Best WordPress Hosting
 

A pék, aki a miniszterelnökkel szeretne sütni

– Néni, vigyél haza! – mondja a kisfiú, és a szoknyám szélét markolássza. – Ezt nem szabad, Robika! – figyelmezteti a gondozónő, majd megfogja a gyerek kezét és viszi magával a hosszú folyosón. Pár pillanat múlva a kisfiú már olyan aprócska, hogy talán egy gyufásdobozba is beférne. A folyosó végén megfordul, integet, elfordulok, nem akarom, hogy sírni lásson.

A hely, ahová egyetlen gyerek sem akar bekerülni, de mégis viszik, mert árva maradt, vagy mert a szülei képtelenek ellátni. A hatéves Robikával évekkel ezelőtt találkoztam egy vidéki gyerekotthonban, de azóta sem tudom elfelejteni a tekintetét. Vézna volt és bánatos, de amikor beszélgettem vele, ragyogott a szeme. Azért került az intézménybe, mert az anyja ivott, az apja pedig börtönben ült. A gondozónők azt mesélték, hogy a kisfiú mindenkivel haza akar menni, aki kedves hozzá – velük is.

A hely, ahová egyetlen gyerek sem akar bekerülni, írtam az imént, ám ezt az állításomat megcáfolja Galamb Alex cseppet sem hétköznapi története. Alex ugyanis tizenöt éves korában önként vonult be a miskolci gyerekotthonba, sőt egyenesen könyörgött azért, hogy beköltözhessen. Később elintézte, hogy a kisöccse is bekerüljön az intézménybe. Mi késztet egy gyermeket arra, hogy önként kérje azt, amit más büntetésként él meg? Ezt is elmesélem.

Rózsaszín menüvel a mellrák ellen az Avalonban

A miskolctapolcai Michelin-ajánlott étterem is csatlakozott az idei pink gasztronómiai hónaphoz, mely a mellrák elleni küzdelemre kívánja felhívni a figyelmet.

Október a nemzetközi mellrák elleni küzdelem hónapja. A Mellrákinfó Egyesület, mint minden évben, ezúttal is egy különleges gasztronómiai kezdeményezéssel kívánja felhívni a figyelmet a megelőzés fontosságára. A kampányhoz csatlakozott éttermek mindegyike pink fogásokkal készül ebben a hónapban, az ezekből befolyó összeg egy részét, vagy akár a teljes bevételt pedig felajánlják az egyesület javára. Ehhez a kezdeményezéshez csatlakozott a miskolctapolcai Michelin-ajánlott Avalon Ristorante is, ahol egy háromfogásos pink gourmet menü kerül a tányérokra.

Az Avalon Park és Michelin-ajánlott étterme nem először jótékonykodik idén, hiszen a nyár végén egy saját jótékonysági fesztivált szervezett egy helyi óvoda számára, ahol sajátos nevelési igényű gyermekeket oktatnak, valamint csatlakozott az „Alkoss szabadon” művészeti pályázathoz is, ahol élményutazás megörökítésére ösztönözte a fiatal művészeket.

100 koncert 100 helyszínen a 100 éves Nemzeti Filharmonikusoktól

A 2023-as év különleges időszak a Nemzeti Filharmonikus Zenekar életében, hiszen idén ünnepli fennállásának 100. évfordulóját. Az egy évszázados múlt különleges ünneplést kíván, amit szerettek volna mindenkivel megosztani. Így született meg az ötlet, miszerint a filharmonikus zenekar rendkívüli koncertsorozattal lepi meg közönségét az ország számos pontján. Pontosan száz helyszínen száz koncertet adnak ingyenesen a zenekar művészei. Az évforduló jó alkalom arra, hogy ne csak a zenekar múltját ünnepeljék, hanem az élő zene erejét és szépségét is.

