt kapcsolta fel az utca hagyományos karácsonyi fényeit. A lemezboltok Mekkájába minden magát valamire tartó zenerajongónak el kellett zarándokolni. Ám közel egy évszázad ide, ikonikusság oda, a streaming előretört, a főutcának és az Oxford Streetnek mint a vásárlás fő helyszínének leáldozott, a céget csődgondnokság alá helyezték, a boltot a lánc további 26 tagjával együtt pedig 2019-ben bezárták. 

Az elmúlt években az Oxford Street olyan ruházati üzletei húzták le a rolót, mint a Debenhams, a Top Shop, a BHS, és míg egyesekből elektromoscigaretta-, másokból meg szuvenírboltok lettek, az HMV-t édességbolttá alakították. Az akkori tulajdonosok az ikonikus, gramofont hallgató kutya neoncégért is letakarták. 

2023 karácsonyára Doug Putmannek köszönhetően újra a megszokott zenei árukészletet várja a vásárlókat. Az 1984-es születésű kanadai üzletember tudja, mit csinál: játékboltlánc tulajdonosa, 2017 óta övé az HMV Canada, és Sunrise Records néven lemezkiadója is van, amely megvette a HMV-t. 

John Scalzi lesz az idei Könyvfesztivál díszvendége

Az immáron 28. alkalommal megrendezésre kerülő Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál a nemzetközi könyves világ jegyzett eseménye, a térség meghatározó szakmai és kulturális fóruma. Az idei könyves találkozóra szeptember 28. és október 1. között kerül sor a Millenárison, az esemény díszvendég országaként Hollandiát köszönthetjük. 

A galaxis őrzői: 3. rész – kritika

James Gunnra a Disney kirúgás alatt rendesen lecsapott a Warner, ám színészbarátai nyomására úgy térhetett vissza Marvel érájának fináléjára, hogy most aztán letehet egy méltó és epikus zárást hősei számára. Majd egyre erősebb lett, hogy ez csak az Őrzők jelenlegi formájának vége, így Gunnt visszafogták néhol, ám csak bizonyos szempontból lett ez baj: A galaxis őrzői: 3. része talán az eddigi legérzelmesebb Marvel – pár csúnya megbotlással.

Bánki Éva portugáliai útinaplója 3. – Mánuel-stílus, atlanti művészet

A XV-XVI. század az ókorhoz való visszatérés lázában égett, a humanizmus szinte mindenütt diadalt aratott Nyugat-Európában. A „diadalt arat” kifejezés persze nem valamiféle ideológiai kontrollt, csak valamiféle trendet jelez. Köztudott, hogy Leonardo da Vincit például a múlt és az antikvitás szinte teljességgel hidegen hagyta, ám ez az attitűd azért elég kivételes lehetett a reneszánsz Itáliában.

Portugáliában viszont teljesen megszokott volt: ott a XV. században a humanizmustól eltérő stílus és életérzés uralkodott, amit jobb híján „atlanti stílusnak” vagy Manó király nevéről manuelizmusnak nevezünk. A felfedezések lázában égő országban nem az antik példaképek, hanem a tenger, az utazások inspirálták a művészeket. Még a templomokban is tengeri motívumokkal, megfeszülő hajókötelekkel, dagadó vitorlákkal, kagylókkal, rákokkal, mindenféle „tengeri csudákkal”, trópusi gyümölcsökkel és virágokkal találkozunk.

A Mánuel-stílus nemcsak tematikájában különbözik az európai reneszánsztól. A portugál királyi család a szellemi életre is meglehetősen erős hatást gyakorolt. Ebben a szegény és kicsi országban nem léteztek „polgári mecénások”, így aztán a királyok és királyi hercegek megrendelőként, alkotóként és eszményképként is nagy hatást gyakoroltak a korszak művészetére. Dom Duarte király az atlanti korszak egyik legjobb prózaírójaja volt, a globalizmus megszállottja, Tengerész Henrik herceg igazi példakép, aki minden időben megmozgatta a művészek fantáziáját, a testvére, Dom Pedro herceg pedig nemcsak legendás utazó és egy meglehetősen különös lovagregény hőse, hanem maga is író és fordító.

Agatha Christie a krimi királynője volt, de magát csak egy iparosnak tartotta

A legerősebb karakter, akit Agatha Christie valaha kitalált, éppenséggel maga Agatha Christie volt, állítják sokan. De ki volt ez a műfajteremtő szerző, akinek hiába adták el kétmilliárd példányban a könyveit, életében mégis inkább háztartásbeliként határozta meg magát? Lucy Worsley nagyszabású Agatha Christie-életrajza ennek a titoknak ered a nyomába, és aprólékosan megvizsgálja, hogyan lett a viktoriánus kor szülöttjéből a huszadik századi krimiirodalom sztárja.

Így nézne ki a John Wick Steven Seagallal a főszerepben

Egykoron azért akciósztár kategóriába soroltuk Steven Seagalt, majd rohantak az évek, jöttek a kilók, no meg az egyre kínosabb botrányai és a silányabbnál is silányabb filmjei. A Corridor csapata érzett még annyit Seagalban, hogy megmutassák, miként is nézne ki vele a John Wick mozi. Jól tették, mert vigyorogtunk párat ezen a szűk két percen.

