Best WordPress Hosting
 

Archívum címkék: könyvajánló

Máshogy gondolkodni nem kell félnetek – Böszörményi-Nagy Gergely: Nonkonform

Közzétette szerző

Nem lehet véletlen, hogy éppen Malcolm Gladwell brain baros előadása előtt mutatták be ezt a könyvet, gondoltam magamban, miután Böszörményi-Nagy Gergely Nonkonform – A jövő olvasókönyve című kötetét befejeztem. Biztos vagyok benne, hogy a szerző a világhírű kanadai ismeretterjesztő író művein (is) szocializálódott, legalábbis erre utal könyvének felépítése: Gladwellhez hasonlóan ő is bátran nyúl látszólag teljesen eltérő témákhoz, amelyeket összefűzve koherens egészet alakít ki. Még ha több ponton nem is értek vele egyet, kétségtelen, hogy következtetései elmélyültebb gondolkodásra és további kérdések feltevésére késztetnek.

Végső soron pedig ez volt a célja az olvasókönyvvel.

Szinte adta magát, hogy egy ilyesféle kötet éppen a Brain Bar és a Design Terminal alapítójának, a MOME alapítványi elnökének fejéből pattanjon ki. Böszörményi-Nagy a munkájából és az érdeklődéséből fakadóan egyaránt sokat foglalkozik a trendekkel, jövőbe mutató kezdeményezésekkel, a Mandineren pedig már több mint százötven idegen nyelvű ismeretterjesztő könyv recenzióját írta meg.

PostPin It!

Amikor egy költőnő elszabadul – Erlend Loe: Leltár

Közzétette szerző

Meghallani a kor szavát, és felülni a hullámaira, hogy ismertséget és elismertséget szerezzen – Nina Faber norvég költőnőnek ez soha nem sikerült. Hosszú évek hallgatása után új, isztambuli élményei által inspirált kötettel, a Boszporusszal próbál visszatérni az irodalmi körforgásba. Nagy reményeit azonban gyorsan letörik a negatív kritikák, amit tovább tetéz, hogy leltárra hivatkozva még az író-olvasó találkozóját is lemondja a szervező könyvesbolt. A mellőzött, anyagi problémákkal küzdő Nina idegrendszere ezt már nem bírja: mindenre elszántan nekiindul, hogy magyarázatokat találjon és igazságot szolgáltasson magának.

Először a könyvesbolt egyik

alkalmazottja esik áldozatul az ámokfutásának, majd A kommunizmus

PostPin It!

Van, akinek a szívét kell kitépni – Izer Janka Ezért nem alszom nálad című kötetéről

Közzétette szerző

Amikor a legújabb szerzőket felfedezni vágyó olvasó belép a könyvesboltba, és a kínálatra tekint, elsőként a kötetek borítólapját veszi szemügyre a polcokon. Feltehetően hamar a szemébe ötlik Izer Janka könyve, és ez nem véletlen. A novelláskötet borítója ugyanis talányos, elgondolkodtató, szinte kirí a sok egyéb könyv közül.

Már mielőtt belelapoznánk, átfutnánk a tartalomjegyzéket, megragadja a figyelmünket az élénk színű, kissé ijesztő kép, Szentes Zágon munkája. Női portré látható a címlapon, illetve portrénak esetleg mégsem nevezhető, amit látunk. Vastag szőrmegallérba burkolózott hölgy néz ránk, azaz dehogyis néz, hiszen a szokatlan formájú fejfedő alatt műanyag álarc vehető ki, ami a szemeket is eltakarja. Ezen a maskarán a festett ajkak fölött halványkék maszk fokozza a bizonytalanságunkat, s ha még ez sem volna elég, az elfedett szemek alatt a pofacsont ívét követő, hosszú, aranyszínben csillogó tüskék meredeznek. Céljuk nem lehet más, mint hogy távol tartsák, elriasszák a tolakodón közel hajolni vágyó pernahajdereket.