Ez a koncertsorozat azért is rendkívüli, mert egy filharmonikus zenekar létszámának köszönhetően nem tud mindenhová eljutni, különösképpen nem kisebb településekre. A budapestiek számára könnyen megközelíthetők a nagyobb koncerthelyszínek, a Vigadó, a Müpa vagy a Zeneakadémia, vidéken azonban korlátozottak a lehetőségek egy közel 100 tagú zenekar befogadására. Annak érdekében, hogy a zene öröme és szépsége eljusson a kisebb településekre is, több kis kamaraegyüttesre osztották az együttest.

A jubileumi kamarakoncert-sorozat szeptember végi helyszínei között találjuk többek között Edelényt, Miskolcot, valamint Eger és Makó városát. Az októberi helyszínek között szerepel  Balatonfüred, Sárvár, Veszprém, Pécs, Keszthely és Tata. De olyan kisebb településeken is fellép a zenekar, mint Pély, Apc, Aszófő vagy Bácsborsod. November hónapban két bencés apátság is helyszínt biztosít arra, hogy felcsendüljenek Csajkovszkij, Mozart, Vivaldi, Haydn vagy Johann Strauss művei.

Live Melodies – Az ősz hangjai

Egyedülálló zenei élménysorozat és gasztronómiai különlegességek a borongós őszi estékre

Hiszünk abban, hogy az élet minőségét azok a pillanatok emelik, melyeket szeretteinkkel és barátainkkal együtt töltünk és melyek minden érzékszervünket egyszerre mozgatják meg. A zene és gasztronómia kapcsolata mélyen gyökerezik az emberi élmények és érzékek világában.

Mindkét terület arra hivatott, hogy kiemelje és gazdagítsa az élet örömeit, és amikor ezek az elemek összetalálkoznak, varázslatos és felejthetetlen élmények születnek. Ahogy egy zenei darab különböző hangulatokat és ritmusokat hordoz, úgy képes egy étel is egyedi ízvilágot, textúrát és illatot teremteni. A zenei választásnak és az ételek elkészítésnek olyan harmóniát kell létrehoznia, mely még mélyebben összekapcsolja az élményt, és érzéki teljességet nyújt élvezőjének. Az Avalon Ristorante Live Melodies őszi programsorozata ezt a szinergiát hivatott ünnepelni.

A Cinefesten debütál a Szarajevóban díjazott Libertate’89 – Nagyszeben

Az eseményre a rendező és a film főszereplője, Alex-Cornel Calangiu Miskolcra látogat. A film nemzetközi premierje a Szarajevói Filmfesztivál versenyprogramjában volt, ahol múlt pénteken elnyerte a Nemzetközi Artmoziszövetség (CICAE) különdíját. Az NFI támogatásával készült alkotást – melyben erdélyi magyar színészek, köztük Bíró József, Dimény Áron és Deák Zoltán is láthatóak – novemberben mutatják be a hazai mozik.

Szeptember 3-án, vasárnap 21 órakor, a Cinefest Miskolci Nemzetközi Filmfesztivál versenyprogramjában láthatja először, premier előtt a magyar közönség Tudor Giurgiu Libertate ’89 – Nagyszeben című történelmi drámáját. A jelentős magyar részvétellel készült film az 1989-es forradalom eseményeit dolgozza fel, felidézve azokat a napokat, amelyekben a Ceaușescu ellen fellázadt tömeg oldalára átállt hadsereg összecsapott a diktátort védő Milíciával és Securitatéval. A vetítésen jelen lesz Tudor Giurgiu rendező, Lemhényi Réka vágó és Berger József producer.

1989. december 22., Nagyszeben, Erdély. Egyre több ember megy ki az utcára tüntetni Nicolae Ceaușescu kommunista rendszere ellen. Miután Bukarestben Ceaușescu elmenekül egy helikopter segítségével, a katonaság átáll a tűntetők oldalára. Véres harcok kezdődnek a forradalmárok, a katonák, a rendőrök és a titkosrendőrség tagjai között. Az ostrom elől való kétségbeesett menekülési kísérletet követően a főhőst, Viorel rendőrkapitányt elfogja a hadsereg, és terrorizmussal vádolják. a bukaresti rezsim bukása a legvéresebb kelet-európai rendszerváltás volt.

