Best WordPress Hosting
 

„A tudományból nem vezethető le az értékvilágunk” – Rácz András író, újságíró az ember Pán által kijelölt útjáról

Esszéregényed mintha minden létező ellentétet egyesítene magában. Szépirodalom, amely helyenként líraian szárnyal, meghat, gyönyörködtetni akar, de legalább ennyire erős a filozófiai vonulata is: hosszas fejtegetések sorát olvashatjuk benne, amelyek roppant érdekesek ugyan, de kizökkentenek a történetből, a cselekmény élvezetéből. Máshol pamfletszerű a szöveg, és a humorral sem fukarkodsz. A te szemedben mely írói eszközeid szolgálják leginkább az általad kitűzött eszmei célt, és mi a könyved eklektikusságának oka?

Az efféle könyveknek szűk a közönségük, és azzal szemben sem előzékeny dolog, ha az író nem ad lehetőséget arra, hogy egy-egy felvetést kényelmesen körüljárjon az olvasó. Az én szándékom szigorúan, sakkjátszmaszerű precizitással megszerkesztett, erős racionalitással megírt munka létrehozása volt, amelyben arra valók a humoros vagy irodalmi elemek, a meglepő vagy felháborító események, hogy segítsék az olvasót az amúgy elég nehéz szöveg feldolgozásában. Nem merném azt állítani, hogy minden mondatnak jelentősége van, és minden jelenet továbbviszi a történetet, illetve a mögöttes gondolati ívet, de a magam részéről erre törekedtem.

Az alakjaid egyáltalán nem papírízűek, mint a történeted kecskéje által megevett könyvek lapjai. Hús-vér hősök néha hajmeresztő kalandjait olvassuk, és láthatóan élvezettel adod elő őket.

Szerelem, szerelem, átkozott gyötrelem?

Platón Lakomájában néhányan másnaposan arról vitatkoznak, hogy mi is a szerelem, miben rejlik Erósz lényege. A vitát természetesen Szókratész nyeri, azonban az egyik legkedvesebb történetet Arisztophanész meséli el – szónokolja, ha úgy tetszik. E szerint az ember korábban androgün volt, „hímnő”, „férfinak és nőnek összetétele” három nemmel: férfi, női és a kettő elegye jelent meg benne. Az ember gömb alakú volt, és kétszer annyi tagja volt, mint rendesen. Ereje hatalmas volt, az istenekre is kezet emelt. Zeusz jött elő a mentőötlettel: „Nohát, egyenként kettényesem őket, és így gyöngébbek lesznek, s ugyanakkor nagyobb számuk révén még hasznosabbak. És majd, fölegyenesedve, két lábon járnak. Ha aztán ismét betyárkodni méltóztatnak, és megint nem nyughatnak, akkor újra kettészelem őket, aztán egy lábon szökdécselhetnek.” Azóta az ember mindenáron az „egy felét” keresi, és vele akar – testi és lelki értelemben – egyesülni.

Az ókori görögöknél ennél romantikusabb történeteket is találunk. Az egyik leghíresebb Alküoné és Kéüx története. Rajongva szerették egymást, kapcsolatukat sokan bálványozták, ők pedig istenekhez méltóan kezdtek viselkedni, Zeusznak és Hérának szólítva egymást. Ovidius Átváltozások című művében állít emléket a szerelmeseknek: Kéüx Delphoiba indul, ám az istenek haragja lesújt rá – nagy viharba kerül, a hajó elsüllyed, Kéüx pedig meghal. Héra egy álomban meséli el Alküonénak a történteket, a nő pedig bánatában a tengerbe fojtja magát. Zeusz végül megkegyelmezett a párnak, jégmadárrá változtatta őket (a fajta görög neve alküonesz), hogy újra együtt lehessenek. A szelek istene, Aiolosz minden télen hét napra megállítja a szélfúvást, hogy a pár zavartalanul élhessen.

A cikk a Magyar Kultúra magazin 2023/3. számában jelent meg. A magazin korábbi lapszámairól, előfizetési lehetőségéről itt lehet tájékozódni.

Az Északi – A kulisszák mögött

Az erőteljes vízióiról ismert rendező, Robert Eggers új filmje egy akciókban bővelkedő eposz. Egy fiatal viking herceg sorsát követi nyomon, aki bosszút akar állni az apja haláláért. A szereposztás igazi sztárparádé, hiszen az izgalmas, látványos történetet olyan színészek keltik életre,… Olvass tovább →

The post Az Északi – A kulisszák mögött appeared first on FilmDROID.