Hogy ki bújik meg az álca és a dúsan hullámzó prémgallér mögött, ennek találgatása kis túlzással legalább annyi időt vesz igénybe, mint magának a karcsú kötetnek a végigolvasása. Hiszen a tizenöt, javarészt ötoldalnyi terjedelmű elbeszélések többnyire sodró lendületű, lebilincselő tartalmú kisprózák, tehát nem igényelnek erős odafigyelést, megfeszített koncentrációt a befogadótól.

PostPin It!

Örökös figyelem – Szabó T. Anna Vagyok című kötetéről

Közzétette szerző

Az 1972-ben Kolozsváron született, később Magyarországra áttelepült szerző versek, prózák, esszék, gyerekkönyvek, műfordítások alkotta munkássága a Kiss Judit Ágneséhez, Tóth Krisztináéhoz, Lackfi Jánoséhoz mérhető szakmai mellé kiérdemelte a közönség megbecsülését is: író-olvasó találkozóin, fellépésein általában dugig van a terem. Hű maradt mestereihez: Nemes Nagy Ágneshez, Weöres Sándorhoz, Géher Istvánhoz, Lator Lászlóhoz.  

Szabó T. Anna megrögzött megfigyelő. Költészete arról győz meg, hogy a külvilág nem megbízható. Azt a kérdést teszi fel, hogy a látványt vajon hitelesítheti-e a szem. Bizalmi kérdést kreál a látvány és a szem kettőséből, és ezzel új területekre, például a politikuméra téved: tárgyakkal, képekkel, hamis fogalmakkal, a hazugság finom módozataival telezsúfolt terekről rántja le a leplet.

A négyszáz oldalnál is vaskosabb kötet címe: Vagyok.

PostPin It!

Mesés művészet gyerekeknek – A Képtelen képrablás című könyvről

Közzétette szerző

Tizennégy kortárs író tizennégy, közgyűjteményben őrzött festményből inspirálódva szórakoztatja benne kalandos történetekkel – elsősorban – a kisiskolás korosztályt. De az sem meglepő, ha a szülők is előszeretettel forgatják a könyv színes lapjait. A festménymesék szélesre tárják a múzeumi élmények kapuit, és a valódi műtárgyak segítségével fantáziadús és kalandokkal teli világokba kalauzolják az olvasókat.

A Képtelen képrablás című könyv létrejöttét egy kedvelt összművészeti program, a Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria kezdeményezésére született Textúra sorozat ihlette. Ezeken az eseményeken ismert színészek előadásában elevenednek meg kortárs írók rövid történetei, melyek a múzeumok kiállításain látható műveket keltik életre. A hatalmas közönségsikert a gyermekek számára is adoptálták Mini Textúra címmel.

A legkisebb művészetkedvelők a Pagony Kiadó, a Magyar Nemzeti Galéria és a Budapest Bábszínház közös projektje során bábjátékok formájában ismerhették meg a festmények mesés, fiktív háttértörténeteit. A Képtelen képrablás mindezt könyvformába csomagolta, hogy bárhol és bármikor – akár közös családi program formájában –  átélhessük a páratlan művészeti élményt.

PostPin It!

Pátkai Marcell: Aki megette a Mona Lisát

Közzétette szerző

Te érted a kortárs képzőművészetet? Pátkai Marcell Aki megette a Mona Lisát regénye már az első pillanatban provokál és arcátlanul az olvasónak szegezi ezt kérdést. Már tengernyi szakirodalom született az elmúlt száz év alatt arról, hogy mi a művészet és ki a művész. Azonban a kérdés sosem veszít érvényességéből. Sőt: az emberek ma talán még bizonytalanabbul közelítenek a műalkotások felé, és egyre gyakrabban kérdőjelezik meg az érvényességüket.

Mitől válik valami műalkotássá? Mi teszi a művészt? És mi fán terem kortárs művészet?

Az Aki megette a Mona Lisát alapötletét egy izgalmas geg adja. A történet főhőse, Gúla úgy érzi, hogy képtelen egyszerre sikeres és autentikus lenni. Görcsösen próbál megélni a művészetéből, a karakterét azonban nehezen fogadja be a művészeti szcéna. Fontossága azonban ugrásszerűen megnő, amikor egy spontán hazugsággal egy hontalan munkásból, Albertből jordán performanszművészt csinál.

PostPin It!