A Cirkusztestvérek a CineFest versenyprogramjában

A három éven keresztül készült Cirkusztestvérek egy különleges artistaosztály tagjainak történetét meséli el, akik 2020 elején lehetőséget kapnak arra, hogy nemzetközi tanulmányokat folytassanak.

A Baross Imre Artistaképző Akadémia 12–14 éves diákjai bármit feladnának az álmuk valóra váltásáért, napról napra túllépnek saját fizikai és lelki határaikon, készek elhagyni családjukat és barátaikat, az otthonuktól távol új életet kezdeni, de úgy tűnik, hogy egy nem várt akadály, a világot megbénító COVID-járvány ellehetetleníti utazást.

A diákok végül a Kijevi Cirkuszművészeti Akadémián tölthetnek el egy szemesztert, ezzel bepillantást kapnak egy olyan világba, amelyet néhány hónap múlva darabjaira tör a háború. A magyar fiatalok és ukrán tanáraik, diáktársaik kapcsolatán keresztül híd épül a két kultúra között, hiszen mindannyian egy nyelvet beszélnek, a cirkusz ritmusára dobog a szívük.

Ázsiai nyitás Miskolcon – Ilyen lesz a CineFest kitekintője

 

Szeptember 1. és 9. között a CineFest Miskolci Nemzetközi Filmfesztivál Kitekintő szekciójában két új magyar film mellett Cannes nyitófilmje és Arany Pálma-díjasa is látható lesz. A Hongkongi Nemzetközi Filmfesztivál jóvoltából ugyancsak ebben a szekcióban hat kiemelkedő hongkongi alkotás látható, továbbá három dél-koreai mozi segít elmerülni a kortárs ázsiai mozi legkiválóbb darabjaiban. A CineFest versenyprogramjáról itt írtunk.

A CineFest nyitófilmje egyenesen a 2023-as Cannes-i Filmfesztiválról érkezik Miskolcra: Jeanne Du Barry – A szerető egyben Johnny Depp nagy visszatérése, és hosszú ideje első európai filmje. Jeanne Vaubernier, a munkásosztálybeli nő (Maïwenn, a film rendezőjének alakításában), elszántan igyekszik feljebb emelkedni a társadalmi ranglétrán, és bájait felhasználva próbál kitörni nyomorúságos helyzetéből. Szeretője, du Barry gróf, aki Jeanne szerelmi intrikáinak köszönhetően gazdagodott meg, szeretné bemutatni őt a királynak, és a befolyásos Richelieu hercegen keresztül szervezi meg a találkozót. A találkozás messze felülmúlja a várakozásait: XV. Lajos (Depp) és Jeanne között első látásra botrányos szerelem szövődik.

A CineFest elhozza a francia Riviérát Miskolcra

 

Szeptember 1. és 9. között a CineFest Miskolci Nemzetközi Filmfesztiválon az év legnagyobb filmjeivel találkozhat a közönség. A tizenhét nemzetközi versenyfilm között megtaláljuk többek között Cannes, Velence, Sundance, Berlin és Karlovy Vary legnagyobb dobásait, valamint egy magyar alkotás világpremierjét.

Yorgos Lanthimos sztárokkal teli legújabb filmjét Magyarországon forgatták, és egyenesen a CineFesttel párhuzamosan zajló 2023-as velencei versenyprogramból érkezik Miskolcra. Az amerikai Szegény párák Bella Baxter (Emma Stone) hihetetlen történetét mutatja be, akit a zseniális dr. Godwin Baxter (Willem Dafoe) hozott vissza az életbe. Bella egy dörzsölt és kicsapongó életet élő ügyvéd (Mark Ruffalo) segítségével megszökik az öntörvényű tudóstól, hogy kontinenseken átívelő varázslatos utazás részese legyen.