Túl a 50.000 nézőn A tölgy – Az erdő szíve

A tölgy – Az erdő szíve című, hatalmas mozivásznakra álmodott természetfilm túllépte a 50.000 nézőt. A november óta látható film nézői a jegyváltással jótékony célhoz járultak hozzá: a filmet forgalmazó Mozinet minden néző után 100 forintot adományoz az Erdőmentők Alapítvány részére. Az erdőtelepítési tevékenység támogatására így eddig több mint ötmillió forint gyűlt össze.

A filmet továbbra is megtaláljátok a mozikban, a pontos vetítési időpontok itt találhatók.

The post Túl a 50.000 nézőn A tölgy – Az erdő szíve appeared first on mozinet.

Pannon Filharmonikusok: elegáns és extravagáns évad karmester-kavalkáddal

Vajon hogyan szól a karmesteri pálca? Erre a régi kérdésre is választ kaphatunk a PFZ következő pécsi évadában. A zenekar nem csupán OTT VAN csütörtök, péntek és szombat esténként a Kodály Központban, de koncertjeit elviszi a Müpába és a bécsi Musikvereinba is.

A hangszeres művészek régi mondása, hogy könnyű a karmesternek, mert a pálca nem szól! A Pannon Filharmonikusok következő évadában a legkiválóbb karmesterek stafétaként adják át a pálcát egymásnak. A minőség nagyköveteként fellépő együttes kétségtelenül saját hangzással bíró, hatalmas, együtt lélegző hangszerré vált a karmesterek kezében.

„Az együttes húsz éve indult el a fejlődés útján, és az egyik legfontosabb célja volt, hogy a nyugat-európai zenekari mintára olyan saját társulatot építsen, amely stabil szakmai és emberi értékrenddel bír. Amelyhez bárki tud csatlakozni, aki ugyanazt a minőséget képviseli és igényli karmesterként, szólistaként vagy közönségként. Megvalósult a cél, ezt példázza a következő évadunk a meghívotti körrel, a művekkel és szólistákkal. Ehhez várjuk a közönséget, hogy legyenek ők is ott a következő évadban a Kodály Központban velünk akár új, akár régi bérletesként” – foglalta össze Horváth Zsolt igazgató.

Ai Weiwei-riportfilm, Beck Zoli, irodalmi metál és rendhagyó szigetvezetés is vár a Margón!

Május 11. és 13. között új helyszínen, a margitszigeti Kristály Színtérben rendezik a tavaszi Margó Irodalmi Fesztivált, ahol három napon át a könyvbemutatók és beszélgetések mellett exkluzív riportfilmmel, koncertekkel és sétákkal is várják az érdeklődöket. Nézd meg, mit ajánlunk a hétvégére!

Magyar fejlesztésű applikáció, ami forradalmasítja a filmkészítést (X)

A színes televízió, a Telehor tévéadó, a holográfia, a félautomata fényképezőgép és a számítógép után ismét egy magyar innováció segíti a szórakoztatóipar fejlődését: a filmek, televíziós produkciók és közvetítések előkészületeit megkönnyítő CinProCaS applikáció már elérhető a szakma számára, és a korábbinál jóval költséghatékonyabb munkát tesz lehetővé. Az átlagnézők közül a legtöbben tudják, hogy egy forgatás […]

The post Magyar fejlesztésű applikáció, ami forradalmasítja a filmkészítést (X) appeared first on Filmtekercs.hu.

Bing Crosby, akinek a nevét három csillag is őrzi Hollywoodban

1903. május 3-án született  a Washington állambeli Tacomában Harry Lillis Crosby Jr. néven, ír és angol felmenőkkel rendelkező hétgyermekes zenész családba. Apja könyvelői fizetésének nagy részét lemezekre, kottákra és hangszerekre költötte. A Bing becenevet hétéves korában egy tanára ragasztotta rá, mert rajongott a Bingville Bugle című képregényért. Iskoláit a jezsuitáknál végezte, majd a spokane-i egyetemen jogot tanult, s bár végül a zenét választotta, alma matere 1937-ben tiszteletbeli doktori címet adományozott neki, itt őrzik a Crosby fiatalkorával kapcsolatos anyagokat is.

Húszas évei elején legtöbb idejét a zeneboltokban töltötte, jazzt hallgatott, különösen az énekes Al Jolson nyűgözte le. Jazz iránti szeretete énekmódján, frazírozásán is érezhető, jártas volt a scat-stílusban is. Miután megvette első dobfelszerélését, Al Rinker nevű zongorista barátjával duót alapítottak és a karrier reményében Los Angelesbe költöztek, ahol Rinker nővére, az ünnepelt jazzénekesnő, Mildred Bailey egyengette útjukat. Harry Barris-szel kiegészülve, immár The Rhythm Boys néven hamarosan Paul Whiteman zenekarával és olyan népszerű művészekkel léptek fel, mint Bix Beiderbecke, Jack Teagarden, Tommy Dorsey és Hoagy Carmichael, első nagyobb sikerük 1928-ban az Ol’ Man River jazzes feldolgozása volt. Crosby számos korai slágerét (At Your Command, I Surrender Dear, Wrap Your Troubles in Dreams) Barris írta, de Crosby szólóival rendszeresen ellopta a showt-t, nem kis feszültséget keltve az együttesen belül.

A trió még szerepelt Crosby 1930-as első filmjében, de a következő évben önállósította magát. Lemezszerződést kapott, ontotta a slágereket, önálló rádióműsora indult, amelyet három évtizeden át sugároztak és fénykorában 50 millió hallgatót vonzott. Filmes pályafutása is elindult, szerződtette a Paramount stúdió, első főszerepét 1932-ben a Halló, mindenki boldog című komédiában játszotta.