Best WordPress Hosting
 

Irodalom a könyvek lapjain túl

Oravecz Imre a hazai kortárs irodalom egyik legkiemelkedőbb képviselője. 1972-ben megjelent, Héj című első kötetétől kezdve Tandori Dezső, Orbán Ottó és Petri György mellett a nagy lírai megújulás részese volt. Az idén nyolcvanéves író november 28-án életművének legfontosabb állomásait veszi sorra kollégájával, Szilasi Lászlóval. Az est során Molnár Piroska, Fekete Ernő és Kaszás Gergő színművészek tolmácsolásában hangzanak el Oravecz-részletek, amelyek Balog József zongoraművész játékával egészülnek ki.

A tavalyi év egyik legnagyobb szépirodalmi szenzációja kétségkívül Visky András költő, író, dramaturg nevéhez fűződik. Kitelepítés című remekművében gyerekszemmel ismerjük meg egy szovjet mintára létrehozott román munkatábor hétköznapjait. Regényével nem csupán saját pályája eddigi legkiemelkedőbb alkotását, hanem a kortárs magyar irodalom időtálló, maradandó művét hozta létre. A decemberi Literárium-esten az idén Margó-díjjal jutalmazott szerző azon történeteit ismerhetjük meg, melyek a könyvbe nem kerültek bele – az elhangzottak Hegedűs D. Géza színművész és Darvas Kristóf zongoraművész közreműködésének köszönhetően új megközelítést is kapnak. 

2024 első Literárium Extrájában a kortárs magyar kultúra egyik legtermékenyebb alkotópárosa, Grecsó Krisztián és Hrutka Róbert mutatja be vadonatúj műsorát. Az Időkirakó továbbra is koncert és felolvasószínház keveréke, zenekari versmontázsokkal, az új Grecsó-prózák és a hangszeres zene találkozásával.

10 verseskötet a magyar költészet napjára

André Ferenc: Kepler horoszkópírás közben letér a pályájáról

A Csíkszeredából származó és Kolozsváron élő költő harmadik önálló kötete idén jelent meg. Líráját a játékosság és a kifinomult humor jellemzi, miközben játszi könnyedséggel idéz Madách-műveket, népballadákat, régi magyar szövegemlékeket. Mindezt a posztmodern irónián túllépve, a jelenkori társadalmi jelenségekre is reflektálva teszi új könyvében.

Szálinger Balázs: Koncentráció

Örökös figyelem – Szabó T. Anna Vagyok című kötetéről

Az 1972-ben Kolozsváron született, később Magyarországra áttelepült szerző versek, prózák, esszék, gyerekkönyvek, műfordítások alkotta munkássága a Kiss Judit Ágneséhez, Tóth Krisztináéhoz, Lackfi Jánoséhoz mérhető szakmai mellé kiérdemelte a közönség megbecsülését is: író-olvasó találkozóin, fellépésein általában dugig van a terem. Hű maradt mestereihez: Nemes Nagy Ágneshez, Weöres Sándorhoz, Géher Istvánhoz, Lator Lászlóhoz.  

Szabó T. Anna megrögzött megfigyelő. Költészete arról győz meg, hogy a külvilág nem megbízható. Azt a kérdést teszi fel, hogy a látványt vajon hitelesítheti-e a szem. Bizalmi kérdést kreál a látvány és a szem kettőséből, és ezzel új területekre, például a politikuméra téved: tárgyakkal, képekkel, hamis fogalmakkal, a hazugság finom módozataival telezsúfolt terekről rántja le a leplet.

A négyszáz oldalnál is vaskosabb kötet címe: Vagyok.