A titok neve: Műút – Sikertörténet és viharfellegek

Amikor a Nagy Nyomozásba belekezdtem, még nem sejtettem, hogy a nyomozót mennyire meg fogják dolgoztatni. Azt sem, milyen jelentős mennyiségű lesz az iratanyag, és mekkora kihívásnak bizonyul a vallomások értelmezése, összeolvasása. Azt sem, hogy a jelentős önbizalom, amellyel a feladatnak nekivágok, a befektetett munkával egyenes arányban fog csökkenni. Ne lövöldözős krimire, hanem tárgyalótermi drámára gondoljanak; olyasféle, soha be nem fejezhető vizsgálódásra, amely során mindenki a legkészségesebben áll rendelkezésre, és semmit sem akar elhallgatni – a titok mégis titok marad, sőt mintha az idő előrehaladtával csak egyre titkosabbá válna.

*

Miskolcra indulásom előtt körülbelül két héttel ímélt írtam Jenei László főszerkesztőnek. Megkért, hogy hívjam fel, és elkezdtünk a miskolci terveimről beszélgetni. Segítőkészsége megható volt. Kidolgozott és átküldött egy általa javasolt tervet a város „feldolgozására”, amely azonban – ez csak utólag vált számomra világossá – egy hét alatt eleve teljesíthetetlen volt. De mintha éppen a Műútról és magáról nem akart volna túl sokat beszélni. Mivel újra meg újra a folyóiratra tereltem a szót, és interjút kértem tőle a témáról – a folyóirat alapításáról, koncepciójáról, korszakairól, működésének visszhangjáról és főleg a mai helyzetéről –, hamarosan újabb küldemény érkezett tőle: általa rövidnek nevezett, nyolcoldalas összefoglaló az elmúlt 16 évről – amely minden tényt tartalmazott ugyan, de azt egyáltalán nem, hogy a Műút 2007-ben hogyan lehetett Miskolc-Zeusz fejéből teljes fegyverzetben előpattanó Pallasz Athéné: mi volt az oka, hogy a folyóiratok küzdőterén szinte azonnal egyöntetű elismerést váltott ki.

„Nem nehéz, nem szürke” – Zemlényi Attila költő a közös miskolci sorsról

Ön gimnáziumigazgatóként benne áll az itteni valóságban, Kabai Lóránttal közösen írt díjnyertes művével, a Vasgyári eklógákkal egyaránt tekinthető a Miskolc-mítosz hívének és táplálójának, a Műút korábbi főszerkesztőjeként pedig egy nagy miskolci sikertörténet részese. E minőségeiben egész biztosan egyedi képe van Miskolcról: egy olyan városról, amelyet nagyon lehet szeretni és félteni, és amiben nagyon lehet hinni. Magam is nagy Miskolc-fan vagyok, egy időben le is akartam itt telepedni, ezért érteni vélem a vonzalmát és a ragaszkodását, de ahhoz képest, amit ön lát és átlát, az én ismereteim felületesek, és ami nagyobb különbség: én mégiscsak vendég, „turista” vagyok a városban, aki a lényeget talán soha nem értheti meg – de az ön segítségével egy-két részlet biztosan világosabbá válhat. Ezért egyfajta körkép felrajzolására kérem.

Ha valaki vonattal érkezik Miskolcra, az Avas lakótelep szürke tömbjét pillantja meg az ablakból először, a pályaudvari aluljáró környéke pedig szegényes, és „elhagyom a várost” hangulatot áraszt. Ha egy marslakó nézne felülről Miskolcra, nagyon elcsodálkozna azon, hogy a város közepén van egy körülbelül százhúsz hektáros, fallal körülvett romos terület: egy hatalmas sebhely, amely nagyon nehezen gyógyul be. A GYÁR, csupa nagybetűvel. Valamikor húszezren dolgoztak ott, és százezren kötődtek hozzá. Ipari múlt, P. Mobil, Pataki Attila, „nehéz, szürke nappalok”, a rosszul játszó, mégis imádott Diósgyőr, a „Sorsod Borsod”-életérzés – ezekre mi itt az otthonosság érzetével gondolunk. Ha itt élsz, a sorsszerűségből valóság válik.

Csórók vagyunk, és a szegénység összekovácsoló erő.

Miskolci szív

Kazsimér Soma

Kazsimér Soma. Fotó: Vígh Levente

„Miskolciul” beszélni annyit tesz, mint ismerni a kategóriák közös halmazát, az irányvonalak metszéspontját: mert ilyen ez a város. A város, mely nemcsak földrajzi határai között terül szét: a nyelvben is kirajzolja magát. Itt nőttem fel, elsajátítottam a „miskolcit”kibeszél belőlem, belőlünk az életterünk. Vagy éppen elnémít, mert hisz hallgatni is tanultunk. Lenne feladat, látjuk is talán, hol, de a pontos rámutatáshoz, a mozdításhoz a kimondás is kellene. Keressük a szavakat, botladozik a nyelvünk. Éppen ráfordulnánk, szóba hoznánk a sebet, de ekkor valaki közbeszól, terel: „Nézd csak milyen szép a Bükk!” És ezzel nehéz vitatkozni, a Bükk valóban szép. Ebben teljes igaza van. De nemcsak a hegy, más is tornyosul közös horizontunkon. A fenyegető ismeretlen? Vagy csak az ismerős mozdulatlanság? Mindegy is, beszéljünk ellene! És ha nem elég a meglévő nyelvünk hozzá: hát beszéljünk „újmiskolciul”.

„Szellemi központ vagyunk” – Fecske Csaba költő a Miskolc iránti hűségről

Kiűzetés című válogatott kötetét olvasva, egyetemes, metafizikus lírájával szembesülve egy ideig azt hittem, rossz ötlet lenne önt Miskolcról kérdezni, hiszen ez a költészet a világ bármely városában keletkezhetett volna. De aztán rátaláltam a Miskolcon járt az őszre, a Városom: Miskolcra, A Széchenyi utcai koldusra, A talpolcai tónálra, az „Írószobám”-ra, a Kora reggelre, a Burjánzik továbbra, és nagyon megörültem nekik, mert olyasféle városi „helyzetjelentésekként” tekintek rájuk, amelyek úgymond „leföldelik” ezt a lírát, azaz utalnak a talajra, amelyből sarjadt. Ön hogyan gondol Miskolcra mint a munkássága és az élete korábbi színterére? Mit gondol: vannak-e a költészetének olyan színei, árnyalatai, karakterjegyei, amelyek félreérthetetlenül Miskolchoz kötik?

Az ön által említett versek is jelzik, hogy vannak ilyenek. De én szögligeti születésű vagyok, 14 éves koromig ott nevelkedtem, és csak középiskolásként lettem miskolci – igaz, utána több mint ötven évig éltem a városban. Csak nemrég, a feleségem elvesztése után és az egészségi állapotom romlása miatt költöztem a lányomhoz a környékre, Arnótra.

Kisdiákként nehezen szerettem meg Miskolcot. Palóc tájszólásom volt ugyanis, és csúfoltak miatta. Szögligetiként vágytam a városba, és az volt az álmom, hogy híres költő leszek, de miután miskolci lettem, szinte azonnal visszavágytam a szülőfalumba. Ki-kijártam a Tiszai pályaudvarra, vágyakozva néztem a hazafelé induló vonatokat, és hazaüzentem az oda induló ismerősökkel. Ma is visszavágyom, de már nem tudnék ott élni. Valójában az álmaim, a gyermekkorom falujába vágyom vissza, amely már nem létezik, és a szereplői nagyrészt kiköltöztek a temetőbe. Talán valójában az óvodába vágyom vissza – pontosabban óvodáskoromba, mert óvodás nem voltam, Szögligeten akkor nem volt óvoda. (Szüleim, nagyszüleim idejében volt, és most is van.) A miskolci Vörösmarty (korábban Weöres Sándor) óvodában ezt egyszer elpanaszoltam, és ezért tiszteletbeli óvodásnak fogadtak, erről papírom is van. Weöres amúgy a szívem csücske, a legfontosabb mesteremnek tartom.

Mi lehet a titok az Avalonban?

Valamit nagyon jól csinálnak Miskolctapolcán!

Évről évre egyre erősebb a mezőny a hazai csúcsgasztronómiában, így óriási sikernek számít, hogy az Avalon három étterme is bekerült a legjobbak közé a tegnap rendezett Dining Guide Év Étterme Gálán. Az Avalon Michelin-ajánlott étterme, a Ristorante, és a nemrég teljes felújításon és koncepcióváltáson átesett The Club Avalon Grill & Experience étterem is TOP100-as lett. A szintén az Avalon által üzemeltetett Il Baffo gyorsétterem pedig egyenesen a legjobb lett az Alternatív vendéglátóhelyek között, így a legtöbb elismerést a miskolctapolcai Avalon Resort szálloda létesítményei hozták el a rangos gasztro díjátadón. Mindezeken túl maga a hotel is helyet kapott a Top 10 Ötcsillagos Luxushotel között.

A tegnap este a Várkert Bazárban megtartott esemény a hazai vendéglátó szféra legjobbjainak részvételével zajlott, így a hármas siker a borsodi régióban tevékenykedő Avalonnál óriási eredménynek számít. Vajon mit tudnak az Avalonosok a vendéglátásban és a konyhában?

XI. Avasi Borangolás, újra felpezsdül Miskolc!

Az északkeleti régió legnagyobb és az ország legkülönlegesebb adottságú borgasztronómiai rendezvénye 2023. május 11-e és 13-a között minden eddiginél sokszínűbb programpalettával várja vendégeit a történelmi Avasra. Miskolc legnagyobb kertipartija az ország legjobb borászaival és a környék gasztrósaival egy nem mindennapi helyszínen.

A XI. Avasi Borangoláson 68 helyszín a Celláriumtól az Avasi kilátón át a Papszer utcáig, 24 magánpince, 30 vendégváróhely, 10 sátor, 97 borászat, 22 gasztrós, 20 koncerthelyszín és 55 fellépő várja a borgasztronómia és a szabadtéri zsongás szerelmeseit.

Főszerepben a BBQ

Már lehet nevezni az idei Cinefestre

Nagyjátékfilm-kategóriában május 31-ig, kisjátékfilm-kategóriában április 30-ig lehet nevezni, a pályakezdő alkotók nevezési határideje pedig június 30. Csak olyan alkotásokkal lehet indulni, amelyek 2021-ben vagy később készültek, és korábban még nem mutatták be Magyarországon. A mustrára évente átlagosan 500–600 nevezés érkezik. A részletes feltételek és az online nevezési lap a fesztivál weboldalán, a www.cinefest.hu oldalon érhető el.

A szervezők azt ígérik, hogy – az előző évek hagyományainak megfelelően – idén is a világ filmtermésének legjavát hozzák Magyarországra, fókuszban az amerikai indie filmekkel és közép-európai alkotásokkal.

Előkészítő tárgyalások zajlanak a Filmkritikusok Nemzetközi Szövetségével (FIPRESCI) arról, hogy idén is Miskolcon tartsák éves közgyűlésüket.

Titokzatos nők és fesztiválsikerek Acélvárosban – Beszámoló a 18. CineFest Miskolci Nemzetközi Filmfesztiválról

Eltelt egy újabb év, s ha a naptár szeptemberre fordul, akkor az a hazai filmes berkekben egyet jelent a Miskolcon megrendezésre kerülő CineFest Nemzetközi Filmfesztivállal. Idén immáron 18. alkalommal adott otthont szeptember 9-17. között a miskolci Művészetek Háza (illetve egy kisebb befogadóképességű teremmel a Csodamalom Bábszínház) ennek a méltán híres és népszerű filmfesztiválnak, amely túlzás […]

Átadták a 18. CineFest díjait

A filmmustra szombati záróünnepségén a közönségdíjat Lévai Balázs és Tiszeker Dániel Nyugati nyaralás című alkotása kapta. A CineDocs kategória díját a német Erec Brehmer és Angelina Zeidler Akik lehettünk volna című filmje érdemelte ki, a legjobb rövidfilm Latifa Said Zárt ajtók mögött című alkotása lett. A CineNeWave kategória díját Fábián Nikoletta Nyugvó köd című alkotása kapta.

A magyar animáció ifjú tehetségének járó Dargay Attila-díjat Horesnyi Máté vehette át. Az Art Mozik Nemzetközi Szövetségének (CICAE) díját Lukas Dhont Közel című filmje kapta.

A fődíj mellett a Porrá leszünk elnyerte a Filmkritikusok Nemzetközi Szövetsége, a FIPRESCI legjobb nemzetközi filmnek járó díját is. Oláh Kata Aki legyőzte az időt – Keleti Ágnes című rendezése pedig a FIPRESCI legjobb magyar filmnek járó elismerését kapta.

Park Chan-wook is Miskolcon versenyez

Nyilvános a szeptember 9. és 17. között megrendezett CineFest versenyprogramja. A korábban már bejelentett alkotások – a három magyar premier (Hat hét, Magasságok és mélységek, Nyugati nyaralás) és két Cannes-i film (Fiú a mennyből, Szent pók) – mellett olyan rendezőóriások legfrissebb filmjei kerültek a programba, mint Park Chan-wook, Lukas Dhont és Jerzy Skolimowski.   

Az Oldboy és A szobalány alkotója, Park Chan-wook idén Cannes-ban a legjobb rendezőnek járó elismerést kapta A titokzatos nő című, klasszikus noirok hangulatát a dél-korai filmekkel, valamint természetesen Park saját stílusával megbolondító filmjéért. A történet főhőse, Hae-jun nyomozó egy mélybe zuhant hegymászó ügyén dolgozik, és az eset felgöngyölítése során megismerkedik a titokzatos és vonzó özveggyel, Seo-rae-val. A kihallgatások alatt egyre közelebb kerülnek egymáshoz.

[…] Bővebben!

Két cannes-i díjnyertes thrillert mutatnak be a miskolci Cinefesten

Az iráni származású Ali Abbasi svéd koprodukcióban készült, Szent pók című alkotásában nyújtott alakításáért Zar Amir Ebrahimi a legjobb színésznő díját nyerte el májusban a cannes-i filmfesztiválon. A Szent pók megtörtént eseményeket dolgoz fel: a film főhőse egy vallásos családapa, aki a szent iráni város, Meshed bűntől való megtisztítását tűzte ki célul, ezért prostituáltak meggyilkolásába kezd. A sorozatgyilkos Saeed Hanaei 2000–2001-ben 16 nőt gyilkolt meg, mire kézre kerítették. Letartóztatásakor isteni küldetésre hivatkozva védekezett a bíróságon, megosztva az iszlám állam vallásos társadalmát.

Tarik Saleh dán–svéd koprodukcióban készült, Fiú a mennyből című thrillere a legjobb forgatókönyv díját nyerte el Cannes-ban. A svéd rendező Fares Fares főszereplésével készített bűnügyi mozijában a gyújtópont a legnagyobb imám halála, akinek utódlása elkeseredett helyezkedésbe, korrupcióba, bűncselekményekbe torkollik. És miközben a hatóságok sikertelenül igyekeznek a vallásos közegben világi nyomozást folytatni egy gyilkosság miatt, az események középpontjába kerül egy fiatal, aki a hatóságok beépített embereként manipulálja a vallásos közösséget.

Az idei cannes-i filmfesztiválon a Hajszálrepedés című rövidfilm is szerepelt, amelynek Kurta Niké volt az egyik főszereplője. A színésznőt a francia városban szerzett élményeiről kérdeztük.

Filmturisták acélvárosban ‒ Beszámoló a 17. CineFest Miskolci Nemzetközi Filmfesztiválról

Tavaly a járványhelyzet miatt elmaradt, de idén ismét megrendezésre került a CineFest Miskolci Nemzetközi Filmfesztivál szeptember 10‒18. között, immáron a 17. alkalommal. A filmvetítések a már megszokott helyszíneken, a miskolci Művészetek Házában, valamint a Csodamalom Bábszínházban kaptak helyet. Az előbbi esetében három teremben (Pressburger, Uránia, Béke) zajlottak a vetítések, az utóbbi esetében pedig egy nagyobb […]